Nyolc éve fogadták el a törvénycsomagot, hogy Németország teljesen atomenergia-mentes lesz. A remélt áttörés azonban elmaradt. Vajon mennyire vonják el Angela Merkel figyelmét a kormányalakítási tárgyalások Németország égető energiapolitikai kérdéseiről?
2011. március 11-én megrázó eseményekre figyelt a világ. A fukusimai atomerőmű környékén történt földrengés, és az azt követő üzemzavarok nukleáris balesetek sorozatát okozták a létesítményben. Az esetet kivizsgáló szakértők egybehangzó véleménye szerint emberi mulasztás áll a tragédia hátterében.
Az események hatására a korábban atompárti Angela Merkel német kancellár véleménye 180 fokos fordulatot vett. A Német Szövetségi Tanács 2011. július 8-án elfogadta az erről szóló törvénycsomagot, melynek értelmében 2022-ig Németország teljesen atomenergia-mentes lesz.
„Amennyire tavaly az atomerőművekre vonatkozó szerződések meghosszabbítása mellett álltam ki, annyira egyértelműen jelentem ki ma: Fukusima megváltoztatta az atomenergiáról alkotott véleményemet.” – mondta Angela Merkel akkor.
Az erőművek bezárásával párhuzamosan a program a megújuló energiaforrásokra történő áttérést és az emisszió jelentős mértékű csökkentését tűzte zászlajára. A remélt áttörés azonban eddig nem következett be.
Hét évvel a fordulat után az ország továbbra is jóval több üvegházhatású gázt bocsát ki a tervezettnél, ráadásul a villamosenergia drága, az átállás költségei pedig tovább emelkedhetnek. A német közvélemény is megosztott a kérdést illetően.
A jelenleg kormányzó Kereszténydemokrata Unió és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió megnyerte ugyan a szeptemberi országgyűlési választásokat, de a szövetség pusztán a szavazatok 33 százalékát szerezte meg. Angela Merkel végül megkezdte a tárgyalásokat a szociáldemokratákkal, így húsvétig megalakulhat a következő nagykoalíció.
De vajon mennyire vonják el a kancellár figyelmét a kormányalakítás nehézségei az energiapolitikáról?
Angela Merkel 2017 novemberében, a bonni klímacsúcson a fosszilis tüzelőanyagok, köztük a szén kivezetésének nehézségeiről is beszélt. A szénkitermelés kivezetése nem csupán egy ígéret betartása, hanem szociális kérdés is, hiszen munkahelyekről van szó – mondta a német kancellár. Hozzátette, fontos szerepet játszik az energia gazdaságossága és megfizethetősége is.
Mindeközben teljes városokat áldoznak fel a szénkitermelés oltárán. Jó példa erre Immerath, ahol egy dómot romboltak le csupán azért, hogy egy bányagödör vegye át a helyét.
Cem Özdemir, a Zöldek társelnöke tavaly szeptemberben, a Szövetségi Tanácsban bírálta Merkel energiapolitikáját, mondván 8 éve nem csökken a szén-dioxid-kibocsátás Németországban. Hozzátette, Németország első a barnaszén felhasználók között. Ez a politika ugyanúgy hozzájárul az Északi-sark jegének olvadásához, mint Donald Trump politikája – szögezte le a német politikus.
Hogy mennyire lesz sikeres az energiafordulat, nem láthatjuk előre, egyvalami azonban aggodalomra adhat okot. A kontinensen Dánia után Németországban fizetnek a legtöbbet az elektromos áramért, a 2020-as kibocsátási cél pedig meghiúsulni látszik.
Forrás: M1 / Világ
Kiemelt kép: hirado.hu
Képek: Világ
