A KSH adatai alapján 6,7 százalék lett a 2023-as eredményszemléletű költségvetési hiány. Erre az évre 4 és fél százalékos deficittel számol a kabinet, az eredeti terv 2,9 százalék volt. Vagyis idén közel 4000 milliárd forint hiányt kell az államnak megfinanszíroznia, csaknem 1500 milliárd forinttal többet, mint ami eredetileg szerepelt a költségvetésben – mondta az InfoRádióban a Portfolio vezető elemzője, Madár István.
A KSH közölte: tavaly 6,7 százalékra rúgott a GDP-arányos költségvetési hiány. Ez az a mutató, amelyet az Európai Unió felé is lejelent az ország.
„Ez a szám kicsit magasabb lett talán még annál is, mint amit vártunk, hiszen a kormányzatnak utoljára egy 6,5 százalékos félhivatalos bemondása volt erre az adatra, ugyanakkor azt lehetett tudni már egy korábbi statisztikából, hogy valószínűleg ezt is meghaladja majd a mutató, így 2020 óta az államháztartási deficit sosem volt 6 százalék alatt, tehát immár negyedik éve igen magas költségvetési hiánnyal fut a magyar államháztartás” – tisztázta az InfoRádióban Madár István, a Portfolio vezető elemzője.
Ennek az volt szerinte az elsődleges oka, hogy
a kormány nem nagyon tudta kezelni azokat a sokkokat, ami a költségvetést éri.
„Ilyen volt a recesszió, ami ugye apasztotta a bevételeket, a lakossági fogyasztáscsökkenés és az ehhez kötődő áfabevétel-visszaesés és a megemelkedő kamatterhek az infláció miatt” – sorolta az okokat.
Ezek voltak továbbá az okai annak is, hogy ilyen magas hiány mellett az államadósság csak jelképes mértékben tudott tovább csökkenni, 74 százalékról 73,5 százalékra.
Hogy idén mire lehet számítani, arról is jöttek új információk, ugyanis nemcsak a tavalyi államháztartási statisztikát közölte a KSH, hanem az úgynevezett túlzottdeficit-eljárás jelentést is, ami tulajdonképpen egy részletesebb terv arra vonatkozóan, hogy az idei évre mit vár a kormány.
„Az nem újdonság, hogy az idei évre 4,5 százalékos költségvetési hiányt tervez a kormány, bár
hivatalos anyagba most került be először, hogy a 2,9 százalékos hiányterv az 4,5 százalékra módosul.
Ebben a hiánynövekedésben közrejátszik újra a kamatok és a kamatkiadások további emelkedése, és hát nem segített közben az sem, hogy a kormány további beruházás-visszavágásokat hajt végre. Jól látszik, hogy így is bizony a tavalyi 6,7 százalékos költségvetési hiányról nem lehet olyan könnyedén lejönni, és már ez a 4,5 százalék is fog komoly kihívásokat jelenteni.”
A 4,5 százalékos költségvetési hiány azt jelenti, hogy körülbelül 4000 milliárd forintnyi finanszírozási igénye van a költségvetésnek, mintegy 1500 milliárd forinttal több, mint amennyi volt az eredeti költségvetési tervben. Ebben – mint Madár István magyarázta – részben a költségvetési hiánycél megemelkedése játszik szerepet, részben pedig valószínűleg olyan nagy tételek, mint például a repülőtér megvásárlási költsége, ebből jön ki tulajdonképpen a „cipőkanállal bepasszírozott 4,5 százalékos hiányunk”, amivel kapcsolatban két megjegyzést is tett:
- Jól látható, hogy ez a 4,5 százalék szint az utolsó olyan adat, amivel még ki lehet mutatni a tervek szerint egy államadósság-csökkentést, mert az államadósság egyébként erről a 73,5 százalékról éppen csak 73,2-re mérséklődik egy ilyen hiánycéllal, tehát még lassabb lehet majd idén az államadósság-csökkentés üteme, mint tavaly volt.
- Ráadásul ezt a 4,5 százalékot azért elég komoly kockázatok övezik; „ha megnézzük, hogy hogy is alakul ez ki, akkor jól láthatjuk, hogy azért 6,7 százalékról a 4,5 százalékra lecsökkenteni nem lehet igazából a gazdasági növekedésre vagy az inflációra alapozva a gazdaságot, tehát további kiadáscsökkentésekre vagy bevételnövelésekre van szükség”.
Korábbi számítások szerint a költségvetésben mintegy ezermilliárd forintos feszültség lehet, ennyivel kellene korrigálni az állami gazdálkodást, ez az a feszültség, ami még a rendszerben van – vélekedett Madár István.
KAPCSOLÓDÓ HANG
