Egyre inkább érzékelhető, hogy míg máskor egy heti nagybevásárlás 25 ezer forintból kijött, most 30-35 ezerbe kerül nagyjából ugyanaz. És nem nem a műszaki cikkekről vagy luxustermékekről van szó, hanem az alap-élelmiszerekről.
De mégis miért kerül az alma dupla annyiba, mint tavaly? Miért drágább a hazi gyümölcs, mint a külföldről, több ezer kilométerről ideszállított banán? És ki az, aki nyerészkedik rajtunk vásárlókon?
Megnéztük egy fővárosi piacot, és beszéltünk szakértőkkel, elemzőkkel, íme a tapasztalat:
Ica néni 71 éves, nyugdíjasként rendszeresen jár a piacokat. A Fővám téri Vásárcsarnokot vettük be vele és habár ez Budapest egyik legolcsóbb piaca, mégis kikerekedett a szemünk attól, amit láttak: Brokkoli 1600-ért, karfiol 600 Ft-ért.
“Nem azt mondom, hogy nem érné meg, de miből? sok nyugdíjas egyszerűen már az életből ki van zárva”- mondta Ica néni.
A friss áfonyából majdnem 3000 Ft, míg a málnából 1790 Ft-ba került egy kiló. Nem csak a bogyós gyümölcsöket kínálták horror áron, a szabolcsi alma is 600-800 forintba, míg a sárgadinnye 500 Ft-ba került kilónként.
Az alma 95%-al, a szilva és az őszibarack 90%-al, a nektarin 80%-al, a görög 60%-al, a sárgadinnye 48%-al kerül többe tavaly augusztushoz képest. A körte ára 47%-al, a szőlő pedig 18%-al emelkedett. Összességben a gyümölcsök ára 46%-al nőtt. Sokkoló adatok.
Noha a gyümölcsöknél a legszembetűnőbb az ugrás, szinte mindennek az ára megemelkedett. A párizsi, kolbász árak 18, a szalámi, sonka árak 11 százalékkal nőttek. A tojás 10, a tej 8 százalékkal kerül többe, mint tavaly. De többet kell kiadni a lisztért is, ami 8 százalékkal, a kenyérért, ami 7 százalékkal, és a cukorért ami 13 százalékkal drágult.
Egy kisnyugdíjasnak nem könnyű ezt kigazdálkodni. Azt, hogy elszálltak az árak mindenki érzi. Ki így, ki úgy próbál takarékoskodni.
A kereskedők azt mondták, ők is is drágábban kapják meg idén az árut, ha egyáltalán kapnak, ezért nem tudnak engedni az árból. Éppen ezért e Heti Napló stábja ellátogatott egy Szigetbecséhez közeli almaültetvényre, hogy megtudják, mégis miért kerül legalább 600-800 Ft-ba egy kiló alma.
Egy platformos autó tetején állva szedték le az idénymunkások a fáról az almákat. Akárcsak a hímes tojásokat olyan óvatos mozdulatokkal pakolták bele őket a ládákba. Így nem kell a létrára felállni, nem kell odébb húzni sem, és az egész napos cipekedés is kimarad.
Varga László gazdálkodó elmondta, hogy jelentős részét teszi ki az alma előállítási önköltségének a munkaerő. “Ez nem csak a betakarítás, hanem az egész évi ápolási munkák munkadíja és nem mindegy hogy ezt mennyire tudjuk hatékonyabbá tenni”- magyarázta a Varga.
Varga László gazda arról panaszkodott, hogy évről évre egyre nehezebb munkaerőt találni. Aki pedig eljön napszámosnak, azt meg kell fizetni. 900 helyett 1200-1300 Ft-ra szökött az órabérük alig pár év alatt.
“Alacsonyabb volt a hajnali hőmérséklet, mint amit abban az állapotban a bimbó, virágkezdemény kibír, ez jó néhány helyen, így nálunk is csökkentette a termés mennyiséget. Tehát ez már március végén, április hónapban bekövetkezett”- magyarázta a gazda, hogy a tavaszi fagy hogyan hatott a termésre.
Ha ez nem lett volna elég, ezután jött a szárazság, amit már nem bírt a termésállomány. Magyarországon almából 7-800 ezer tonnát szoktak egy évben megtermelni, most körülbelül 350 ezer tonna lesz, de nem csak az alma járt így, az össz-magyarországi gyümölcstermés is a felére csökkent a rossz idő miatt.
Végső soron pedig tulajdonképpen ez, vagyis a kereslet-kínálat határozza meg az árakat, amelyek hiába emelkedtek, ebből a termelők viszonylag keveset érzékeltek.
Raskó György agrárközgazdász szerint nem csak az adó magas, a kereskedők is rengeteg hasznot fölöznek le, míg Nyugat-Európában a fogyasztói ár 35-38%-át megkapja a termelő, addig itthon csak a 20-25%-át, mondja az agrárközgazdász.
Raskó György szerint viszont még a szeszélyes időjárás ellen is lehetett volna védekezni: “az öntözés, szárazság ellen, egyébként a fagy ellen is. A másik a jégháló, hogy megfelelő minőség legyen a gyümölcs. Ezek a beruházások elképesztő nagyságúak, tehát egy intenzív almás telepítése közel 4 millió forintba kerül. De egy meggyesé is 2,5-3 millió forint körül van. De Magyarországon nincsen megtérülés.”
Beke Károly, a Portfólió gazdasági elemzője szerint miközben Magyarországon közel 40%-al drágultak például a gyümölcsök augusztusban, aközben a hozzánk hasonló méretű és hasonló fogyasztói kultúrával rendelkező Csehországban ez a drágulás a fele volt a magyarban.
Beke hangsúlyozta, hogy erre biztosat nem tudunk, az egyik lehetséges válasz, hogy az import termékek árában megjelenhetett a forint árfolyamának gyengülése, az év eleje óta a magyar deviza 10%-al gyengült az euróval szemben, a cseh korona pedig körülbelül fele ekkora mértékben.
A gazdasági elemző szerint jönnek a téli hónapok, amikor egyre inkább az import gyümölcsök, a banán, a narancs, a mandarin és ezekben még inkább meg fog jelenni a forint gyengülés, ezért árcsökkenésre semmiképp sem számítana a gyümölcsök piacán a következő időszakban.
Nyitókép: Hirmagazin.eu
alapcikk: atv