Már több mint 200 olyan troli- és buszjárat van Budapesten, amelyre mindenkinek az első ajtón kell felszállni, az utasok egy részének azonban a megsokasodott helyzetekhez már bajosabb alkalmazkodni. Az Infostart a BKK-hoz fordult, hogy megtudja, miként kezdhetik meg utazásukat a babakocsisok és a kerekesszékesek.
Mára 168 budapesti buszjáraton állandó első ajtós felszállási rend van érvényben, további 21 vonalon hétköznap este 8-tól, illetve hétvégén csak a buszvezetőhöz legközelebbi ajtónál fellépve lehet megkezdeni az utazást. Van továbbá harminc olyan járat, ahol szombaton és munkaszüneti napokon van érvényben ez a rend, de tíz olyan járat is van, ahol vagy a helyszín, vagy a napközbeni idő, vagy a kettő kombinációja határozza meg, hogy az első ajtón kell-e felszállni – és akkor még nem beszéltünk a trolikról vagy az éjszakai járatokról, utóbbiak esetében még az sem mindegy, melyik hétköznap vagy hétvégi nap óhajtunk felszállni.
A helyzet igen bonyolult, de a megállóhoz közelítő buszokon már elvileg fel van tüntetve, hogy a felszállni szándékozóknak előre kell-e fáradni a megálló elejéhez, illetve az ott szereplő tájékoztató táblák is segítenek az eligazodásban. A budapesti tömegközlekedést szervező BKK a honlapján is létrehozott egy világos tájékoztatót arról, hogy hol és mikor érvényes az első ajtós felszállás rendje.
Amíg csak kevés járaton volt „első ajtózás”, még csak elszigetelt volt az olyan eset, amilyenből egyre több jut el olvasóinktól szerkesztőségünkbe: a babakocsival felszálló anyukák, apukák, nagyszülők is egyre gyakrabban kerülnek olyan helyzetbe, hogy a középső – szélesebb, akadálymentes és a kijelölt utazási helyhez legközelebbi – ajtón felszállva felszólítást kapnak a járművezetőtől, hogy mutassák be a jegyet-bérletet, utazásra jogosító igazolványt, ennek az egyébként jogos felszólításnak azonban csak akkor tudnak eleget tenni, ha gyermeküket, unokájukat magára hagyják a babakocsiban, ami viszont nem életszerű és nem is elvárható. Az olvasói jelzések alapján szép számmal vannak olyan buszvezetők, akik rugalmasan kezelik az ilyen helyzeteket, és megértőek, és az érintett felnőttek is sokszor tesznek a szabályosságra „ráutaló magatartást”, lobogtatva a bérletet, lyukasztott jegyet a busz közepéről, de teljesen egyértelmű, hogy a szabály az szabály: a BKK-nak joga van tudni, hogy aki a buszon vagy a trolin van, jogszerűen utazik-e.
Kérdéseinkkel a BKK-hoz fordultunk, elsősorban azt akartuk megtudni, hogyan kell igazolnia utazási jogosultságát annak, aki babakocsival a középső ajtón száll fel, és érthető okokból nem szívesen hagyná ott gyermekét vadidegen környezetben, adott esetben tömött járművön.
A BKK alapos válaszában az üzletszabályzatot idézi, amely azzal kezdődik, hogy
„az első ajtós felszállási rendben közlekedő járművekre csak az első ajtónál lehet felszállni.
Felszálláskor a járművezető mellett elhelyezett jegyérvényesítő készüléknél kell érvényesíteni a papír alapú jegyet, amelyet az érvényesítést követően kérésre, ellenőrzésre át kell adni. A mobiljegy-alkalmazással legkésőbb a járművezetőnél elhelyezett kód beolvasásával vagy NFC matrica használatával kell elvégezni a vonaljegy típusú mobiljegy vagy időalapú jegy érvényesítését, az időalapú jegy, a napijegy és bérlet típusú mobiljegy kezelését, amelyet fel kell mutatni a járművezetőnek. Bankkártyás jegyhez használt bankkártyát a bankkártyás jegykezelő-készülékhez kell érinteni.”
Eddig a száraz szabály, a válasz érdemi, gyakorlati része csak ezután kezdődik: „A babakocsis vagy kerekesszékes utasoknak az esélyegyenlőség szempontjainak megfelelően
számukra kijelölt helyhez legközelebbi ajtónál lehet felszállni,
esetükben is a járművezetőnek szükséges meggyőződnie a jegyek, bérletek, a kedvezményes vagy díjmentes utazásra jogosító egyéb okmányok érvényességéről. Ebben az esetben a jegy érvényesítését a felszállásra igénybe vett ajtóhoz legközelebb található jegyérvényesítő készülékkel kell elvégezni.”
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az „esélyegyenlőségi” felszállók a kijelölt, általában középső, csuklós buszok esetében második ajtón felszállnak. A BKK tapasztalatai is azt mutatják, hogy többnyire „mind az ügyfelek, mind a járművezetők alkalmazkodnak a felmerülő helyzetekhez”, és itt jön a BKK javaslata: „Babakocsival közlekedő utasainknak azt javasoljuk, hogy
az első ajtónál várakozva jelezzék a járművezetőnek felszállási szándékukat, mutassák be utazási jogosultságukat, majd ezután fáradjanak ahhoz az ajtóhoz, ahol a babakocsival is fel tudnak szállni.
Kerekesszékes felszálló esetén a járművezető a rámpa felnyitásával segíti a felszállást, ezzel egyidőben az ügyfél a járművezetőnek is be tudja mutatni jegyét, bérletét, egyéb dokumentumait.”
Vagyis a babakocsisoknak is az első ajtónál kell kivárniuk a sort, majd miután a járművezető meggyőződött arról, hogy a babakocsis utas felszállhat, mehetnek eggyel hátrébb az „esélyegyenlőségi” ajtóhoz a jeggyel, bérlettel.
