A falu határában kelta, római és avar kori temetőket, és jelentős avar kori falvak maradványait tárták fel. Előszállást 1537-ben említik először oklevélben.
A név eredetéről többféle magyarázat létezik: a legelterjedtebb az, hogy az Alföldön letelepült kunok a Dunán túl ezen a helyen létesítettek egy nyugatabbra, előretolt telepet, szállást. Az Anjou-királyok idejében alapíthatták az itteni kun településeket az ezerháromszázas években, s mivel a kunok nem a megyeszervezetbe tartoztak, hanem külön kapitányság fogta össze őket, ezekről az időkről sajnos nem sok emlékünk maradt.
1526-ban a török feldúlta a környéket. A lakók jó része visszatért, a sajátosan nomád, legeltető-vadászó-halászó állatformát azonban a török uralom véglegesen felszámolta. A kun kapitányságot feloszlatták, Előszállást Karácsonyszállással együtt Tolna megyéhez csatolták.
A 16. század harmincas éveiben Előszállás a fehérvári prépost birtokába került, majd Zápolya (avagy Szapolyai) János ellenkirály egy 1537. május 20-án kiállított oklevél szerint a Sulyok családnak, nevezetesen Balázsnak, Györgynek és Istvánnak adományozta. Habsburg Ferdinánd, e néven Magyarországon az első azonban fegyveres erővel foglalta vissza a Fejér vármegyei kun szállásokat, majd a hadjáratban vitézül harcoló Horváth Ferencnek, Szarvaskő várurának juttatta őket 1541. január 14-én. Két esztendő múlva aztán Palota és a Podmaniczkyak uralma alá került a környék, de csak névlegesen, mivel akkor már a török uralta. Palota vára is érvényesíthette azonban akaratát legalább annyiban, hogy adót szedett, amit természetesen megtett Rüsztem pasa, a budai beglerbég is. A kellemetlen következmény az volt, hogy Előszállás lakosainkak kétfelé kellett adózniuk – persze, ezzel abban az időben nem voltak egyedül.
Cím: Előszállás Fő tér 1.
Tel: +36 (25) 484-802
E-mail: jhiv-szallas@vnet.hu
Web: http://www.eloszallas.atw.hu/
