Kína és Oroszország nemsokára megtöri az Egyesült Államok és szövetségesei katonai szupremáciáját, így a Nyugat már nem élvezheti eddigi stratégiai előnyét – áll a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) legfrissebb jelentésében.
A katonai erőmegoszlásról szóló Military Balance 2018 című tanulmány arra figyelmeztet, hogy miközben nem valószínű háború kitörése a nagyhatalmak között, Washington, Moszkva és Peking szisztematikusan készül egy lehetséges konfliktusra – idézi a dokumentumot az Independent című brit lap.
Különösen Kína halmozott fel figyelemre méltó arzenált, főleg a haditengerészet területén. Az ázsiai birodalom az elmúlt másfél évtizedben több naszádot, rombolót, csatahajót, fregattot és tengeralattjárót épített, mint Japán, India és Dél-Korea együttvéve. Egyedül az elmúlt négy évben épült hadihajók és kiszolgálóegységeik vízkiszorítása jelentősen nagyobb, mint az egész francia flottáé.
A legutóbb szolgálatba állított 055 típusú cirkáló hatótávolsága akkora, hogy egyvégtében képes Európa partjaiig hajózni. Tekintve, hogy a kínai haditengerészetnek Dzsibutiban is van támaszpontja, a kínaiak előtt ott az egész világ. Közben épül Kína második repülőgép-anyahajója. Peking továbbá modernizálja katonai irányítási rendszerét, miáltal közös fegyvernemi parancsnokságokat hoz létre, integrálva minden fontos szolgáltatást.
Továbbá mind a tüzérség, mind a légvédelem, mind pedig a szárazföldi offenzívák tekintetében a kifejlesztett fegyverarzenál mennyiségben túlszárnyalja mindazt, amit az Egyesült Államok be tud vetni. A tanulmány szerzői szerint Kína levegő-levegő rakétafejlesztései 2020-ra arra fogják késztetni Washingtont és regionális szövetségeseit, hogy átértékeljék taktikájukat, technikájukat és védelmi folyamataikat.
Oroszországban valamivel lassúbb a hadi fejlesztések üteme, ennek részben anyagi, részben gyártási okai vannak. Moszkva mindenesetre számos tapasztalatot merített a való életből, azaz a szíriai és az ukrajnai harcokból, és kiváló képességeket fejlesztett ki a hibrid hadviselés terén, beleértve a kibertámadásokat is.
John Chipman, az IISS vezérigazgatója szerint a nyugati kormányoknak most olyan technológiát kell kitalálniuk, amely ugrásszerűen növelheti katonai erejüket, ám még ez sem garantálhatja a sikert.
– Kína az egyre kiemelkedőbb fegyver- és szélesebb körű védelmi technológiai fejlesztéseivel már nem felzárkózásra törekszik a Nyugathoz, hanem globális védelmi ipari újító akar lenni. A Nyugat elveszítette monopóliumát, többé már nem világelső a hadi innovációban és -termelésben, s már nem csak ő képes az ehhez szükséges pénzt előteremteni. Kína óriási mértékben léphet előre, ám ha a legnagyobb hatást akarja elérni, arra is szüksége van, hogy hasonló mértékben javítsa a kiképzést, a doktrínát és a taktikát – mondta John Chipman.
A NATO NEM AKAR HIDEGHÁBORÚT
A NATO nem akar újabb hidegháborút, nem akar újabb konfrontációt Oroszországgal – jelentette ki Jens Stoltenberg főtitkár tegnap a szervezet védelmi miniszteri találkozója alkalmával. Emlékeztetett: a hidegháború óta a szövetségesek folyamatosan csökkentették védelmi kiadásaikat, katonai kapacitásukat, ahogy parancsnokságaik számát is.
A találkozón előkerült a védelmi kiadások méltányosabb megosztásának kérdése is, ugyanis a NATO tagjai korábban azt vállalták, hogy GDP-jük legalább két százalékát védelmi kiadásokra fogják fordítani. A kiadásnövelést Jim Mattis amerikai védelmi miniszter is szorgalmazta. Szóba került a NATO parancsnoki struktúrájának modernizálása is. A döntés két új parancsnokság létrehozására terjed ki, amelyek Észak-Amerika és Európa között biztosítják a csapatok és katonai eszközök utánpótlását és európai mozgathatóságát. A két parancsnokságnak az Egyesült Államok és Németország adna otthont, az előbbi a tengeralattjárók mozgását követné és a hajózás biztonságáért felelne, az utóbbi logisztikai feladatokat látna el.
Hirmagazin.eu képgaléria:
Legújabb orosz és kínai fegyverzet – részleges betekintés:
Képek: Új Világtudat – Blogspot, Szabad Riport, artleo.com, Világesemények, Blikk, vezess.hu, The Voice of Russia, Hirmagazin.eu, Biztonságpiac, Antalffy Tibor, HirekOnline, manufacturing.net, Origo, HTKA, napiaszonline.hu, YouTube, China Radio International, wuxinghongqi.blogspot.com, HVG, Portfolio.hu, Had- és rendvédelem, Háború Művészete, 888.hu
Az alapcikk forrása: magyaridok.hu