Forrás: hirado
Egy lépéssel a bacilusok előtt járhatnak a gyógyszerfejlesztők magyar kutatók új módszerének köszönhetően. A szegedi biokémiai intézet kutatói olyan módszert dolgoztak ki, amely előrejelzi az antibiotikumok ellen evolúciós átalakulással védekező baktériumok változásait. Munkájuk eredményeként idejében kiderülhet, melyik gyógyszert érdemes gyártani, és melyiket nem.
Az evolúció előrejelezhetőségéért tettek lépéseket szegedi kutatók. Vizsgálataik a jelenleginél hatékonyabb antibiotikumok megalkotásához és terápiás módszerek kidolgozásához is hozzájárulhatnak.
Mint az időjárásjelentés
Kintses Bálint, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének tudományos munkatársa a kutatás indokáról elmondta, kiderült, hogy az élőlények egy része, jellemzően a mikroorganizmusok, gyorsan tudnak alkalmazkodni az új környezetekhez, kihívásokhoz, ami sok esetben komoly problémát okoz az embereknek. A gyors alkalmazkodás ugyanis azt jelenti, hogy több kártevő és kórokozó képes védettséget kialakítani az elpusztításukra alkalmazott szerek, például rovarirtók vagy antibiotikumok ellen. A cél ezért az, hogy a kutatók előre tudják jelezni – akárcsak a várható időjárást –, hogy várható-e, ha igen, mikor és milyen átalakulás a mikroorganizmusoknál egy adott antibiotikum vagy más szer alkalmazásakor.
Keszekuszaságuk miatt tudnak alkalmazkodni
Kintses Bálint magyarázatként elmondta, az alkalmazkodáshoz a baktériumoknak gyakran új folyamatokra, úgynevezett evolúciós innovációra van szükségük. Ilyen újítás lehet egy antibiotikum lebontása, vagy valamilyen addig hasznosíthatatlan tápanyag beépítéséhez szükséges anyagcsere-folyamat megjelenése. Az új folyamatok nem a semmiből keletkeznek, hanem főleg alacsony hatékonyságú mellékreakciókból. A sejtek ugyanis nem mérnöki pontossággal összerakott gépek, hanem rendezetlen, keszekusza rendszerek, amelyekben sok mellékreakció, illetve rejtett funkció van.
Ezeknek a tudomány jó ideig nem tulajdonított nagy jelentőséget, az utóbbi évtizedben azonban kiderült, hogy az evolúciós nyersanyagok adják az alkalmazkodás alapját. Ha új sejtfolyamatra van szükség, akkor a sejt, ezekből a folyamatokból kikeresi a megfelelőt, azt, amely új tulajdonsággal tudja felruházni az új környezetben.
Idejében kiderülhet, melyik gyógyszert érdemes gyártani
A rejtett funkciók, melyeket tehát az evolúciós alkalmazkodás nyersanyagának tekinthetünk, mutációkkal könnyen felerősíthetőek, ha a sejt számára fontossá válnak a túléléshez. Ennek a működésmódnak köszönhetően pedig az adott baktériumfaj vígan eléldegél egy olyan antibiotikummal, amely korában megölte – mondta a kutató. Kintses Bálint és szegedi kollégái, Papp Balázs és Pál Csaba vezetésével olyan térképet készítettek, amelynek a segítségével reményeik szerint előre tudják jelezni, hogy egy emberi bélrendszerben élő baktérium milyen tápanyag lebontásához, vagyis új környezethez tud alkalmazkodni az evolúciós nyersanyagaival.
A magyar kutatók által kidolgozott módszerrel kimutathatók az ember környezetében élő baktériumokban meglévő gyenge reakciók, illetve rejtett funkciók. Ha egy adott evolúciós nyersanyag jelen van az emberi környezetben, illetve gyakori ott, akkor nagy a valószínűsége, hogy az általa kikapcsolható antibiotikum rövidesen hatástalanná válik. Ezeket az ismereteket, vagyis az evolúció előrejelzését, így fel lehet használni az antibiotikumok, gyógyszerek fejlesztésénél, a hosszabb ideig hatásos anyagok kiválasztásában – mondta a kutató.
Kintses Bálint korábban több évig a Cambridge-i Egyetemen kutatta ezt a területet, majd három év múlva hazatelepült családjával, hogy a szegedi intézetben folytassa tudományos munkáját. A kutató a témáról az mta.hu-nak is nyilatkozott, amit itt olvashat el. (http://mta.hu/tudomany_hirei/ az-evolucio- elorejelezhetosegeert-tettek- lepeseket-szegedi-kutatok- 137425/ )
