forrás: MTI
A lengyelek 70 százaléka ellenzi, hogy az Európai Unió az észak-afrikai és a közel-keleti menekültek befogadására kötelezze Lengyelországot – derül ki a Rzeczpospolita című, jobbközép napilap által hétfőn közölt felmérésből, a lengyel politikusok eltérő véleményeket fogalmaztak meg a témával kapcsolatban.
A menekültek kötelező befogadását ellenzők több mint egy harmada (36 százalék) „határozottan” vallja álláspontját.
Illegális bevándorlók. A kép illusztráció. MTI Fotó: Molnár Edvárd
A megkérdezettek 24 százaléka viszont helyeselné az ilyen jellegű segítségnyújtást.
A cikk Beata Szydlót, a legerősebb ellenzéki párt, a nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) miniszterelnök-jelöltjét idézi, aki szerint Lengyelországnak elsősorban a 20. század során a volt Szovjetunió területére deportált lengyelek utódai számára kellene menedéket nyújtani.
Az írásban idézett szakértők szerint Lengyelországban könnyebben találnak befogadásra a „kulturálisan közelálló” külföldiek, például a fehéroroszok és az ukránok. A szombaton már Lengyelországba érkezett 151 szíriai keresztény integrációját egy külön programmal segítik elő, amelynek keretében megismertetik velük a lengyel nyelvet és kultúrát.
A Rzeczpospolita által idézett felmérést az IBRIS közvélemény-kutató végezte július 3-4. között. A válaszolók így nem ismerhették még a lengyel belügyminiszter-helyettes, Piotr Stachanczyk múlt pénteki bejelentését, miszerint Lengyelország kétezer szíriai és észak-afrikai migránst kész befogadni 2017-ig a menekültválság enyhítését célzó európai uniós stratégia keretében.
Grzegorz Schetyna lengyel külügyminiszter a tárca honlapja szerint úgy kommentálta Stachanczyk pénteki nyilatkozatát: ez ügyben a végleges döntést a lengyel kormány hozza majd meg, egyelőre csak előzetes bejelentésről van szó.
Hasonló a véleménye a kisebbik koalíciós pártot, a Lengyel Parasztpártot (PSL) képviselő Janusz Piechocinski miniszterelnök-helyettesnek is. Piechocinski kijelentette: Ewa Kopacz kormányfő nem egyeztette vele a menekültek befogadására irányuló ígéretet, pedig „elemezni kell a döntés (várható) következményeit”.
Az EU-országok csúcsvezetői június végén elfogadtak egy javaslatot, amelynek értelmében a következő két évben 40 ezer menekültet helyeznek át a különösen erős migrációs célpontnak számító Olaszországból és Görögországból más uniós tagállamokba, illetve 20 ezer további, menedékre jogosult személyt telepítenek át az unióba meghatározott válságtérségekből, Szíriából, illetve Eritreából. A csúcson született egyezség nem tartalmaz kötelező kvótákat, mindössze az önkéntes alapon átvehető menekültekről szól. Az Európai Unió számos tagállama azt ígérte, hogy a következő néhány napban közli, hány menekültet hajlandó befogadni. Az uniós belügyminiszterek legközelebb július 20-án tartanak tanácskozást.
A lengyel Wprost a magyarországi határzárról
A menekülthullámnak gátat szabó határzárak azért létesülnek, mert visszhang nélkül maradtak az európai uniós határállamoknak – köztük Magyarországnak – a többi tagország szolidaritását kérő felhívásai – véli Jaroslaw Gizinski, a Wprost jobbközép lengyel hetilap külföldi rovatának szerkesztője hétfőn közölt kommentárjában.
Gizinski nagy ívű, a kínai nagy falig is visszanyúló történelmi áttekintést ad az országok biztonságát növelő határvédő akadályokról. Megjegyezte: 1989-ben a vasfüggöny lebontását az NDK állampolgárait Ausztriába kiengedő Magyarország indította el, jelenleg viszont éppen a magyar kormányt érik bírálatok a szerb-magyar határon létesítendő biztonsági kerítés miatt.
A cikkíró rámutat: az évezred elején elkezdődött ,,bevándorlási válság” miatt világszerte létesítettek határzárakat, a közel-keleti és afrikai menekültek áradatát Magyarország előtt például Görögország és Bulgária próbálta hasonló módon megfékezni. Magyarország azért találta magát a kritika kereszttüzében, mert ,,Nyugaton a Fidesz nem különösebben kedvelt a minden teketóriát mellőző és tüntetően független politika miatt”.
Magyarországgal az uniós tagállamok eddig nem vállaltak szolidaritást a menekültügyben. ,,Ebből egyszerű következtetést lehet levonni: senki sem segít rajtatok, oldjátok meg, ahogy tudjátok” – fogalmazta meg Gizinski, hogy miben látja a magyarországi határzár építésének fő okát.
