forrás: MTI
Elkezdődött csütörtökön a német törvényhozás alsóházában (Bundestag) a menekültügyi rendszer átalakításáról szóló javaslatok vitája. A tervek szerint a Bundestag és a tartományi kormányok képviselőiből álló Bundesrat október 16-ig dönt a szövetségi kormány előterjesztéseiről, és az új szabályok november 1-jén életbe lépnek.
A Bundestagban – ahol a kormánypártoknak 79 százalékos többségük van – biztosra vehető az előterjesztések elfogadása, de a konzervatív CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) alkotta koalíció a Bundesratban az eltérő erőviszonyok miatt külső támogatásra szorul. Az SPD-től balra álló, a Bundestagban ellenzékben lévő Baloldal élesen bírálja és elutasítja a kormány elképzeléseit, a másik parlamenti ellenzéki erő, a Zöldek viszont ugyan bírálják, de nem utasítják el mindenestül a menekültügyi reformot.
Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter az előterjesztéseket ismertető beszédében kiemelte, hogy „bátorság, türelem és kitartás”, és „nagyvonalú, okos és kemény” politikai döntések kellenek a menekültügyi helyzet kezeléséhez, amelynek súlyosságát mutatja, hogy évtizedek óta nem érkezett az országba olyan sok menedékkérő egy hónap alatt, mint szeptemberben.
A miniszter szerint a kormány terve kiegyensúlyozott, kellő mértékben tartalmaz a védelemre nem szoruló menedékkérők hazatelepítését és bevándorlásuk megelőzését szolgáló szigorításokat, és a védelemben részesítendő kérelmezők beilleszkedését szolgáló intézkedéseket.
EPA/MICHAEL KAPPELER
Thomas de Maiziere a törvények betartására szólította fel a menedékkérőket. Hangsúlyozta: a helyes magatartás része, hogy mindenki „megmondja a hatóságoknak az igazi nevét, senki nem verekszik és mindenki tisztelettel viszonyul másokhoz, nemtől, vallástól függetlenül”.
Ugyanilyen fontos, hogy a többségi társadalom befogadja a menekülteket. Ők „a szomszédjaink és munkatársaink lesznek”, a kormány és a német állam pedig a politika és a jog minden lehetséges eszközével fellép az ellenük uszító szélsőségesekkel szemben – hangsúlyozta a belügyminiszter.
A szigorításokról szólva aláhúzta, hogy indokolt megvonni a juttatásokat az elutasított és az ország elhagyására kötelezett menedékkérőktől, és elkerülhetetlenül szükséges a biztonságos országok közé sorolni Albániát, Koszovót és Montenegrót. Ezt kéri az albán, a koszovói és a montenegrói vezetés is – mutatott rá Thomas de Maiziere, hozzátéve, hogy a kormány a menekültügyben ugyan szigorít, de egyben szélesíti a nyugat-balkáni térségben élők legális bevándorlási és munkavállalási lehetőségeit.
A kormányoldal szónokai üdvözölték a kormány javaslatait, különösen a konzervatívok, akik közül többen kiemelték, hogy a menedékkérőknek és menekülteknek igazodniuk kell a német értékrendhez. „Nálunk nem a próféta hozza a törvényeket” – hangoztatta Thomas Strobl, a CDU egyik alelnöke.
A reformot alapvetően nem elutasító Zöldek frakcióvezetője, Katrin Göring-Eckardt a társadalmi béke veszélyeztetésével, a szélsőjobbnak való „udvarlással” vádolta meg Horst Seehofer bajor miniszterelnököt, a CSU elnökét és Julia Klöcknert, a CDU Rajna-vidék-Pfalz tartományi szervezetének elnökét, aki 2016 tavaszán a tartományi választáson vissza akarja szerezni pártjának a miniszterelnöki széket a szociáldemokratáktól, és az utóbbi napokban számos nyilatkozatában erélyesen követelte a muzulmánoktól a német értékrend elfogadását. A Zöldek vezérszónoka szerint Seehofer és Klöckner a menedékkérőkkel, menekültekkel és muzulmánokkal kapcsolatos aggodalmakat, félelmek erősíti.
Németországban legutóbb tavaly szeptemberben alakították át a menekültügyi rendszert, egyebek mellett a biztonságos származási országok közé sorolták Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát és Szerbiát, hogy gyorsabban visszatoloncolhassák az ezekből az országokból származó menedékkérőket, akik már tavaly is nagy tömegben áramlottak Németországba.
A reformnak erről az eleméről kiterjedt közéleti-politikai vita zajlott, és végül az az álláspont érvényesült, hogy az érintett államokban ugyan hátrányos megkülönböztetés éri a szinti és roma közösség tagjait, de ez nem jelenti azt, hogy az EU menekültügyi szabályai alapján nem biztonságos országok. Németországnak és az EU-nak pedig nem a menekültügy eszközeivel – a szinti és roma közösség tagjainak tömeges befogadásával – kell kezelnie a helyzetet, hanem támogatást kell nyújtania és nyomást kell gyakorolnia a társadalmi integráció előmozdítása érdekében.
A Bundesratban a szövetségi kormány javaslatát Baden-Württemberg támogatása révén fogadták el, ahol a Zöldek kormányoznak az SPD-vel mint kisebbik koalíciós partnerrel. Winfried Kretschmann tartományi miniszterelnök, a Zöldek politikusa valószínűleg ezúttal is támogatja majd a szövetségi kormány menekültügyi reformcsomagját.
