Nemrégiben tudományos körökben és a sajtóban is újra felizzott a „második Föld” kifejezés, miután nemzetközi kutatók egy potenciálisan lakható, Föld-szerű exobolygó-jelöltet azonosítottak egy Nap-szerű csillag körül – mindössze 146–150 fényévnyire a Földtől.
A HD 137010 b nevű égitest körülbelül 6 %-kal nagyobb, mint a Föld, és keringési ideje hozzávetőleg 355 nap – nagyon hasonlóan a mi bolygónkhoz. A csillagot, amelyet körülvesz, a Kepler űrtávcső korábbi adatainak elemzésével találták, és a kutatók szerint ez a világ közel esik ahhoz a „lakhatósági zónához”, ahol elméletileg akár folyékony víz és – elméletileg – élet is létezhetne.
Miért „második Föld”, és miért nem?
Bár a világsajtóban gyakran „második Földként” emlegetik, a valóság ennél árnyaltabb:
- A HD 137010 b még csak jelölt állapotban van, mert csak egy tranzitot figyeltek meg eddig, és további megerősítő mérések szükségesek ahhoz, hogy hivatalosan is bolygónak tekintsék.
- A fény, amit bolygóhoz jut, jóval kevesebb, mint amennyit a Föld kap a Naptól, ezért a becsült felszíni hőmérséklet valószínűleg nagyon alacsony, akár –70 °C vagy annál hidegebb lehet – inkább a Marséhoz hasonló.
- A „lakhatósági zóna” fogalma sem garantálja az életet: folyékony víz jelenléte és egy sűrű, megfelelő légkör megléte nélkül nem lehet biztosan életbarát világról beszélni.
Mit jelent ez a tudomány számára?
Ez a felfedezés mégis fontos előrelépés, mert:
- A csillag viszonylag fényes és Nap-szerű, ami lehetővé teszi további vizsgálatokat a jövőbeli távcsövekkel.
- A bolygó hasonló keringési ideje és mérete miatt rendkívül értékes célpont lehet az atmoszféra elemzésére, ha megerősítik, hogy valóban ott van és planéta.
Tehát a „második Föld” kifejezés most még tudományos ígéret, nem bizonyított tény. A kutatók jelenleg egy potenciálisan lakható exobolygó-jelöltről beszélnek, amely több szempontból hasonlít a Földhöz, de a környezete jóval hidegebb és bizonytalanabb.
Lehetne-e embereket küldeni erre az „új Földre”?
Gyakorlatilag kizárt.
Az emlegetett bolygó kb. 146–150 fényévre van a Földtől.
Ez azt jelenti, hogy:
- a leggyorsabb jelenlegi űreszközeinkkel több tízezer év lenne az út,
- még elméleti, jövőbeli technológiákkal (pl. fúziós hajtómű) is évszázadok–évezredek.
Ez nem expedíciós táv, hanem csillagászati megfigyelési célpont.
És a Mars? Miért más a helyzet?
A Mars:
- 55–400 millió km távolságra van,
- 6–9 hónap alatt elérhető,
- már konkrét űrügynökségi és magántervek léteznek rá.
Ezért beszélünk:
- kutatóexpedíciókról,
- később esetleg korlátozott emberi jelenlétről.
A „második Föld” viszont:
- csak távcsövekkel elérhető,
- soha nem lesz odarepülős célpont a jelenlegi civilizációs szinten.
Milliárdosok, privát expedíciók?
Ez is nem reális.
A milliárdos űrutazás:
- Hold,
- alacsony Föld körüli pálya,
- később talán Mars-közeli missziók.
De exobolygókhoz:
- nincs hajtómű,
- nincs életfenntartó technológia,
- nincs társadalmi, gazdasági vagy technológiai háttér.
Ez nem pénz kérdése, hanem fizikai törvényeké.
Akkor miért fontos mégis?
Mert tudományosan:
- segít megérteni, mennyire ritka a Föld,
- javítja az élet keresésének modelljeit,
- közelebb visz annak megértéséhez, hol és hogyan alakulhat ki élet.
Ez nem kivándorlási cél, hanem kozmikus tükör.
Marsra talán eljutunk, exobolygókra nem – a „második Föld” az emberiség számára nem költözési lehetőség, hanem tudományos iránytű, de ez mit jelent balójában?
Mit jelent az, hogy a „második Föld” tudományos iránytű, nem költözési cél?
Nem oda megyünk, hanem magunkra nézünk általa
Amikor a tudósok „Föld-szerű” bolygót találnak, nem azért fontos, mert oda költöznénk.
Hanem azért, mert össze tudjuk hasonlítani a Földdel.
Olyan ez, mintha:
- nem egy új házat keresnénk,
- hanem megnéznénk, máshol milyen házak létezhetnek, és abból megértenénk, miért ilyen a miénk.
Ez segít válaszolni arra a kérdésre:
A Föld mennyire különleges?
Segít megérteni, hogyan alakul ki az élet ..
A „második Föld” jelöltek alapján a tudósok azt vizsgálják:
- milyen csillag körül,
- milyen távolságban,
- milyen körülmények között
alakulhat ki folyékony víz, légkör, stabil klíma.
Ez nem költözésről szól, hanem arról, hogy:
Mi kellett ahhoz, hogy a Földön élet legyen?
Ha ezt értjük, jobban értjük saját bolygónk törékenységét is.
Olyan, mint egy térkép az ismeretlenhez
Az exobolygók irányt mutatnak, nem célállomások.
Megmondják:
- hol érdemes keresni életnyomokat,
- milyen bolygók nem alkalmasak,
- milyen feltételek nélkülözhetetlenek.
Azért „iránytű”, mertsegít eligazodni a világegyetemben, nem elvinni minket oda.
A Mars más kategória
A Mars:
- elérhető,
- kutatható,
- akár emberrel is.
A „második Föld”:
- elérhetetlen,
- csak távcsövekkel vizsgálható,
- soha nem lesz emberi település.
Ezért a Mars:
gyakorlati cél
A „második Föld”:
tudományos összehasonlítási pont
A legfontosabb tanulság
Minél több „Föld-szerű” bolygót találunk, annál világosabb:
- a Föld nem pótolható,
- nincs „B terv” belátható időn belül,
- amit itt elrontunk, azt nem tudjuk „átköltözéssel” megoldani.
