forrás: NASA
Az eddigi leghatalmasabb és legnagyobb teljesítményűnek tartott, készülő űrteleszkóp a napokban megkapta elsődleges tükrének utolsó szegmensét is, ami fontos mérföldkő fejlesztése terén.
A szegmenset múlt hét közepén helyezték fel a James Webb-űrteleszkópra a NASA Goddard Űrrepülési Központjában. Az elsődleges tükör egyes hatszögű szegmensei 1,3 méter átmérőjűek, megközelítőleg 40 kilogrammot nyomnak. Az űrben teljesen kibontva a 18 tükörszegmens együttesen 6,5 méteres tükröt alkot majd.
Míg az elsődleges tükör installációja így befejeződött a teniszpálya méretű infravörös obszervatóriumon, még mindig rengeteg tennivaló vár a szakemberekre. Egyéb optikai műszereket is fel kell szerelniük, emellett az összes komponenst le kell tesztelniük, hogy megbizonyosodjanak róla, azok kibírják a fellövést.
A tükörszegmensek elhelyezése. (Fotó: NASA/Chris Gunn)
A Hubble utódjaként fejlesztett James Webb-űrteleszkóp (JWST) óriási távolságokat tekint majd át, hogy fellelje a legkorábbi csillagokat és galaxisokat, valamint más csillagok körül keringő világok atmoszféráját tanulmányozza, de a Föld szomszédságában lévő objektumokat is szemügyre veszi majd. Missziója révén segít a kutatóknak több információt begyűjteni a Naprendszer keletkezéséről, és arról, hogyan vált a Föld az élet bölcsőjévé. Felbocsátását 2018-ra tervezik.
Négy tudományos műszerrel látják el az égi objektumok összetételének és fizikai jellegzetességeinek tanulmányozásához. A műszerek a fényspektrum közeli és közepes infravörös tartományát fedik majd le, beleértve olyan hullámhosszokat is, amelyek fontosak a bolygórendszerek potenciális lakhatóságának vizsgálatához.
Pozíciójából kifejezetten jó rálátása lesz a Naprendszer objektumaira. A Földtől 1,5 millió kilométerre, az úgynevezett második Lagrange-ponton (L2) kering majd a Nap körül. Mindez elősegíti, hogy hőmérséklete viszonylag stabil maradjon, illetve, hogy nagyméretű napellenzője megvédje a Napból és Földről származó fénytől és hőtől.
James Webb-űrteleszkóp (Fotó: MTI)
A kutatók abban reménykednek, hogy a JWST-vel tanulmányozhatják a marsi vízciklust, az időjárási rendszereket a Szaturnusz Titán holdján, és új gyűrűket kereshetnek az óriásbolygók körül. Úgy hiszik, segítségével üstökösöket is nyomon követhetnek, és feltérképezhetik az útjuk során belőlük felszabaduló vizet és gázokat, emellett jegeket és ásványokat azonosíthatnak holdak, aszteroidák és távoli, apró planéták felszínén, ezek birtokában alaposabban megismerhetik a Naprendszer evolúcióját.
A Publications of the Astronomical Society of the Pacific folyóirat speciális kiadásában eme lehetőségeket, és számtalan másikat vázolnak fel összesen 11 tanulmányban.
