Egy törökországi geológiai képződményt feltáró csoport olyan kőzet- és talajmintákat vizsgált, amelyekről úgy vélik, hogy Noé bárkájának maradványait tartalmazzák.
A projekt 2021-ben kezdődött és jelenleg is tart, de az első elemzések alapján a mintákban agyagos és tengeri anyagokat, valamint tengeri élőlényeket találtak.
A kutatók szerint ezek az eredmények azt jelentik, hogy a bárka alakú halmon Kr. e. 5500 és 3000 között emberi tevékenységet folytattak.
A Biblia azt állítja, hogy a bárka a törökországi Ararát hegységben feneklett meg egy 150 napos özönvíz után, amely elárasztotta a Földet és elpusztított minden élőlényt, amely nem volt a fából készült hajóban.
Az Ağrı Doğubayazıt körzetében található geológiai képződmény 1959-es felfedezése óta potenciális helyszínnek számít.
A hegy Törökország legmagasabb csúcsa, 5029 méter magas, és olyan az alakja, mintha egy bárka lenne.
A bárka mérete a bibliai leírás szerint „300 sing, 50 sing, x 30 sing”, ami mai mértékegységben számolva azt jelenti, hogy nagyjából 157 méter hosszú, 26 méter széles és 16 méter magas lehetett.
Az Isztambuli Műszaki Egyetem (İTÜ), az András Egyetem és az Ağrı İbrahim Çeçen Egyetem (AİÇÜ) által vezetett szakértői csoport majdnem egy éve dolgozik a helyszínen, és mintákat gyűjt, amelyekről úgy vélik, hogy kulcsot rejtenek a bibliai történet megerősítéséhez.
Munkájuk első része 2022 decemberében kezdődött, amikor is 30 kőzet- és talajdarabból álló mintát gyűjtöttek, amelyeket az ITU laboratóriumában elemeztek – írja az Arkeonews.
Faruk Kaya professzor, az AİÇÜ rektorhelyettese elmondta:
„A vizsgálatok során kapott első eredmények szerint a régióban már a kőrézkor (kalkolitikum) óta, vagyis a Kr. e. 5500 és 3000 közötti időszakban emberi tevékenység folyt. Ismert, hogy Noé próféta áradása 5000 évvel ezelőttre nyúlik vissza. A datálás szempontjából megállapítható, hogy ebben a régióban is volt élet. Ez derült ki a laboratóriumi eredményekből.”
„A datálás alapján nem lehet azt kijelenteni, hogy a hajó itt van. Hosszú ideig kell még dolgoznunk ahhoz, hogy azt feltárjuk” – tette hozzá Kaya professzor.
Bár az özönvizet sokan történelmi eseménynek tekintik, a legtöbb tudós és régész nem hisz a bárka történetének szó szerinti értelmezésében.
