Arany­ár­ban mérik, de azt sem tud­juk, mi van benne. A mé­hész sze­rint a va­lódi mézet onnan is­merni meg, hogy drága.

Akácméz, virágméz, napraforgóméz – legalábbis a címkéken ez szerepel. Csak sajnos sokszor nem méz, hanem ahhoz megszólalásig hasonlító valami van az üvegekben. Hogy pontosan micsoda, azt nem tudhatjuk: csak laborvizsgálatokkal lehet kimutatni, hogy mit tartalmaz az üveg.

Elképesztő, mit veszünk méz helyett!

Akkor van a legnagyobb gond, ha a csomagoláson a „nem EU-országok mézkeveréke” felirat szerepel.

– Eszébe se jusson senkinek ilyet venni! – mondta a Ripost-nak egy méhész.

Ezek főképp Kínából érkező, többek között rizsszirupból előállított hamis mézek.

Ezeket a hamisítványokat a méhész szerint a hajókon állítják elő: feltankolnak rizzsel, és mire Európába érnek, elkészül a „méz”.

Elképesztő, mit veszünk méz helyett! 1

A hamis mézet gyakran durván túlcukrozzák. Hogy a hamisított mézet miről lehet megismerni, megírtuk a szerdai Ripost napilapban, amiből azt is megtudhatja, milyen vizsgálatok eredményét titkolták el a hatóságok!

Bajban a termelők! Az akácmézért 1100-1150, míg a vegyes virágmézért 550-600 forintos kilónkénti árat kínálnak a felvásárlók a termelőknek, ez nagyon kevés. Méz még volna elég, de most sok termelő kivár. Évente egyébként 20-24 ezer tonna a hazai méztermés, de ennek csak egyharmada fogy el itthon. A többit külföldre viszik. Meg is éri: az unióban az akácmézért 4-6000 forintot is adnak a vevők kilónként.

Forrás: Ripost