A Csendes-óceánba kell öntenie a fukusimai atomerőművet üzemeltető cégnek a nyolc évvel ezelőtt természeti katasztrófa áldozatává vált erőműben felgyülemlett sugárszennyezett hűtővizet – közölte a japán környezetvédelmi miniszter.
2011. március 11-én 9-es erősségű földrengés rázta meg a fukusimai atomerőművet, a létesítmény akkor olyan károkat szenvedett, hogy eleinte a talajvízbe szivárgott a sugárszennyezett hűtővíz. Ezt a problémát már elhárították a japán mérnökök – mondta az InfoRádiónak a BME Nukleáris Technikai Tanszékének vezetője. Aszódi Attila hozzátette: a sérült fűtőelemekkel a szabályostól eltérően ma is közvetlenül érintkezik a hűtővíz, ez azonban nem jut ki a környezetbe, hanem tartályokban tárolják és tisztítják, de nem tudják teljesen sugárzásmentesíteni.
„Jelenleg 89 ezer köbméternyi olyan vizük van, amiből kivonták a stronciumot és a céziumot, és további kezelésre vár. Nagyjából egymillió köbméternyi olyan víz van a tartályokban, amelyekből a cézium és a stroncium kivonása után további jelentős szennyezőket is kivontak.
A problémát az okozza, hogy van egy olyan elem is, amit az eljárással nem lehet kivonni, ez a trícium, ami a hidrogén egyik izotópja, és mivel a víz hidrogénből és oxigénből áll, a trícium a víz részévé válik, kivonhatatlanul.
Felezési ideje 12 év, béta-sugárzást bocsát ki, miközben elbomlik, de alacsony energiakibocsátással, nem annyira szennyező tehát, mint a cézium vagy a stroncium” – ecsetelte Aszódi Attila.
Még 300 ezer köbméternyi tárolókapacitása van a fukusimai erőműnek, így még három évig tudják tárolni a tríciummal szennyezett vizet. Harada Josiaki japán környezetvédelmi miniszter tokiói sajtóértekezletén azonban közölte, hogy 2022 után a sugárszennyezett hűtővizet a Csendes-óceánba eresztik majd, bár a végső kormánydöntés előtt megvárják egy szakértői bizottság jelentését is.
Aszódi Attila szerint nem szokásos eljárás, hogy akár hígítva is, tríciummal szennyezett vizet bocsássanak az óceánba.
„A tengervíznek és más vizeknek a tríciumkoncentrációjára vannak határértékek. Tehát
ha a japánok a végén kénytelenek lennének az óceánba önteni a szennyezett vizet, akkor is be kellene tartaniuk a hígítási határértéket. Erről majd még sokáig vita zajlik.”
Dél-Korea a múlt hónapban bekérette a szöuli japán nagykövetség rangidős tisztviselőjét, hogy számon kérje, mit tesz Japán a Fukusimában felgyülemlett radioaktív vízzel. A két ország között amúgy is feszült a viszony a világháborús kényszermunkások kárpótlása miatt.
