Forradalmi eredményt ért el a NASA 2012 óta működő Curiosity marsjárója. A Gale-kráterben ugyanis nem befagyott vizű tavak jelenlétére utaló nyomokat talált. Az eddigi kutatások csak feltételezték, hogy a Mars felszínén valaha folyékony víz lehetett, de a mostani hullámnyomok kézzelfogható bizonyítékot nyújtanak arra, hogy a bolygó egykor valóban lakható lehetett.
Izgalmas felfedezést tett a NASA marsjárója, különleges hullámnyomokra bukkant a vörös bolygón. Ezek arra utalnak, hogy a Mars felszínén egykor tavak lehettek, méghozzá sekély, nyílt vízfelületekre.
A Curiosity a kutatás során apró, földi homokos tómedrekben is megfigyelhető redőket azonosított, amelyek szél által mozgatott víz hatására jöttek létre. Az ilyen hullámok általában szél által mozgatott vízben alakulnak ki, akárcsak a Földön található tavak sekély partvidékén – számol be a sciencealert.com, amelyről Nagy Andi ír a Blikk.hu-n.
A hullámok formája és elhelyezkedése arra utal, hogy a víz nem volt befagyva, hanem nyíltan érintkezett a légkörrel. A kutatók szerint ezek a nyomok körülbelül 3,7 milliárd évvel ezelőtt alakultak ki, amikor a Mars éghajlata sokkal melegebb és sűrűbb légkörrel rendelkezett, mint napjainkban.
Egykor életre alkalmas volt a környezet?
A Mars, amely a Naprendszer negyedik bolygója és a Földhöz leginkább hasonlító égitest, már régóta mozgatja az emberiség képzeletét. Bár napjainkban fagyos, száraz, szén-dioxidban gazdag atmoszférával rendelkezik, a múltban sokkal barátságosabb környezetet kínálhatott.
A Curiosity mostani felfedezése szerint a Gale-kráter sekély tavaiban a víz mélysége kevesebb volt mint két méter, a hullámok magassága pedig mindössze 6 milliméter volt, ezek nem a mai értelemben vett mély víztömegek voltak, inkább sekély vízgyűjtőknek vagy tómedreknek tekinthetjük őket.
A hullámnyomok két különböző helyszínen, az úgynevezett Prow kiszögellésben és az Amapari Marker Band nevű szulfátban gazdag kőzetrétegben találhatók. Ezek az eltérő geológiai formációk azt sugallják, hogy a meleg és sűrű légkör hosszabb időszakokon keresztül fennállt.
A Curiosity által gyűjtött adatok jelentős előrelépést jelentenek a Mars paleoklimatológiai vizsgálatai számára. Az eddigi kutatások csak feltételezték, hogy a Mars felszínén valaha folyékony víz lehetett, de a mostani hullámnyomok kézzelfogható bizonyítékot nyújtanak arra, hogy a bolygó egykor valóban lakható lehetett.
A kutatást végző csapat, amelyet a Caltech geológusai, John Grotzinger és Michael Lamb vezettek, számítógépes modellekkel próbálta rekonstruálni az egykori tavak méretét és viselkedését. Az eredmények arra utalnak, hogy a vörös bolygó történelmében több alkalommal is előfordult, hogy a felszínén nyílt víz gyűlt össze.
Eddig sejtettük, de a Curiosity rover felfedezései alapján most már biztos, hogy egykor sekély tavak voltak a Marson / Fotó: Northfoto
További kutatások a láthatáron
A Curiosity felfedezései nem csupán újabb adatokkal gazdagítják a Mars történelmét, hanem alapot teremtenek a jövőbeli kutatások számára is. A hullámnyomok részletesebb vizsgálata segíthet meghatározni, hogy a Mars felszínén mennyire gyakoriak voltak az ilyen tavak, és milyen körülmények között jöttek létre.
Ahogy a NASA folytatja a Mars vizsgálatát, egyre közelebb kerülünk annak megértéséhez, hogy a bolygó mikor és mennyire lehetett lakható.
