Gőzerővel folyik a Magyar Honvédség fejlesztése, a Zrínyi 2026 program keretein belül egy csomó modern fegyvert, járművet és egyéb eszközt kapott és fog kapni a hadsereg.
A fejlesztésben magyar cégek is részt vesznek majd, így vélhetően a program jótékony hatással lesz a hazai gazdaságra is, sőt, még a fegyvergyártás is újraindul Magyarországon. A program célja a katonaság fejlesztése mellett a NATO 2%-os GDP-arányos kiadáselvárásainak való megfelelés is. Bár a terv egyes részleteit még homály fedi és sikeressége még a jövő zenéje, megnéztünk 10 olyan modern eszközt, mellyel a Honvédséget a közelmúltban felszereltek vagy várhatóan fel fognak szerelni.
Cseh tervezésű kézifegyverek
Márciusban derült fény arra, hogy a HM Arzenál Zrt. szerződést kötött a cseh Ceská Zbrojovka fegyvergyárral arról, hogy hazánkban is gyártani fogják a legmodernebb cseh kézifegyvereket, a CZ BREN 2 gépkarabélyt, a Scorpion EVO 3-as géppisztolyt és a CZ P-09-es pisztolyt.
Hogy a magyar katonáknak mennyi jut majd ezekből, egyelőre még kérdéses, annyi viszont már biztos, hogy a különleges egységek kezében megjelent a CZ 805-ös gépkarabély és a Scorpion EVO 3-as géppisztoly, más korszerű nyugati fegyverek mellett. Utóbbit a rendőrség is rendszeresítette.
H145M helikopterek
Idén júniusban jelentette be a Honvédelmi Minisztérium, hogy 20 darab, H145M típusú helikoptert vásárol az Airbustól, összesen mintegy 100 milliárd forint értékben. A gépek 270 kilométer per órás sebességre képesek és 1600 kilogramnyi terhet tudnak felemelni, akár hatezer méter magasan is képesek lesznek repülni. Várhatóan 2019 második felében érkeznek majd meg a szolnoki helikopterbázisra.
A 2015M egyenruhacsalád
2016 elején mutatták be az új magyar gyakorló egyenruhacsaládot, a 2015M-met, ami mind mintájában, mind pedig szabásában újítást jelent a rendszerváltás óta rendszerben lévő, kisebb-nagyobb ráncfelvarrásokon átesett „bocihoz” képest. Az egyenruha számos megoldást kölcsönöz nyugati „vetélytársaitól,” míg szabásában az amerikai ACU-ból merít ihletet, mintáját tekintve leginkább a számos országban rendszerben lévő multicamre hasonlít. Az amerikai patrol cap helyett – ahogy az már hagyomány – továbbra is inkább a bocskai sapkát hordják viszont majd az egyenruhához a honvédeink.
Szép mesterlövészpuska
A „Kis-Gepárdként” is emlegetett bullpup rendszerű, forgó-tolózáras Szép mesterlövészpuska Szép József magyar fegyvermérnök találmánya. A szovjet gyártmányú, félautomata SzVD felváltására tervezték és a különleges műveleti egységeknél, valamint kiképzési célokra szűk körben rendszeresítették is.
Még nem tudni, hogy valóban felváltják-e majd az SzVD-ket a NATO-kompatibilis lőszert tüzelő Szép-puskákkal, egyelőre a fegyverből még nem készült nagy számmal. Mivel a Zrínyi 2026 programban cél egyes eszközök helyi gyártása, ezért nem kizárt, hogy ez adja majd meg az utolsó löketet a fegyver széles körű rendszeresítéséhez.
Új páncéltörő rakétafegyverek
Egy tavaly decemberi közlönyben jelent meg, hogy a Honvédség 20 milliárd forintos tételben szerezne be új, többcélú páncéltörő rakétafegyvereket, fegyverrendszereket. Hogy pontosan milyen típusú fegyverek lesznek ezek, még nem tudni, csak annyi biztos, hogy jövőre kezdődik majd a beszerzési folyamat és legkésőbb 2026-ig lezárul.
A Honvédség jelenleg főleg szovjet gyártmányú páncéltörő fegyvereket használ, legnagyobb számban az RPG-7-es, többcélú, nem irányított, vállról indítható páncéltörő gránátvető szolgál tankelhárítási célra, de megtalálható állományukban a Konkursz, a Metyisz és a Fagot típusú szovjet irányított tankelhárító rakétakilövő is.
Az A-319-esek
Idén februárban mutatták be hivatalosan a Honvédség két új Airbus A-319-es szállítógépét, melyeket korábban polgári célra használtak. Hivatalosan elsősorban magyar katonák külföldre szállítására alkalmazzák majd őket, de utazott már velük egy Orbán Viktor miniszterelnök által vezetett kormánydelegáció is Izraelbe, szűk egy hónapja.
A gépekkel a több mint 40 éves, szinte használhatatlan állapotban lévő AN-26-osokat cserélik majd, nem kizárt, hogy jövőre újabb A-319-esek érkeznek majd a légierő flottájába.
MRAP-ok
A Honvédség elsősorban az Afganisztánban szolgáló katonáknak szerezte be az International MaxxPro, illetve Cougar típusú MRAP-járműveket, ezek olyan különleges páncélozott, kerekes harcjárművek, melyek védelmet nyújtanak a személyzetnek improvizált robbanószerekkel (IED-ek) és aknákkal szemben. Bár nem az akkor még nem létező Zrínyi-programhoz kapcsolódott a beszerzésük, az ilyen járművek a Közel-Keleten már nagyon sok ember életét megmentették.
Polaris homokfutók
Idén márciusban 12 Polaris MRZR-4 típusú homokfutót kapott a Honvédség egyik különleges rendeltetésű dandárja, az átadásra egy V4-országok által rendezett közös hadgyakorlaton került sor. Egy ilyen jármű 4-6 fő szállítására használható, főleg más járművek által járhatatlan terepen való átkelésre alkalmas. A különleges feladatot végrehajtó katonák szállításán kívül ellátmány és sebesültek szállítására is használható.
Suzuki Vitarák
Idén márciusban és áprilisban összesen 550 Suzuki Vitarát adtak át a Honvédségnek, a járművek a már több mint két évtizede szolgálatban lévő Opel Astrákat, Skoda Octaviákat és Volkswagen kisteherautókat váltják majd. A Suzukik vélhetően többek közt katonai rendészeti, ellátmányozási, egészségügyi, forgalomszabályozási és személyszállítási feladatokat látnak majd el, ahogy elődeiket, ezeket a járműveket sem a „frontvonalra” viszik majd ki.
A magyar drónok
Bár szintén nem a Zrínyi 2026-hoz kapcsolódik, érdemes megjegyezni, hogy a Honvédség állományában is találhatók pilóta nélküli gépek, úgynevezett drónok, jelenleg azonban csak az izraeli Skylark fegyvertelen felderítődrónt használják katonáink. A HM EI Zrt. 2007-ben több drón fejlesztésének is nekivágott, így született meg az Ikran és a Bora felderítődrón, ezeket azonban úgy tudjuk, nem alkalmazzák széles körben. 2007-ben próbálkoztunk lengyel SOFAR-250-es drónok beszerzésével is, ezek azonban súlyosan meghibásodtak és vissza kellett őket küldeni.
+1: Mi lesz a páncélosokkal?
A Honvédség leggyakrabban kritizált eszközei kétség kívül a páncélosok harcjárművek, mely állomány zömét BTR-80-as kerekes csapatszállítók és T-72M1-es általános harckocsik teszik ki. Bár a BTR-80-asokat folyamatosan korszerűsítgetik, a hamarosan 50 éves konstrukciónak számító T-72-esek üzemideje már rég lejárt. A régi T-72-es állomány számottevő részét egyébként 2005-ben Magyarország Iraknak ajándékozta, a tankokból több végül az Iszlám Állam kezében kötött ki.
Úgy tudjuk, a Zrínyi 2026 programban egyelőre nincs szó a páncélosok cseréjéről, a téma azonban különféle haditechnikai fórumokon erős spekuláció táptalaja szokott lenni. Gyakran fantáziálnak német Leopard harckocsik vagy amerikai Abramsek beszerzéséről, sőt, vannak, akik orosz T-90-esek után áhítoznak, rövid távon azonban egyik típus beszerzéséről sincs egyelőre még szó. Persze vannak olyan álláspontok is, melyek szerint Magyarországnak nincs szüksége általános harckocsikra ahhoz, hogy megvédje magát vagy hogy külföldi missziókat teljesítsen.
Jó hír viszont, hogy a gyakorlatilag teljesen leszerelt tüzérség újraélesztése fontos célkitűzésként szerepel a Zrínyi 2026 programban, a folyamatba a hazai védelmi ipart is bevonják majd.
Egyéb források: HM Arzenál, Killer Metals Blog, Jogalappal, Honvédelem.hu (1, 2, 3, 4, 5), Jetfly.hu (1, 2), Combat Gear Blog, Magyar Idők, Wikipedia.
Forrás: portfolio.hu