Itt indult Móricz Zsigmond kezdeményezésére a Nyugat című lap irodalmi-kulturális szalonja olyan nevekkel, mint Babits, Kosztolányi vagy Karinthy.
A Britannia Szálló (a mai Radisson Blu Béke Hotel) egyik legszebb korszaka az volt, amikor a különtermében működött a Nyugat Baráti Köre, Budapest páratlan irodalmi-közéleti rendezvénysorozata.
Az 1930-as években a budapestiek figyelmét ugyanis a Teréz körúti épületben rendszeressé váló páratlan irodalmi-közéleti rendezvénysorozat keltette fel.
Az 1930-as években Németh Aladár vezette a szállót; kitűnően értett hozzá, hogyan lehet európai városhoz illő hotelt működtetni – Fotó: Egykor
Ebben az időben Magyarország az 1929-ben kirobbant nagy gazdasági világválság következményeitől szenvedett. A hivatalos fizetőeszköz, a pengő kezdett elértéktelenedni, 1931 nyarán francia kölcsön mentette meg az országot az összeomlástól.
A magas és a tömegkultúra számtalan megjelenési formában virágzott. Már a szálloda nyitásakor, 1913-ban 100 mozi működött a fővárosban, 1931 tavaszán az első magyar hangosfilmek felvételei zajlottak, októberben vetítették a budapesti mozik A kék bálványt, novemberben pedig a Hyppolit, a lakájt. Már működött Macskássy Gyula saját rajzfilm-műterme. Rejtő Jenő addigra hazaért külföldi útjáról és újságíróként, illetve kabaréjelenetek szerzőjeként) kereste meg a kenyerét.
Az Operaház társulata a gazdasági nehézségek ellenére is színvonalas előadásokat tartott. A harmincas években tűnt fel Ferencsik János és Sergio Failoni karmester, a közönséget pedig többek között Basilides Mária kápráztatta el énektudásával. A Nemzeti Színház és a Vígszínház estéről estére megtelt, kis színházak és társulatok születtek és szűntek meg aztán anyagi okok miatt.
Otthonom – a szálló – környéke, a Berlini (ma Nyugati) tér ilyen volt 1931-ben. Fortepan/Pesti Brúnó
A Britannia Szálló a harmincas években. Fortepan
Az 1930-as években csaknem 1000 különböző sajtótermék jelent meg Magyarországon.
Ott volt például a Literatura (1926-39) és az irodalmi-kulturális szempontból legmagasabb színvonalú Nyugat, amelyet Osvát Ernő halála után Babits Mihály és Móricz Zsigmond szerkesztett. A lap szerzői közt volt ebben az időben Illyés Gyula, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc, Zelk Zoltán.
Ekkor indult útjára és robbant be a köztudatba a Nyugat Barátok Köre
„A Nyugat 1930. november 16-i számában Apám kiadta a Nyugat Baráti Körének vastag betűs, csalogató, egész oldalas hirdetését. Helyiséget a Britannia Szállóban találtak. Ennek van hátul egy különterme, amit különböző célra bérbe adtak. Elég tágas, hosszú, száz kisasztal elfér benne. Végében a zenekar dobogója megfelel pódiumnak. Megállapodott a tulajdonossal, hogy bért ugyan nem tud fizetni, de minden vendégét kötelezi 1,20 pengő ára uzsonna fogyasztására. A klub hétköznap 3-7-ig van nyitva. Megnyitó előadás után vita következik írók és olvasók között” – írja visszaemlékezésében Móricz Virág.
1930 szilveszter estéjére Móricz Zsigmond rengeteg embert hívott meg vacsorára a Britanniába. A 120 fős társaság a Nyugat munkatársaiból és családtagjaikból állt. Reggel ötig tartott a mulatság. Aki ott volt, azok aztán lelkesen vettek részt a Nyugat Baráti Körének délutánjain, Móricz Virág is úgy emlékezett vissza, hogy csak a nyugatosok és családtagjaik félig megtöltötték a termet.
Otthon Kör a Dohány utca 76. alatt. Móricz Zsigmond és Surányi Miklós tiszteletére a Magyar írók Egyesülete vacsorát rendezett. A képen: ismeretlen nő, József Attila költő, Schöpflin Aladár kritikus, Magyar Elek újságíró, Kárpáti Aurél kritikus, Magyar Elekné, Móricz Zsigmond író, Vidor Marcell író, Móricz Gyöngyi, Móriczné Simonyi Mária, Kállay Miklós író, ismeretlen férfi, Móricz Virág, ismeretlen nő, Surányi Miklós író, ismeretlen nő, Somogyi Gyula író, Somogyi Gyuláné. Fortepan/Magyar Bálint
Tele voltak a lapok a Nyugat hirdetésével, az előfizetők pedig levelet kaptak az eseményről. 1931. január 3-án szombaton Móricz Zsigmond mondta el a nyitóbeszédet. Szavai még mai kontextusban is érvényesek:
„Kik a Nyugat barátai? Bizonyára nemcsak az írók, akik inkább áldozatai, hanem az olvasók, akik most már 24 éve tartják fenn ezt a folyóiratot a szabad, bátor és európai irodalom számára.”
A Nyugat így hirdette a címlapján a szalont; az egyik téma a reklám és a művészet kapcsolata volt
mint a szentelt vizet a pap a nép közé mise végén.
Bucsuzik s a Dunába mártja hosszú rózsaszín evezőjét;
rózsaszin csöppeket feccsent, s visszaint ablak és mezőség.
Nézd, hogy hull a lombok árnya meszelt, rózsaszin falainkra
kékes-szürkén, gazdagon, virágosan, ingva-ringva!
Most szép a falunk, örülj neki!
Egy égi festő festette ki.
Nem is érdemes, édes, nem is érdemes énekelni:
az egész világ énekel most, és éneke győzedelmi!
A nyugatos költők és írók egy előadáson a Zeneakadémián balról jobbra: Bíró hangversenyrendező, Lengyel Menyhért, Ascher Oszkár, Szép Ernő, Erdélyi József, Gellért Oszkár, Móricz Zsigmond, Laczkó Géza, Babits Mihály, Tóth Aladár, Török Sophie, Schöpflin Aladár, Füst Milán, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes
„A hétfő színházban és minden nyilvános helyen legrosszabb közönségszerző nap. Ezért a pszichológusoknak adta, mert azok hívei külön szekta, mely bármikor, bárhova elmegy az igét hallgatni. Különösen, ha ilyen csábító témákat ígér: A zseni és a vérbaj, A lelki élet problémái, Pszichoanalízis, Az ember és a szó, Szégyen és bűntudat, Irodalom és világnézet”
élcelődött Móricz Virág. Hétfőnként egyébként olyan személyiségek fordultak meg előadóként a Britannia Szálló különtermében, mint Kodolányi János, Kassák Lajos, vagy Pátzay Pálné – az általam nagyra becsült szobrász felesége. Szerdán a prózaírók tartották összejöveteleiket.
A kedd volt a költőké a Britannia Szálló Nyugat-estjein
„Rendes előadónapokon verseikből vagy novelláikból a következő írók olvastak fel (többen 2-3 izben is): Babits Mihály, Erdélyi József, Fekete Lajos, Fenyő László, Füst Milán, Gelléri Andor Endre, Gellért Oszkár, Illyés Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Komlós Aladár, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond (10 alkalommal), Nagy Endre (23 alkalommal), Nagy Lajos, Pap Károly, Sági Márta, Sárközi György, Szabó Lőrinc, Szenes Erzsi és Szép Ernő”
olvashatjuk a Nyugatban.
– Én, az arany szegény testvére, fáradt
lelkemből a múlt halvány fénye árad.
Olyan vagyok, mint ég késői ősszel,
mint könny a csipkén, a holdfény s az ősz fej.
Emlékezem csupán, de már nem élek.
Ezért zenélek.
Kosztolányi Dezső
Csütörtökön
az örökös házigazda, Nagy Endre egyedül szórakoztatta a közönséget. Pénteken a képzőművészek köré szerveződtek a délutánok: megfordult itt Pátzay Pál, Berény Róbert, (akinek egy elveszett festménye évtizedekkel később a Stuart Little, kisegér díszletei között bukkant fel), Glatz Oszkár, Márffy Ödön (Csinszka második férje), Kernstock Károly.
„A szombat jutott a nőknek.
Kernách Ilona, Kodolányi János, Karinthy Frigyes, Harsányi Gréte, Medgyaszay Vilma – a nők panaszkodtak, a férfiak csúfolódtak, míg apám elunta, és a szombatot is a nemek szerint szét nem választott irodalomnak adta.”
Egy nyugatos est Miskolcon. Felismerik az összes szereplőt a fotón?
Csak a vonzás törvényének
engedelmeskedem
Megértem és lehullok az ágról
mélységiszony nélkül.
Kassák Lajos
A Nyugat 1931 nyarán számolt be egyik számában az országszerte egyedülálló rendezvénysorozatról. A folyóirat kiemeli Nagy Endre rendkívüli munkáját: e néhány hónap alatt 108 előadáson és összejövetelen vezette le a vitákat. Móricz Virág úgy emlékezett később, hogy Nagy Endre nem hatalmas honoráriumért dolgozott, csupán százalékot kapott a vendégek által fogyasztott uzsonnák után.
„Az Irodalmi Szalon, amelyet január 3-án nyitottunk meg és amely április közepéig a Britannia-szálló különtermében, május közepétől pedig a Bellevue-szálló terraszán tartotta összejöveteleit,
108 előadás-napon olyan kultúrmunkát végzett, ami minden Nyugat-barátnak, írónak, művésznek, tudósnak s olvasónak egyaránt szép emléke marad”
– írta a lap.
Szeretettel őrzöm magam is ezeknek az estéknek a múlhatatlan emlékét.
szmo
