A szívünk az egyik legfontosabb szervünk. Magyarországon Európához és Észak-Amerikához hasonlóan a szív betegségei okozzák a legtöbb halálesetet. Ez a tendencia az utóbbi időben némi javulást mutat, de még jócskán van mit javítanunk ezen a területen.
1993 óta idehaza a születéskor várható élettartam öt és fél évet nőtt. Ennek a növekedésnek a fele annak köszönhető, hogy a szívbetegségekben elhunytak száma visszaesett. Azonban érdemes azt is leszögezni, hogy Magyarországon még mindig kétszer annyian halnak meg szív- és érrendszeri betegségekben, mint Nyugat-Európa országaiban. A lesújtó adatok ellenére a szívbetegségek a másik vezető halálokkal, a daganatos betegségekkel szemben nagyobb eséllyel megelőzhetők és ezért jó, hogy ilyen alkalmakkor, mint a Szívünk napja (szeptember utolsó vasárnapja), többet beszélünk ezekről. Az egészségtudatos életmóddal éveket nyerhetünk – mondta Márk László, a Békés Megyei Központi Kórház Pándy Kálmán Tagkórház kardiológiai osztályának osztályvezetője a hirado.hu-nak.
Tisztában kell lennünk a rizikófaktorokkal
A különböző rizikófaktorok megléte az érszűkület gyakoriságát növeli. Minél több rizikófaktor van jelen életünkben, annál meszesebbek lesznek az ereink. Ez az érelmeszesedés, ha a szívben jön létre, szívbetegséget, szívinfarktust okozhat. Márk László elmondta, hogy nem minden rizikófaktort tudunk azonban befolyásolni. Az életkorral akarva-akaratlanul megnő az érelmeszesedés kockázata. De a származás és a genetika is ilyen általunk befolyásolhatatlan tényező.
Az Amerikai Egyesült Államokban nemrégiben elvégeztek egy olyan vizsgálatot, amelyben elkészítették a résztvevők genetika térképét (genomszerkezet) és a szívbetegséget okozó rizikófaktorok kizárásával arra igyekeztek választ kapni, hogy az életmód megváltoztatásával mennyire csökkenthető le a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. A kutatásból kiderült, hogy a helyes életvitellel (nem dohányzás, egészséges étrend, rendszeres fizikai aktivitás, normális testsúly) felére csökkenthető a szívinfarktus genetikailag meghatározott kockázata.
A három legfontosabb befolyásolható rizikófaktor – a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a dohányzás – rendezésével nyerhetünk a legtöbbet. A dohányzás döntés kérdése a szakorvos szerint: a beteg dönti el, hogy rágyújt-e vagy sem. A másik két tényező gyógyszerekkel befolyásolható. Megjegyezte: utóbbi két tényezővel többet kellene foglalkozni.
„Éljen 140/90 alatt!”
A magas vérnyomás bizonyos korosztályok mintegy felét érinti. A probléma kezelésének fontossága beleivódott napjainkra a köztudatba. A társadalom tisztában van vele, hogy ezt a panaszt nem szabad félvállról venni, de sajnos a pontos, előírás szerinti rendszeres gyógyszerszedéssel is akadnak idehaza problémák – jegyezte meg a szakorvos.
Bár továbbra is az az európai és magyar előírás, hogy legyen 140/90 alatt a vérnyomás, az augusztus végén kiadott új ajánlásokban 120-130 körül határozták meg az ideális vérnyomás mértékét. Ennek gyógyszeres kezeléssel való elérése orvosi feladat. Azonban léteznek más lehetőségek is. a vérnyomás csökkentésre, ez a sószegény étkezés, a rendszeres testmozgás és a normális testsúly elérésére való törekvés, amiket még a gyógyszerek elindítása előtt, de mellettük is csinálnunk kellene.
Nem kap kellő figyelmet a magas koleszterin
Márk László elmondta, hogy Magyarországon sokan koleszterinszkeptikusak, nem tulajdonítanak jelentőséget a koleszterinszint csökkentésének. Ebben sajnálatos módon egyes orvosok is partnerek. A koleszterinszkeptikusság magánügy, de ezzel kapcsolatos valótlanságok nyilvános hangoztatása, a meglévő irányelvek elvetésére buzdítás már etikai probléma – hangsúlyozta.
Az egészséges koleszterinértékkel kapcsolatban 2016-ban jelent meg a legújabb európai és 2017-ben a VII. Magyar Konszenzus ajánlása. Ezekben a szakorvosok lefektették azt is, hogy mennyi az ideális érték vagy mennyit kell mozogni. A kardiológus véleménye szerint az az orvos, aki egy komoly érbetegségben szenvedőt lebeszél a koleszterinszint-csökkentő gyógyszerről, az foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetést követ el, mivel a gyógyszer felírására előírás van, és ennek hiányában a beteget veszélyezteti – tette hozzá.
A betegek koleszterinre vonatkozó diétája nagyon fontos és lényegében mindenki által betartandó lenne, de tisztában kell lenni azzal, hogy annak folyamatos követésével maximum tíz százalékkal is csökkenthető koleszterinszint – magyarázta Márk László. Megfelelő életmóddal, táplálkozással és az előírt gyógyszeres kezelés betartásával az erekben létrejövő koleszterinlerakódások, az úgynevezett plakkok nagysága is csökkenthető. Azonban, hogy ezt elérjük, a koleszterinszintet nagyon jelentősen le kell vinni – tette hozzá a főorvos.
Érszűkületben szenvedők esetén a koleszterinszintet a kiindulásihoz képest legalább ötven százalékkal kell levinni. Ekkor várható az, hogy a meglévő plakk nem nő tovább, hanem 70-80 százalékos eséllyel kisebbé válik. Ismert érszűkület vagy infarktus utáni állapot esetén a célérték 3,5 mmol/l (és/vagy 50 százalékos csökkentés). Egy átlagos, közepes vagy nagy kockázatú beteg esetén a 4-4,5 mmol/l is jó értéknek számíthat.
A modern kori tényezők is leküzdhetők
A mozgásszegény életmód ugyancsak növeli a szívinfarktus kockázatát. Egészségünk megtartása érdekében napi félóra intenzív mozgásra szükségünk. Erre előírás is létezik – magyarázta a kardiológus.
De a cukorbetegség és az elhízás is egy fontos rizikófaktor. Magyarország az Egyesült Államok és Mexikó után már a harmadik „legkövérebb” országnak számít egy friss felmérés szerint. Erről a listáról a szakorvos szerint úgy kerülhetünk le, hogyha tudatosan étkezünk: nem eszünk nagyon zsíros és szénhidrátokban gazdag élelmiszereket és többet mozgunk. Ezzel párhuzamosan növelni kell a zöldségek, a gyümölcsök és a halételek fogyasztását.
A stresszes életmódról Márk László elmondta, hogy ugyanúgy hat, mint a cigaretta az emberi szervezetre. A tartós stressz az ereket is megviseli, amelyek falába a koleszterin jobban be tud épülni, és ha ez az állapot hosszú időn keresztül fent áll, akkor képes rontani az egészségi állapoton is. Azonban ez a faktor is leküzdhető, csak meg kell tanulnunk megfelelően kezelni és levezetni, amiben a rendszeres sportolásnak lehet a legfontosabb szerepe.
Az egyén koleszterinszintjét háromnegyed részben a genetika határozza meg, és csak negyed részben a táplálkozás.
szerző: Krupincza Mariann
