Kína vezeti a BRICS nemzetek első közös haditengerészeti gyakorlatát a dél-afrikai vizeken, amelyet január 9. és 16. között tartanak. A Will for Peace 2026 névre keresztelt manőver célja a tengeri kereskedelem védelme, a haditengerészeti együttműködés erősítése és a békés nemzetközi biztonság támogatása.
Kína január elején indítja el a BRICS-tagországok első közös haditengerészeti gyakorlatát a dél-afrikai vizeken, amely az országok közötti katonai együttműködés új fejezetét nyitja. A dél amerikai fegyveres erők közlése szerint a Will for Peace 2026 elnevezésű program intenzív tengeri biztonsági műveleteket, interoperabilitási gyakorlatokat és védelmi szimulációkat foglal magában. Bár a gyakorlat vezetését Kína látja el, a médiában Oroszország és Irán részvétele is felmerült, további lehetséges résztvevők között pedig Indonézia és Etiópia szerepel – írja az scmp.com.
Fotó: HANDOUT / CHINA’S MINISTRY OF DEFENCE/AFPT
Az előzmények szerint a manőverek korábban Exercise Mosi néven zajlottak Kína, Dél-Afrika és Oroszország részvételével 2019-ben és 2023-ban. A mostani gyakorlatot eredetileg 2025 novemberére tervezték, de a Johannesburgban rendezett G20-csúcs miatt elhalasztották. A BRICS – amely eredetileg Brazíliát, Kínát, Oroszországot, Indiát és Dél-Afrikát foglalta magában – 2023-tól kiterjesztette tagságát Iránra, Egyiptomra, Etiópiára, Indonéziára és az Egyesült Arab Emírségekre.
A kínai haditengerészet a Tangshan típusú, irányított rakétás rombolót és a Taihu utánpótló hajót küldi a gyakorlatokra, míg Irán és Oroszország szintén hadihajókat vezényelt Dél-Afrikába. Szakértők szerint a gyakorlat részben a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg által eddig ellátott kalózellenes feladatokra épít, de az Irán részvétele és a BRICS-branding új irányt jelez a korábbi gyakorlatokhoz képest.
Elemzők szerint a gyakorlat Kína globális katonai jelenlétének bővülését tükrözi, ugyanakkor feszültséget okozhat Dél-Afrika kapcsolataiban a Nyugattal, különösen az Egyesült Államokkal. Pretoria számára a nemzeti semlegesség megőrzése és a stratégiai autonómia fenntartása kulcsfontosságú, de az USA-afrikai biztonsági prioritások csökkenése korlátozza befolyását.
