„Évek óta tetten érhető befolyásszerzési kísérletek történnek, amelyek során külföldi szervezetek és személyek a saját érdekeiket igyekeznek érvényesíteni az országban” – áll a preambulumban. 140 igen, 50 nem.
Elfogadta a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényt kedden az Országgyűlés.
A kormánypárti képviselők által benyújtott jogszabályt 140 igen, 50 nem szavazattal hagyták jóvá a képviselők.
A törvény preambuluma szerint Magyarország szuverenitását egyre gyakrabban éri jogellenes támadás. „Évek óta tetten érhető befolyásszerzési kísérletek történnek, amelyek során külföldi szervezetek és személyek a saját érdekeiket igyekeznek érvényesíteni az országban, szemben a magyar érdekekkel és szabályokkal.” Példaként a 2022-es országgyűlési választási kampányban az egységes baloldalhoz érkezett több millió amerikai dollárt említik.
A törvény bevezetése szerint sérül Magyarország szuverenitása – egyúttal kiemelt nemzetbiztonsági kockázatot hordoz -, ha a politikai hatalom olyan személyek, szervezetek kezébe kerül, akik és amelyek függőségi viszonyban állnak bármely külföldi hatalommal, szervezettel vagy személlyel.
A demokratikus vita, az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok kapcsán támasztott átláthatóság követelményének érvényesülése, a külföldi beavatkozási kísérletek nyilvánosságra hozatala és a beavatkozási kísérletek megakadályozása érdekében szükséges egy ezeket vizsgáló független szerv létrehozása, valamint a választással összefüggésben történő külföldi támogatás felhasználásának büntetőjogi szankcionálása is – áll a jogszabályban.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását az alaptörvény szintén kedden elfogadott módosítása teszi lehetővé. Az új hivatal az alkotmányos önazonosság védelme érdekében elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységet folytató autonóm államigazgatási szerv, önálló költségvetési fejezettel.
A hivatal elnökére a miniszterelnök tesz javaslatot – először január 1-jéig -, az elnököt a köztársasági elnök nevezi ki, aminek első alkalommal 2024. február 1-jéig kell megtörténnnie; az elnök megbízatása hat évre szól, az országgyűlési képviselőkhöz hasonlóan mentelmi jog illeti meg. Az elnök havi illetménye a jegybankelnöki fizetés 80 százalékának megfelelő összeg.
A hivatal elemzi a vizsgálat alá vont szervezetektől, az állami és önkormányzati szervektől, továbbá más, az adott ügyben érintett szervezetektől vagy személyektől beszerzett információk és adatok értékelésével a nemzeti szuverenitás érvényesülését; javaslatokat dolgoz ki és ajánlásokat fogalmaz meg a Magyarország szuverenitásának védelmét célzó intézkedésekre, jogszabályalkotásra is javaslatot tehet; kutatási tevékenységet végez és finanszíroz.
Évente nemzeti szuverenitásjelentést készít
június 30-ig, ez egyebek mellett tartalmazza a szuverenitáskockázat-értékelést, amely azonosítja a nemzeti szuverenitás esetén a kezelendő kockázatokat és problémákat. A jelentés ajánlásokat is megfogalmaz egyes szerveknek, illetve értékeli, hogy ezek a szervek hogyan vették figyelembe a korábbi jelentéseket és ajánlásokat.
A jelentésével szemben jogorvoslatnak nincs helye.
A hivatal feltárja és vizsgálja a más állam, valamint külföldi szerv vagy szervezet és természetes személy érdekében végzett érdekképviseleti tevékenységeket, az információk manipulálására irányuló és dezinformációs tevékenységeket, a demokratikus vita, valamint az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységeket.
Feltérképezi és vizsgálja azon szervezeteket, amelyek külföldről származó támogatása befolyásolhatja a választások kimenetelét.
A hivatal egyedi ügyeket vizsgál és az általa lefolytatott eseti vizsgálatok eredményét közzéteszi a honlapján.
Vizsgálatai során bármely, az adott ügyben érintett állami vagy önkormányzati szervtől, szervezettől vagy személytől tájékoztatást, adatszolgáltatást kérhet. A Nemzeti Információs Központ a feladatellátást segítő hírigény esetén a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak tájékoztatást ad.
Kiegészült a büntető törvénykönyv is: a választói akarat tiltott befolyásolásának számít és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha a jelölőszervezet tagja, felelős személye vagy vezető tisztségviselője, valamint a jelölt, aki tiltott külföldi támogatást, vagy a tiltott külföldi támogatás eredetét leplező megállapodásból származó vagyoni előnyt használ fel.
A jogszabály azt is rögzítette, hogy az önkormányzati választáson jelölőszervezetként induló szervezetek, így az egyesületek sem fogadhatnak el külföldi támogatást és belföldi jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó támogatást, névtelen adományt vagy ezekből származó vagyonelemet az önkormányzati választáson.
Külföldi támogatásból az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán induló jelöltek sem befolyásolhatják a választói akaratot.
Ha választáson induló egyesület megsérti ezt a szabályt, a bíróság az Állami Számvevőszék javaslatára megszünteti közhasznú jogállását, az adóhatóság pedig törli a személyi jövedelemadó egy százalékára jogosult szervezetek nyilvántartásából.
Elfogadták az alaptörvény tizenkettedik módosítását
Az Országgyűlés 135 igen, 34 nem szavazattal és hat tartózkodás mellett elfogadta az alaptörvény tizenkettedik módosítását.
A módosítással vált lehetővé a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása, amely az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szervként működhet. Az alkotmányban azt is rögzítették, az ország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége.
Egyéb
Jövő év július 1-jétől lép életbe a digitális állampolgársággal kapcsolatos módosítás. E szerint Magyarországon az ügyek digitális intézése elsőbbséget élvez, amelyhez az állam mindenki számára egy egyedi digitális azonosítót biztosít. Az állam kezeli azokat az adatokat, amelyek az ügyek digitális intézéséhez szükségesek.
A honvédséggel függ össze az a szintén jövő év júliusától hatályos rendelkezés, mely szerint a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak a jogállásukkal összefüggő alapvető jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályok kormányrendeletben is megállapíthatóak. Szintén az alaptörvény mondja ki ezentúl: a honvédség hivatásos állományú tagja jogállásával összefüggésben szakszervezet nem alakulhat és tevékenykedhet. Más érdekképviseleti szervezet azonban kormányrendeletben meghatározott sajátos szabályok szerint alakulhat és tevékenykedhet.
Rögzítették az alkotmányban azt is: a haza védelme nemzeti ügy.
