Elfogadhatják a kötelező uniós betelepítési kvótát elutasító törvényjavaslatot

forrás: hirado.hu/M1/MTI

 

Szerb miniszterelnök: nem lesz kerítés 

Szerbia nem épít kerítést a határain – szögezte le Aleksandar Vucic szerb kormányfő kedden, pontot téve azon sajtótalálgatások végére, hogy a biztonsági szolgálatok koordinációjáért felelős szerbiai testület milyen lépésről dönt – esetleg lezárja a határt -, miután több térségbeli ország is előrevetítette a kerítésépítés lehetőségét a migránsáradat ellenőrzése érdekében.
A szerb kormányfő nem először állt ki amellett, hogy a Közel-Keletről érkező migránsokat át kell engedni az országon, és el kell őket látni, a közvélemény mégis találgatásokba kezdett, mivel egyre több ország változtatta meg korábbi hozzáállását, főleg a pénteki párizsi merényleteket követően. Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter pedig a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) kedd reggeli híradójában még úgy fogalmazott: Szerbia több forgatókönyvvel is készül arra az esetre, ha a térség országai, valamint Ausztria vagy Németország lezárná a határát, s a migrációs áramlások tekintetében Németország döntése a meghatározó. Ezt több hírportál is úgy értelmezte, hogy akár meg is változhat a korábbi, kerítésépítést elutasító szerb hozzáállás.

A kanadai kormányfő kitart a menekültek befogadása mellett 

Kitart a 25 ezer szíriai menekült január 1-ig történő befogadása mellett Justin Trudeau kanadai államfő, bár a párizsi merényletek után egyre nő azoknak a tábora, akik szerint ez a szám túl nagy, és veszélyeztetheti a biztonságot. Az ügy az október 19-i választás után november elején hivatalba lépett liberális Trudeau-kormány első valódi politikai kihívása.

Trudeau választási kampányában több menekült befogadását ígérte, hangsúlyozva, hogy Kanadának többek kell tennie közel-keleti válság megoldásáért.  A pénteki párizsi merényletek után azonban még azok a politikusok is, akik eredetileg támogatták Trudeau tervét, közölték, hogy ki kellene tolni a határidőt annak érdekében, hogy a menedékkérőket alaposabban átvizsgálhassák. Trudeau még a párizsi mészárlások előtt kijelentette, hogy a kanadaiak biztonságát a menekültkérdés megoldása elé helyezi.

Újabb tragédia az Égei-tengeren

Egy migránsokat szállító hajó keddre virradóan elsüllyedt a görög keleti-égei-tengeri Kósz szigetnél. Legalább kilencen vízbe fulladtak, köztük négy gyerek – közölte a görög parti őrség.

A migránsok a török partokról indultak egy műanyagból készült vízi járműn. Egy finn hajó, amely az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex egyik műveletében vett részt, észlelte a bajba jutott menekülteket. A víz felszínéről hat, míg búvárok az elsüllyedt hajó roncsai közül  három holttestet emeltek ki. A szerencsétlenség hét túlélője szerint két fiú gyerek még nem került elő, őket tovább keresik.

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök kedden Törökországba utazik, hogy szigorúbb határellenőrzési eljárásokról tárgyaljon. Athén ugyanis attól tart, hogy az EU újabb nyomást fejthet ki a migránsválság miatt, mivel a pénteken Párizsban történt terrortámadásoknál egy szíriai útlevelet találtak, amit október 3-án állítottak ki a görög Lérosz szigeten.

Kónya: a kötelező kvóta nem megoldás 

A kötelező kvótát már túlhaladta a történelem, Európának más megoldást kell találnia a migránsügyben – indokolta Kónya Péter azt, hogy független képviselőként miért támogatta annak a jogszabálynak az elfogadását, amely arra kötelezi a kormányt, hogy kezdeményezze a bevándorlók kötelező kvóták szerinti szétosztásáról szóló uniós jogszabály megsemmisítését.

A politikus arra is kitért, hogy Orbán Viktor hétfői, napirend előtti felszólalásában azt mondta, Európát megtámadták. Ha a miniszterelnök kijelentései nem politikai lózungok voltak, akkor ez azt jelenti, hogy alkalmazni kell a NATO-szerződés ötödik cikkelyét, amelyik kimondja: ha szövetség bármelyik tagját támadás éri, azt kollektív támadásnak kell tekinteni – tette hozzá.

Közölte, írásbeli kérdésben érdeklődik a kormányfőnél, hogy Európa és Magyarország hadba lép-e a NATO-szerződés alapján.

Szlovénia mérsékelni kívánja a migránsáradatot 

Szlovénia mérsékelni akarja a tömeges bevándorlást, és csökkentené a területén naponta fogadott migránsok számát, hogy könnyebben tudja szabályozni a menekültáradatot Ausztria és Németország felé – jelentette a HINA horvát hírügynökség szlovén sajtóbeszámolókra hivatkozva.

Hétfőn Horvátországból a szlovéniai Dobovára négy vonat érkezett 4100 migránssal, valamint más határátkelőkhöz további 1500 főt szállítottak a horvát hatóságok. Szlovén sajtóértesülések szerint a szlovén hatóságok ezek után nem fogadtak újabb vonatot a horvátországi bródi tranzitközpontból, amit azzal magyaráztak, hogy erőteljesebben kívánják szabályozni a Nyugat-Európa felé áramló migrációs hullámot.

Miro Cerar szlovén kormányfő a szlovén közszolgálati televíziónak adott hétfő késő esti interjújában elmondta: „Horvátországgal az együttműködés az utóbbi időben jó, de nem optimális”. Hozzátette: a balkáni migrációs útvonalon fekvő országoknak együtt kell működniük a bevándorlási nyomás csökkentéséért.

A miniszterelnök mindazonáltal úgy véli: Ljubljana a schengeni határokat védi, és nem engedheti meg, hogy két hét alatt 100 ezer ember torlódjon fel Szlovéniában, amennyiben Ausztria és Németország úgy döntene, hogy nem fogad több migránst a területére. Ez szerinte „humanitárius katasztrófához” vezetne a tél beköszöntével.

Szlovénia a legrosszabb esetre is rendelkezik forgatókönyvekkel, ha nem mérséklődik a menekültáradat, és az Európai Unió erre nem reagál – szögezte le kormányfő.

Vesna Györkös Znidar szlovén belügyminiszter péntekre munkaértekezletre hívta meg a nyugat-balkáni migrációs útvonalon fekvő országok belügyminisztereit. Sajtóértesülések szerint Szerbia, Macedónia és Görögország is jelezte részvételét, noha az értekezletre nem a belügyminiszterek, hanem megbízottaik érkeznek.

Kósa: a baloldal betelepítéspárti 

Bevándorlás- és betelepítéspártinak nevezte a baloldalt Kósa Lajos, miután a baloldali képviselők nem támogatták a parlamentben a kötelező betelepítési kvóta elleni Fidesz-KDNP-s törvényjavaslatot.

Kósa Lajos azt mondta, a szocialisták a betelepítési kvóta végrehajtására kötelezték volna a kormányt.

A Fidesz szerint azonban sikerrel lehet felvenni a küzdelmet a kvóták ellen az Európai Bíróságon. A kormánypárt a magyar alkotmánnyal, az európai alapelvekkel és a nemzetközi joggal is ellentétesnek tartja a bevándorlók kötelező szétosztását – közölte a frakcióvezető. Hozzátette, a betelepítési kvóta kényszerű lakosságáttelepítést jelentene.

A politikus egyébként végrehajthatatlannak is tartja a kvóták szerinti kötelező betelepítést, mert kényszer nélkül nem tarthatók az egyébként Németországba igyekvő bevándorlók az Európai Unió más tagállamaiban. Ha viszont kényszert alkalmaznak, „a legrémségesebb kommunista és náci időket hozza vissza az Európai Bizottság Európába” – fogalmazott.

Sobotka: nem szabad a bevándorlók ellen fordulni 

A bevándorlási hullámmal a háború árnyéka is megérkezett Európába, amivel a populisták visszaélnek. Nem szabad azonban megengedni, hogy az emberek haragja a bevándorlók ellen forduljon – hangoztatta Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök.

„A szokatlanul nagy migrációs hullámmal megérkezett hozzánk Európába a háború árnyéka is, amelyet társadalmunk döntő többsége már csak elbeszélésekből ismer” – jelentette ki a kormányfő.

„A migrációs hullám azonban félelmet váltott ki lakosságunk soraiban, amelyet a populisták, és mindazok, akik politikailag a gyűlöletből és az intoleranciából élnek, kihasználnak. Demokrataként nem szabad lebecsülnünk az emberek mindennapi aggodalmait, és azokra a jelenlegi válság reális megoldásával kell válaszolnunk” – fejtette ki Sobotka.

A migrációs válság megoldását az Európai Unió határai védelmének felújításában, valamint az unión kívüli érintett országok stabilizációjában látja.  „Európának ebben a tekintetben sokkal határozottabbnak kell lennie” – szögezte le.

Bohuslav Sobotka szerint a migrációs válság okai a destabilizált és lényegében szétesett, nem működő államokban rejlenek.

„Amennyiben ezt a válságot meg akarjuk oldani, elsőrendű feladatunk békét teremteni olyan államokban, mint Szíria, Líbia és Irak, illetve ezen államok gazdasági és társadalmi helyreállítása” – mutatott rá.

Hozzátette: „Az Iszlám Állam terroristáinak legyőzése a nemzetközi közösség elsőrendű feladata kell, hogy legyen.”

„Bár a párizsi merényleteket a migrációs válság idején hajtották végre, nem szabad elfeledni, hanem tudatosítani kell, hogy a gyilkosságokat jól szervezett iszlám radikálisok követték el. Haragunkat ellenük kell irányítani, és nem a menekültek ellen, akiket a legtöbb esetben éppen az ilyen gyilkoló fanatikusok vallási és etnikai gyűlöletkeltése zavart el otthonaikból” – hangsúlyozta a cseh miniszterelnök.

Erősen szűrné a menekülteket a lengyel belügyminiszter

„Nagyon sűrű szűrőt” kell alkalmazni a migránsok befogadásakor – jelentette ki kedden a Lengyelország által vállalt uniós menekültelosztási kvótával kapcsolatban Mariusz Blaszczak kijelölt lengyel belügyminiszter.

Blaszczak botrányosnak minősítette Martin Schulznak, az Európai Parlament elnökének az új lengyel kormány migrációs politikáját bíráló nyilatkozatát.

Blaszczak a TVN24  lengyel hírtelevíziónak azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy az új lengyel kabinet tagjai, köztük Beata Szydlo kijelölt kormányfő, valamint Witold Waszczykowski kijelölt külügyminiszter azt mondta, hogy Lengyelország be fogja tartani az előző, a liberális Polgári Platform (PO) vezette kormány által vállalt elköteleződést a mintegy 6,5 ezer menekült befogadására, de a menedékkérők kérvényeinek elbírálásakor a biztonsági tényező lesz az elsődleges szempont.

Blaszczak reagált arra is, hogy a szlovák kormány a luxemburgi székhelyű európai bíróságon meg akarja támadni az unió belügyminiszterei által szeptemberben jóváhagyott kvótadöntést. A miniszterjelölt szerint a migránsok átvállalása „jogi alapú probléma”, és a PiS kormánya Lengyelország biztonságát fogja szem előtt tartani.

„A rossz kompromisszumokba nem egyezünk bele” – tette hozzá a belügyi tárca vezetője.

A beszélgetés folyamán Blaszczak botrányosnak minősítette, hogy Schulz hétfőn a Deutsche Welle német rádiónak nyilatkozva éles szavakkal bírálta Lengyelország és Magyarország menekültügyi politikáját. Schulz a német rádiónak elmondta: a lengyelek és a magyarok, azt állítva, hogy a migrációs válság „kizárólag német probléma”, lemondanak az európai szolidaritás elvéről. Martin Schulz az európai szolidaritást azzal is összefüggésbe hozta, hogy Lengyelország is felhasználja az uniós alapokat.

„Ez a német gőg újabb példája” – jelentette ki Mariusz Blaszczak, és felemlegette, hogy a hitleri német hadsereg az 1944-es varsói felkelés idején lerombolta Varsót. Azt is megjegyezte, hogy Lengyelország a jelenlegi lengyel-német gazdasági kapcsolatokban alárendelt szerepbe kényszerül.

A lengyel politikus úgy vélte, Schultz „elszakadt a valóságtól, a németországitól is”. Blaszczak ezzel kapcsolatban rámutatott az Angela Merkel német kancellár  által folytatott migrációs politika elleni németországi tüntetésekre. A német kancellár által szorgalmazott menekültelosztási mechanizmusokra utalva pedig kijelentette: Merkel „arra jutott, hogy a rossz döntésének következményeit Európával kell megosztani”.

Németország kampányt indított az afgán menekültek elbátortalanítására 

Németország kampányt indított azért, hogy elbátortalanítsa az afgán menekülteket az Európába való illegális bevándorlástól, de a menekültválságban más európai kormányok is tettek hasonló kísérleteket – írta a Russia Today című orosz állami tévé angol nyelvű honlapja.

A német kampány vasárnap kezdődött az afgán fővárosban. Számos hirdetőtáblán jelent meg olyan plakát, amelyen az Afganisztánban használt dari, illetve pastu nyelven ez szerepel: El akarja hagyni Afganisztánt? Biztos ebben?

A plakátokon internetes linkeket tüntettek fel, amelyek a kabuli német nagykövetség Németország Afganisztánban, valamint Ne higgyen a Németországgal kapcsolatos mendemondáknak! című oldalaira vezetnek.

Az egyik oldalon az áll: „Ne higgyen a mendemondáknak és az embercsempészek terjesztette hamis információknak arról, hogy egyszerű eljutni Németországba, és hogy ott az élet nem fáradságos!”. „Ne kockáztassa az életét azzal, hogy Európába próbál menekülni. Az embercsempészek bűnözők, akiket egyedül a pénz érdekel. Ők nem mondják el az igazat, és nem tőrödnek az emberek életével” – írják.

A kampány célja cáfolni azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a menekülteket pénzadományokkal, lakhatási engedélyekkel és a kormány által biztosított munkahelyekkel fogadják. Szó van benne az Európába tartó út kockázatairól, a megtörtént tragédiákról.

Németország a menekültek elbátortalanítására indított kampányával Magyarország és Dánia nyomdokain jár – állapította meg a Russia Today. Ez utóbbi két ország libanoni lapokban elhelyezett fizetett hirdetésekben próbálta meg eltéríteni az embereket attól, hogy Európába menjenek. A közel-keleti országban mintegy egymillió szíriai menekült tartózkodik.

Törvény kötelezi a kormányt, hogy forduljon bírósághoz a kvóták miatt 

Az Országgyűlés törvényben kötelezte a kormányt, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához, és kezdeményezze a bevándorlók kötelező kvóták szerinti szétosztásáról szóló uniós jogszabály megsemmisítését.

A Magyarország és Európa védelmében a kötelező betelepítési kvóta elleni fellépésről című, Fidesz-KDNP-s törvényjavaslatot  154 igen szavazattal, 41 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett – házszabálytól eltéréssel – fogadták el a képviselők.

A törvényben az Országgyűlés megállapítja: az Európai Unió Tanácsa a nemzetközi védelmet kérők kötelező kvótákon alapuló elosztásáról szóló határozatát úgy fogadta el, hogy figyelmen kívül hagyta a szubszidiaritás elvét, és a nemzeti parlamenteknek nem biztosították véleményük kifejtésének lehetőségét.

Trócsányi: precedensértékű lehet a kötelező kvóták ügyében indítandó per

Precedensértékű per indulhat, ha a parlament kedden felhatalmazza a kormányt, hogy előkészítse a menekültek elosztására vonatkozó kötelező kvóták elleni keresetet, amelyet az Európai Bíróságra nyújtanak be – mondta az igazságügyi miniszter.

Trócsányi László közölte: a keresetet decemberben nyújthatják be. Véleménye szerint a kötelező kvótákról hozott határozat „oktrojált norma”, hiszen társadalmi elfogadottsága nincs, Európa lakosságának nagy része nem ért egyet vele, vagyis hiányzik társadalmi legitimációja.

Emellett a jogi legitimációjával kapcsolatban is kétség merült fel, a határozatnak több jogi hibája van – mondta Trócsányi László.

Szerbia több forgatókönyvvel is készül, Németország döntésére vár 

Szerbia több forgatókönyvvel is készül arra az esetre, ha a térség országai, valamint Ausztria vagy Németország lezárják határaikat, az ügyben kedd késő este születhet döntés – jelentette be Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter a közszolgálati televízió (RTS) reggeli híradójában.

Szerbiát hétfőn arról tájékoztatták, hogy Szlovénia és Ausztria lezárja határait, és ilyen intézkedést fontolgat Horvátország és Macedónia is. Emiatt kedd késő estére összehívták a biztonsági szolgálatok koordinációjáért felelős testületet, amely dönt a lehetséges szerb lépésekről.

A szlovén hatóságok tagadták ugyan, hogy ilyen szándékuk lenne, és – a szlovén rendőrség szóvivőjének megfogalmazása szerint – csupán a migránsáradat hatékonyabb kezelését célzó intézkedéseket foganatosítanak, Szerbia minden eshetőségre felkészül – mondta Nebojsa Stefanovic.

Aktuális helyzet a déli határon

Körkapcsolás során számoltak be az M1 helyszíni tudósítói a déli határ mentén tapasztalható állapotokról.

Szerb embercsempészt fogtak el Röszke közelében 

Elfogtak egy szerb embercsempészt és 13 török határsértőt a rendőrök Röszke térségében. A megalapozott gyanú szerint a migránsokat húszéves Aleksandar V. vezette át a határon.

A férfi ellen embercsempészés bűntettének megalapozott gyanúja miatt indult büntetőeljárás. A rendőrség a szerb férfit őrizetbe vette, és kezdeményezi az előzetes letartóztatását.

Kósa: közel félmillió aláírást gyűjtött össze eddig a Fidesz

Eddig körülbelül 460-500 ezer aláírást gyűjtött össze a menekültek kötelező elosztási kvótája ellen a Fidesz – mondta el a párt frakcióvezetője az M1 aktuális csatornán.

Kósa Lajos szerint jól haladnak az aláírásgyűjtéssel, amelyet – mint mondta – addig folytatnak,  „amíg ez a teljesen elhibázott kötelező betelepítési kvóta létezik jogi értelemben”.

Hozzátette: a keretszám álláspontjuk szerint „abszolút jogellenes, értelmetlen, felesleges, rossz intézkedés”.

A kormánypárti politikus a Kossuth rádió 180 perc című műsorában megjegyezte: „az összes nemzetközi szerződésünkkel ellentétes a betelepítési kvóta, tehát itt nagyon mellélőttek a brüsszeli urak”, hiszen a menekültügyi konvenciók tiltják, hogy nagyobb csoportokat akaratuk ellenére telepítsenek át. Ráadásul a kvótarendszer működésképtelen is, mivel egy újabb probléma forrása – tette hozzá.

Kósa Lajos szerint az utóbbi időben óriási változás állt be az illegális bevándorlással kapcsolatos közbeszédben, mivel az unió és az Európai Bizottság vezetőinek nyilatkozatai „köszönőviszonyban sincsenek” az emberek által tapasztalt mindennapi valósággal.

A Jobbik az uniós bevándorláspolitikát bírálja

Nem folytatható tovább az a bevándorláspolitika, ami eddig jellemezte Brüsszelt és Németországot – mondta az M1-en a Jobbik szóvivője.

Mirkóczki Ádám szerint a többi európai országnak is Magyarországot kellene követnie. A jobbikos politikus arról beszélt: ők ügydöntő népszavazást tartanának a bevándorlás-politikáról. Ez az, amit szerintük Brüsszel is figyelembe venne.

Kormányszóvivő: véget kell vetni a félrebeszélésnek

Az illegális bevándorlással kapcsolatban „véget kell vetni a félrebeszélésnek” – mondta az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában Kovács Zoltán kormányszóvivő.

A görög hatóságok évek óta jelzik, hogy az érkezők között olyanok is vannak, akik „kitűnően kapcsolódnak, képesek kapcsolódni az egyébként Európában létező terrorfenyegetéshez”, biztonságpolitikai szakértők és rendvédelmi vezetők pedig szintén hosszabb ideje beszélnek arról, hogy soha nem volt ilyen magas a kontinens terrorfenyegetettsége – közölte.

Neki kell állni feltárni azokat az elemeket, amelyek egyértelműen összekapcsolják az illegális bevándorlást és a terrorizmust – mondta Kovács Zoltán. Hozzátette, hogy az uniós döntésképtelenség miatt „teljesen új európai politikára van szükség”.

A parlament a kvóták elleni fellépésre szólíthatja fel a kormányt 

Az Országgyűlés ma a Fidesz javaslatára törvényben szólíthatja fel a kormányt, hogy Luxemburgban támadja meg az uniós kvótarendszerről szóló európai jogszabályt.

Az ülésnap reggel 9 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, ezt követően összesen tizenhét előterjesztést fogadhat el a Ház.

A képviselők ekkor fogadhatják el a Fidesz bevándorlók kötelező uniós betelepítési kvótáját elutasító törvényjavaslatát. Az előterjesztés arra kötelezné a kormányt, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához, és kezdeményezze a betelepítésről szóló uniós jogszabály megsemmisítését.

Amnesty International: a határlezárás, kitoloncolás emberi jogi jogsértésre ad lehetőséget 

Az Amnesty International szerint az Európai Unió külső határainak lezárása, a kerítésépítés, a kitoloncolás számos emberi jogi jogsértésre ad lehetőséget, holott az unió képes lenne arra, hogy az Európába már megérkezett százezrek védelmében bevezessen egy sor megvalósítható és gyakorlatias intézkedést.

A nemzetközi emberi jogi szervezet két jelentést tett közzé kedden.

A Kerítések, félelem: Európa törekvése a menekültáradat megfékezésére című jelentésében azt írja, hogy az országhatárok lezárása rossz bánásmódnak tette ki és életveszélyes tengeri utazásokra késztette a menekülteket.

„A kerítések építése, a rossz bánásmód nem fogja megállítani azokat, akik háború elől menekülnek” – idézte a jelentésről kiadott közlemény Jeney Orsolyát, az Amnesty International Magyarország igazgatóját. A tisztségviselő szerint egy dolog szabályozni az EU-ba való belépést, megint más azonban ezt egy az egyben megtagadni a menekültektől.

John Dalhuisen, az Amnesty International európai és közép-ázsiai igazgatója is úgy látja, hogy az Európa határain szaporodó kerítésekkel csak súlyosbítják a jogsértéseket, és megnehezítik a menekültek áradatának emberi és rendezett módon való kezelését.

„Az EU-nak és a határain fekvő tagországoknak sürgősen újra kell gondolniuk, hogyan tudnának biztonságos és legális útvonalakat biztosítani az EU felé a külső határokról és a származási, illetve tranzitországokból érkezőknek egyaránt. Ezt nagyobb mértékű áttelepítésekkel, családegyesítéssel, illetve humanitárius célból kiadott vízumokkal érhetnék el” – véli Dalhuisen.

A szervezet másik jelentése, amely az Európa menekültválsága: Akcióterv címet viseli, feltárja, hogy az EU tagországai mintegy 175 millió euró felhasználásával összesen több mint 235 kilométernyi kerítést húztak fel az EU külső határain, ezen belül egy 175 kilométer hosszú kerítést a magyar-szerb határon, egy 30 kilométeres kerítést a bolgár-török határon, amit további 130 kilométerrel terveznek meghosszabbítani, 18,7 kilométernyi kerítés épült Spanyolország marokkói enklávéi, Ceuta és Melilla határain, valamint egy 10,5 kilométeres kerítés az Évrosz régióban, a görög-török határ mentén.

Ahelyett, hogy útját állták volna az emberáradatnak, a kerítések csupán más szárazföldi vagy veszélyes tengeri útvonalak felé terelték a menekülteket – áll a jelentésben, amely néhány példát is említ, miszerint a Görögországba, Bulgáriába és Spanyolországba belépni próbáló embereket a határellenőrzési szervek anélkül toloncolták ki, hogy lehetőséget adtak volna menedékkérelem benyújtására vagy esélyük lett volna fellebbezni kiutasításuk ellen.

A jelentés bírálja Magyarországot is, amely – mint olvasható – szeptemberben alakított ki tranzitzónákat Szerbiával közös határán, hogy „kétes biztosítékok mellett, gyorsított eljárásban toloncolhassa vissza a menedékkérőket Szerbia területére”. Az emberi jogi szervezet szerint az EU és tagországai egyre gyakrabban fordulnak harmadik országok felé, hogy azok játsszák el Európa kapuőreinek szerepét.

„Az EU-nak nem szabadna a menekültek és migránsok jogait nem tisztelő országokhoz fordulnia, csak hogy azok elvégezzék helyette a piszkos munkát. A szomszédos országokat inkább menekültügyi és befogadórendszereik fejlesztésében kellene segíteni” – vélekedett John Dalhuisen.

A jelentés szerint az EU képes lenne arra, hogy az Európába már megérkezett százezrek védelmében bevezessen egy sor megvalósítható és gyakorlatias intézkedést. Így például az emberi jogi szervezet egyebek között arra szólítja fel az EU-t és tagországait, hogy teremtsenek biztonságos és legális utakat nagyobb arányú áttelepítés, családegyesítés, valamint humanitárius célból kiadott belépési engedélyek és vízumok kiadása által, biztosítsák, hogy a menekültek beléphessenek és menedékhez juthassanak az EU külső szárazföldi határain, jelentősen növeljék meg a befogadhatók számát, illetve a rövidtávú humanitárius segítség arányát az EU külső határain fekvő tagországokban, valamint az EU gyorsítsa fel és terjessze ki a menedékkérők áttelepítési programjának kivitelezését.