Csak azért, mert Ön mindent tud saját termékéről, egyáltalán nem biztos, hogy a vásárló is így van ezzel. Ennek ellenére rengeteg olyan magyar beszállító akad manapság is, mely nem figyel oda arra, hogy részletes leírásokkal, szakmai segítséggel könnyítse a vevők tájékozódását. Egy friss kutatás szerint pedig ez a hiányosság elég sokba is kerül, hiszen a vállalati beszerzők nem érnek rá nyomozni, és nem is várnak a végtelenségig a beszállítók ajánlataira.
Miközben azt gondolnánk, hogy egy beszállító minden lehetőséget megragad az új üzlet reményében, a hazai beszerzők gyakran már a potenciális partnerek felkutatása során lyukra futnak – derült ki a piackutatásából. A leggyakoribb probléma, mellyel minden második beszerző rendszeresen szembesül, hogy a potenciális beszállítók weboldalán nem talál elegendő információt a termékről. Minden 5. válaszadó pedig arról panaszkodott, hogy a neten keresve egyáltalán nem talál olyan céget, amely a beszerzendő terméket forgalmazza. Így aztán a tenderre meghívottak listáját „offline kereséssel” és telefonálgatással kell előkészítenie, ami számára jelentős időveszteséget okoz.
„Általános tapasztalat, hogy b2b fronton, különösen ipari területen rendkívül nehéz dolga van a beszerzőknek a termékinformációk összegyűjtése során. Ezek ugyanis ritkán kerülnek fel részletesen a beszállítói weboldalakra, inkább offline katalógusokban, esetleg a szakértők fejében léteznek, bár néha még ott sem. A válaszadók 8 százaléka panaszkodott arról, hogy gyakran még telefonon sem érhető el olyan szakértő a forgalmazóknál, aki segítene a termékekhez kapcsolódó előzetes technikai kérdések tisztázásában” – mondta Solt Ádám, a Táblázat.hu-t üzemeltető Industria Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.
Búvárszivattyú helyett búvárruha?
A tapasztalatok alapján a tendereztetés folyamata sem éppen gördülékeny. A beszerzők 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az ajánlatadás során számára a fő problémát az jelenti, hogy a kapott pályázati anyag általában nem elég részletes. Jellemző, hogy kimaradnak fontos információk, amiért aztán újabb köröket kell futni. Minden 4. beszerző szerint rendszeresen fordul elő az is, hogy a potenciális beszállító egyáltalán nem válaszol az ajánlatkérésre. A harmadik leggyakoribb gond, mely a tapasztalatok szerint az ajánlatadási fázis során 8 százalékban fordul elő, hogy a beszerző nem arra kap megoldást, amire valójában kért, néha még a termékkategória sem egyezik.
„Erre részben magyarázatként szolgálhat, hogy a beszerzők feszes tempót diktálnak, az egyszerűbb ajánlatokra a többség maximum 2 napot hajlandó várni, míg a komplex tenderek esetében az 1 hét a jellemző” – mondta Solt Ádám. Egy-egy tender esetében a kiírók fele már 3 érvényes ajánlattal elégedett, s kétharmaduk azt sem bánja, ha a kiírásban említett márka helyett egy jobb paraméterekkel rendelkező alternatív termékre kap javaslatot.
Kézen fogva = kézbe csapva?
A beszállító nem lő nagyon mellé, ha a tender kiírójával telefonon is felveszi a kapcsolatot és a részletesebb, pontosabb ajánlat érdekében szóban is egyeztet, ezt azonban kevesen teszik meg. „Úgy látjuk, hogy az ipari cégek nem fókuszálnak eléggé a marketingre és az értékesítésre, gyakran elvárják például a beszerzőktől, hogy az adott területre vonatkozó szakmai tudásuk magas szinten legyen. Mi úgy látjuk, hogy nem feltétlenül a legjobb ár a nyerő. Jellemzően azok csinálnak üzletet, akik gyorsan felveszik a fonalat, fogják a beszerző kezét és részletes árajánlattal, valamint minőségi kapcsolattartással előrevetítik a későbbi korrekt és gördülékeny együttműködés lehetőségét” – tette hozzá Solt Ádám.
Forrás: Pr7/Táblázat.hu