Keddre virradóra, éjféltől (magyar idő szerint reggel hattól) életbe léptek az Irán elleni amerikai szankciók. Ezeket az amerikai elnök az Iránnal 2015-ben kötött többhatalmi egyezmény májusban történt egyoldalú felmondásakor ígérte meg, és hétfőn jelentették be, hogy már másnap életbe lépnek.
A közleményben az amerikai elnök leszögezte: „politikánk az iráni diktatúra – a terrorizmust támogató, a Közel-Keleten és világszerte folytatott agressziójának világos értékelésén alapszik”. Donald Trump megismételte korábbi álláspontját, miszerint a 2015-ben kötött nemzetközi egyezmény, amely Irán nukleáris programjának befagyasztásáért cserében feloldotta a szankciókat, „szörnyűséges, egyoldalú megállapodás” volt, és ennek köszönhetően az iráni kormányzat óriási mennyiségű pénzhez jutott, amelyet a Közel-Kelet konfliktusainak szítására használt.
Miután nyilvánosságra hozta a Fehér Ház az elnöki rendeletet, kiderült, az 21 pontban és több alpontban rögzítve sorolta fel az egyes büntető intézkedéseket.
Ezek értelmében keddtől Teherán például nem vásárolhat amerikai dollárt, nem bonyolíthatja ebben a valutában az ügyleteit, a büntető intézkedés sújtja az iráni szuverén adósságot (azaz a kormány által külföldi pénznemben kibocsátott kötvényeket), az iráni arany-, és nemesfémkereskedelmet, az alumíniumtermékeket, az acél-, és szénipart.
Az amerikai szankciók nyomán ezentúl nem lehet az Egyesült Államokba bevinni iráni szőnyeget és pisztáciát, a szankciók érintik az iráni kaviárexportot és olyan nagy amerikai vállalatoknak kell visszamondaniuk iráni megrendeléseiket, mint például a Boeing, amely csaknem 20 milliárd dollár értékben 110 repülőgépet szállított volna Teheránnak – mit a vállalat bejelentett, már törölte is az Iran Air és az Aseman Airlines iráni légitársaságokkal kötött szerződéseit. Bevonják a polgári és személyszállító repülőjáratok engedélyeit is.
Vegyes volt a fogadtatás
Az Európai Unió sajnálattal vette tudomásul, és Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő a brit, a francia és a német külügyminiszterrel közös nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozták, hogy továbbra is „hatékony pénzügyi csatornákat” kívánnak fenntartani Iránnal, és nem áll le az iráni földgáz- és kőolajexport.
Haszan Róháni iráni elnök az állami tévében közvetített beszédében leszögezte: „értelmetlennek” tartja a tárgyalásokat Washingtonnal, mert bár Teherán a tárgyalások és a diplomácia híve, de ehhez szerinte jóhiszeműség kell. Róháni hangsúlyozta: Teherán nem tárgyal nyomás alatt.
Forrás: MTI
