forrás: S.J. / hirado.hu
Aki nem tiltja meg még életében, annak a szervei szabadon felhasználhatók halála után. Magyarországon kevesebb mint ezer ember élt a tiltás lehetőségével. Évente több donáció is meghiúsul, holott a törvény szerint meg kellene történniük. A törvény és a gyakorlat teljesen más.
Magyarországon 2015-ben 178 agyhalott donorból (közülük 169 felnőtt és 9 gyerek) összesen 562 szervet távolítottak el, azaz több mint ötszáz ember kapott esélyt „egy új életre”.
10 évesen kapott új vesét Virág
A hirado.hu-nak nyilatkozó Tárnoki Virág most 20 éves. Mindössze 10 éves volt, amikor új vesét kapott. De nemcsak ő esett át szervátültetésen családjában, hanem nővére (15 évesen) és húga is (8 évesen). Mindhármuknak a veséjével volt gond.
Virág három hónapot várt egy egészséges vesére. Végstádiumú szervelégtelensége miatt dialízisre szorult, ez naponta négyszer fél órát vett igénybe. Aztán jött a hír, hogy van megfelelő donorszerv. Annyit lehet tudni, hogy egy 27 éves férfi veséjét kapta meg, akinél motorbaleset miatt állt be az agyhalál.
Virág és testvérei már jól vannak, a szervátültetésnek köszönhetően egészségesek.
Senki nem azért hal meg, hogy donor legyen
A világon és itthon is elhunytból (dobogó szívű agyhalottból) vehetnek ki átültetendő szervet, és bizonyos szervek – máj, vese – esetén pedig élődonorból is. Az agyhalál nem más, mint az agy működésének teljes és visszafordíthatatlan megszűnése. Ha az agy megszűnik működni, akkor az ember már halott, rajta már segíteni nem lehet, de ő segíthet másoknak még működő szerveivel – mondta a hirado.hu-nak Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat, Szervkoordinációs Iroda Igazgatója.
(Fotó: MTI/EPA)
Nyolc meghiúsult donáció volt
Tavaly nyolc esetben családi tiltakozás miatt hiúsult meg a donáció. Azaz nyolc olyan agyhalott donor volt, akinek a szervei felhasználhatóak lettek volna, de a család tiltása miatt nem valósult meg a szervadományozás. Ha pusztán a magyar hatályos törvényt vesszük alapul, akkor ezeknek a szervkivételeknek meg kellett volna történniük, a gyakorlatban azonban többnyire a kórház dönt arról, hogy a család kérésének, tiltakozásának eleget tesz, vagy nem.
A tiltás egyrészt annak tudható be a Szervkoordinációs Iroda Igazgatója szerint, hogy sokan nincsenek tisztában azzal: az agyhalál, az halál. Másrészt kevesen ismerik a feltételezett beleegyezés elvéhez kapcsolódó önrendelkezési jog személyes felelősségét. Nagyon gyorsan történnek az események a tragédiáról szóló tájékoztatás mellett.
Halott és donor – negyed óra jut a rossz hír közlésére
Az orvosok leterheltsége miatt, átlagosan 14-18 perc jut arra, hogy a hozzátartozókat tájékoztassák beteg szerettük állapotáról. Vagyis durván negyed óra órán belül közlik a családtagokkal azt, hogy szerettük agyhalott és azt is, hogy alkalmas donornak és felhasználnák a szerveit. Amikor ez utóbbi elhangzik, a családtagok még el sem jutottak addig, hogy felfogják szerettük elhunytát. Nekik még valamiképpen él. Ezért rettenetes elképzelniük, hogy belevágjanak abba a testbe és az általuk oly szeretett ember szerveit szanaszét adják – magyarázta Singer Magdolna, gyásztanácsadó.
Ráadásul a halott családtagjai úgy érzik, képviselniük kell szerettük érdekét. Ezért is tiltják meg a szervkivételt, holott többnyire fogalmuk sincs róla, miként vélekedett a donációról, mert a legtöbb családban még ma is tabu a halálról beszélni.
Nem „illik” a halálról beszélni
Megtörténik, hogy az idős szülő megpróbálja elmondani, mit, hogyan szeretne halála után – temetés, szellemiség, anyagiak –, de a családtagok nem hallgatják meg, leintik, hogy ne beszéljen erről. Így szocializálódunk. A gyerekek hamar megtanulják, hogy a halálról nem „illik” beszélni, alkalmazkodnak, így maguk is félni kezdenek, majd ők is ezt adják tovább – mondta el Singer Magdolna, gyásztanácsadó.
(Fotó: MTI/EPA/Anatolij Malcev)
Az agyhalál többnyire egy hirtelen jött nagy kiterjedésű agyvérzés, oxigénhiány vagy traumás sérülés miatt bármikor bekövetkezhet. Hirtelen. Nem lehet rá felkészülni. Így sokszor óriási káoszt hagy maga után az elhunyt, senki sem tudja, hol vannak fontos iratok, hogy lehet hozzáférni a bankszámlákhoz vagy nem tudják, miként vélekedett szerettük a szervadományozásról. Ezért lenne fontos a nyílt és őszinte kommunikáció arról, hogy halála után ki, mit, hogyan szeretne.
Mindenkinek joga van dönteni a saját testéről
Bár a családtagok úgy érzik, az ő feladatuk dönteni szerettük testéről, ez nincs így. Élete során minden 18. évét betöltött felnőtt szabadon határozhat arról, hogy halála esetén felhasználhatják-e szerveit vagy nem. Magyarországon a feltételezett beleegyezés elve érvényesül. Eszerint, ha valaki életében nem tiltotta meg írásban, hogy halála esetén holttestéből szervet távolítsanak el, akkor a szerveltávolítás elvégezhető, mert feltételezik, hogy ebbe beleegyezik. Erről az 1997. évi egészségügyről szóló törvény rendelkezik.
Európa döntő részén is a feltételezett beleegyezés elve él, kivéve az Egyesült Királyságot, Németországot és Hollandiát. Ezekben az országokban pozitív beleegyezés elve van, arról kell nyilatkozniuk az embereknek, hogy agyhalál esetén felhasználhatóak a szerveik.
Felmérések szerint a magyarok 46 százaléka tisztában van vele, hogy a feltételezett beleegyezés elve érvényesül Magyarországon. A valóság azonban nincs így. Amikor a kérdést úgy tették fel, hogy felajánlaná-e a szerveit, akkor jóval kevesebben válaszoltak igennel.
Kevesebb, mint ezer magyar tiltotta meg
Magyarországon ezernél is kevesebb ember tiltakozott szerveinek felhasználása ellen. Ha valaki nem szeretné, hogy még működő szerveit adományozás céljából kivegyék, akkor egy írásos tiltakozó nyilatkozatot kell kitölteni, amit személyesen vagy ajánlott postai küldeményként az Országos Transzplantációs Nyilvántartáshoz kell eljuttatni.
Gyerekeknél egészen más a helyzet
Kiskorúak esetében sehol a világon nincs feltételezett beleegyezés elve. Ha meghal egy gyermek, akkor törvényes képviselőjének írásos hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a szervkivételt el lehessen kezdeni. Tavaly 9 esetben adták hozzájárulásukat a szülők ahhoz, hogy gyermekük szerveit megkaphassák mások, csupán 2 eset volt, ahol a szülők ezt nem támogatták.
Vigaszt adhat a donáció
A fiatalkorú donorok szüleinél megfigyelhető egy jelentős különbség a felnőtt halottak hozzátartozóihoz képest. Amikor az orvos közli, hogy a gyermek agyhalott, de még nem közli, hogy szervei felhasználhatók lennének, valamelyik szülő többnyire megelőzi az orvos gondolatát. Vagyis a szülő veti fel, hogy szeretett gyermekének szervei nem tudnának-e másoknak segíteni.
„Sokan vigaszt találnak a szervdonáció után. Úgy érzik, valamiképpen tovább él a szerettük, vagy értelmet nyert halála” – mondta el Singer Magdolna.
