A vita középpontjában az érdek áll, miszerint Ausztria továbbra is kap orosz gázt – erősítette meg Putyin a napokban..
Alighogy elcsitult a semlegesség megőrzéséről kirobbant vita Ausztriában, ezúttal az Oroszország elleni szankciók célszerűségével kapcsolatban csaptak össze a nézetek A középpontban a cui prodest, azaz a kinek használ kérdése áll, ami az éleződő energiaválság közepette a lakosságot is egyre inkább megosztja.
Fontolóra kell venni, vajon az Oroszország elleni szankciókat jelenlegi formájukban kell-e fenntartani. Sajtóbeszámolók szerint a vitát ezzel a kijelentésével robbantotta ki Felső-Ausztria tartományi vezetője, a kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusa. De csatlakozott hozzá párttársa, Anton Mattle tiroli tartományi vezető, aki a helyi választási kampányban azt hangoztatta, hogy a szankciókat azok célszerűségét szem előtt tartva kell felülvizsgálni. Herbert Kickl, az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke pedig népszavazást sürgetett a kérdésben.
Az orosz gazdaság a brüsszeli előrejelzések szerint ebben az évben legkevesebb 6 százalékkal esik vissza, más prognózisok viszont a 10 százalékos visszaesését sem tartják kizártnak.
A szankciók melletti érvként említette a minisztérium azt is, hogy – mint fogalmazott – egy szabályokon alapuló világrendre van szükség, nem pedig a dzsungel törvényére.
„Nem engedhetjük meg, és nem is fogjuk megengedni azt, hogy a 21. században bárki is tankokkal és rakétákkal próbáljon tényeket teremteni, és határokat megváltoztatni”
– szögezte le a minisztérium.
Az állásfoglalás szerint Vlagyimir Putyin azzal számol, hogy pluralista, nyitott demokráciákat ugraszthat egymásnak. Az Európai Unió legnagyobb ereje éppen az egység, amit meg kell őriznünk – fogalmazott a minisztérium.
Hasonlóan foglalt állást Otmar Karas, az Európai Parlament osztrák alelnöke, szerinte valójában az európai egységet gyengíti, illetve Putyin stratégiáját erősíti az, aki ma a szankciók enyhítéséről vagy épp hatályon kívül helyezéséről beszél.
Az osztrák lakosság teljes mértékben megosztott. A legfrissebb felmérések szerint a válaszolók mintegy negyede, 26 százaléka a szankciók teljes beszüntetése mellett van, 12 százalék ugyanakkor inkább a lazítást sürgeti. A válaszadók ötöde azon a véleményen van, hogy a szankciók szigorítására lenne szükség, míg 19 százalék azt vallja, hogy azokat jelenlegi formájukban kell folytatni.
A megkérdezettek 42 százaléka ugyanakkor nem hiszi, hogy az Oroszország elleni szankcióknak bármilyen hatásuk lesz akár most, akár a jövőben.
Csupán 11 százalék vélekedett úgy, hogy a büntető intézkedések eredménye már most megmutatkozik, míg 28 százalék közép- vagy hosszú hatást remél. A válaszadók 46 százaléka viszont azon az állásponton van, hogy a szankciók inkább az Európai Uniónak okoznak kárt. Mindössze 14 százalék vallja azt, hogy a szankciók vesztese Oroszország.
infostart nyomán