forrás: hirado.hu
Simicskó István új honvédelmi miniszter egyik első intézkedéseként a tömeges migrációs helyzetre tekintettel Benkő Tibor, a Honvéd Vezérkar főnökének javaslatára elrendelte az önkéntes műveleti tartalékos katonák részleges behívását. Az önkéntes alapú szolgálatteljesítés bevezetése előtt nem volt tisztázott, hogy mit kapnak az önkéntesek, a munkaadók elől titkolózni kényszerültek a hazájukat szolgálni vágyók. Az új rendszer sikerét jelzi, hogy ma már jelentős számú önkéntes állhat a honvédség rendelkezésére.
Sokáig csak a koncepció létezett, de a gyakorlatban nem működött
Az önkéntes tartalékosi rendszer átalakításakor Hende Csaba akkori honvédelmi miniszter azzal érvelt, hogy noha a rendszer már 2002 óta része a Magyar Honvédségnek, de 2012-ig nem születtek meg azok a részletszabályok, amelyek vonzóvá tették volna az önkéntes katonai szolgálat iránt elkötelezetteknek, hogy felvállalják a szolgálatot.
Már 2002-ben is azt a célt fogalmazták meg a honvédségnél, hogy hatezer fő önkéntest tudjanak állományban, de 2012-ig ennek a számnak csak töredéke vállalt tartalékos szolgálatot. Olyannyira kevesen, hogy egy pletyka szerint Simicskó István mostani honvédelmi miniszter a tartalékos rendszer 2012-től érvényes új szabályozása előtt tiszteletből megtanulta kívülről a körülbelül egytucatnyi önkéntes nevét.
A pszichológiai teszten hasalnak el sokan, nem a fizikain
Önkéntes tartalékosnak az a 18. már életévét betöltött, cselekvőképes magyar állampolgár jelentkezhet a toborzóirodáknál, aki állandó lakhellyel rendelkezik Magyarországon. A jelentkezés további feltétele, hogy ne álljon fenn semmilyen kizáró ok (például büntetett előélet), illetve hogy a jelentkező megfeleljen a fizikai és pszichológiai teszten – fejtette ki a hirado.hu megkeresésére Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója
A fizikai állapot felméréséről a minisztérium elmondta, hogy az nem az önkéntesnek jelentkezők mihamarabbi eltanácsolását célozza, inkább a később ajánlott feladatokhoz ad eligazítást a honvédségnek. Eddig főleg a pszichológiai teszt miatt nem lehetett valakiből önkéntes tartalékos.
Simicskó István honvédelmi miniszter. (MTI-fotó: Mohai Balázs)
Az önkéntes tartalékos katona beosztására való felkészítésre – katonai előképzettsége szerint differenciáltan – első alkalommal legfeljebb 25 napra, ezt követően a szerződésben foglalt időtartamig évente legfeljebb 15 napra hívható be. A felkészítésen kívül az önkéntes tartalékos katona 3 évente összesen legfeljebb 6 hónap tényleges szolgálatteljesítésre hívható be, de az időtartam az önkéntes tartalékos katona beleegyezésével meghosszabbítható – vázolta Törcsi Péter.
A munkaadókat kompenzálják
Az önkéntes toborzási rendszerre rálátó források szerint 2012-ig leginkább azért nem tudott az elvárt létszámra duzzadni az állomány, mert a jelentkezőknek szabadságot kellett kivenniük a kiképzés időtartamára, illetve többen nem merték munkaadójuk előtt felvállalni elköteleződésüket, mert attól tartottak, hogy munkaerejük kiesését a munkahelyi főnökük nem nézné jó szemmel.
Törcsi Péter ennek kapcsán elmondta, hogy a munkáltatót 2012-től utólagos kompenzáció illeti meg, amennyiben munkavállalója tényleges katonai szolgálatot teljesít. A kompenzáció mértékét a Központi Statisztikai Hivatal utoljára publikált féléves ágazati bruttó átlagkeresetnek egy napra elosztott összege. Ráadásul a munkahelyen kezdeményezhetik a tényleges szolgálatra behívott önkéntes bevonulási időpontjának átütemezését, bár ebben az esetben csak a kompenzáció felét kapja meg a munkáltató – tette hozzá.
Az önkénteseket is méltányosan kezelik
Az önkéntes tartalékos rendszer az átalakítás előtt azért sem tudott sikeres lenni, mert nem rendezte megfelelően a hivatásos és szerződéses katonák, valamint az önkéntesek körében a pénzbeli, természetbeni és szociális juttatásokat. A jogszabályok alapján az önkéntes műveleti katonák illetménye a szerződéses katonákra vonatkozó szabályok szerint kerül megállapításra és folyósításra, és a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntesek jogosultak lettek az egyéb juttatásokra is, így például családalapítási támogatásra, illetve segélyre, „ruhapénzre”. Az önkéntes műveleti tartalékosok továbbá szolgálati viszonyuk fennállása alatt évente a mindenkori minimálbér 50%-ának megfelelő összegű rendelkezésre állási díjra jogosultak.
Törcsi Péter azt is kifejtette, hogy a munkavállalót felmondási védelem illeti meg a szolgálat teljesítése alatt, de ettől a felek közös akarattal eltérhetnek. A munkavállalónak továbbá fizetés nélküli szabadság jár szolgálatának teljesítésének idejére, mely beleszámít a munkával töltött évekbe is.
Rákérdeztünk arra is, elképzelhető-e olyan jogi trükközés, kiskapu, amelyet arra használnának fel az önkéntes műveleti tartalékosnak jelentkezők, hogy így növeljék jövedelmüket? A szakértő nem hallott még ilyen esetről, és álláspontja szerint az önkéntes tartalékosok behívására és „foglalkoztatására” egyértelmű jogszabályi feltételek vonatkoznak, ezért ezekkel visszaélni az ezt szabályozó szerződés megszegése nélkül nem lehet.
A határvédelem nemzeti ügy lett
Az önkéntes tartalékosok behívásának hátteréről Törcsi Péter kifejtette, hogy a Magyar Honvédség alapvető feladata Magyarország határainak katonai védelme, a törvény szerint a honvédelem – a határvédelem is – nemzeti ügy. Ezzel összhangban a nemrég elfogadott törvénymódosítások alkotmányos alapokon tették lehetővé, hogy a honvédség tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben rend- és határvédelmi feladatokat lásson el, ennek folytán adatott most lehetőség az önkéntes műveleti tartalékosoknak.
A módosításokkal hatékonyabbá válhat a fizikai határzár és az államhatár más szakaszainak őrzése és védelme, valamint a határzárral kapcsolatos bűncselekmények elleni fellépés is. A honvédség ugyanis az új felhatalmazások alapján a fenti válsághelyzet idején fegyverhasználati joggal – de nem fegyverhasználati kötelezettséggel – közreműködik az államhatár őrzésében, az ehhez kapcsolódó konfliktushelyzetek kezelésében, az erőszakos cselekmények elhárításában, a rendőrséggel együttműködve.
Ez nemcsak az államhatár őrzésének hatékonyságát, de a rendőrség tehermentesítését is szolgálja, lehetővé téve, hogy a hatóság eleget tehessen „hagyományos” rendvédelmi kötelezettségeinek az ország más területein is.
