23.6 C
Budapest
2024. május. 19. vasárnap
HomeÉletmódHúsvétElérkezett virágvasárnap, kezdetét veszi a nagyböjt utolsó időszaka

Elérkezett virágvasárnap, kezdetét veszi a nagyböjt utolsó időszaka

Az idén április 2-ra esik a Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékeztető virágvasárnap, a húsvétot megelőző negyvennapos böjt utolsó hetének, a nagyhétnek a kezdete.

A keresztény világ ezen a napon azt ünnepli, amikor Jézus szenvedése előtt felment Jeruzsálembe, hogy az ünnepi pászkavacsorát ott költse el tanítványaival. Az Olajfák hegyénél két tanítványát előreküldte egy szamárcsikóért, amelyen még nem ült ember, majd ezen az állaton vonult be a városba. Az ujjongó nép tiszteletadásként pálmaágakkal integetett és így kiáltozott: Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban! (Mt 21,8). Innen ered

az ünnepnap eredeti elnevezése, „pálmavasárnap az Úr szenvedéséről” (latinul: Dominica in palmis de Passione Domini).

Jézus jeruzsálemi bevonulását megjelenítő virágvasárnapi menet Debrecenben (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

A legfrissebb hírek itt!

Honnan ered a barkaszentelés?

Az egyházi liturgiában már az első századoktól gyökeret vertek a bevonulást felelevenítő szertartások. Jeruzsálemben 400-ban ünnepi menetben vonultak a pálmaágakat lengető hívek az Olajfák hegyéről a városba. Nem sokkal később Konstantinápolyban, majd a 11–12. században Rómában is meghonosodtak a virágvasárnapi szertartások, a hívek által magukkal hozott pálmaágak megáldásának szokása bizonyíthatóan a 8. század közepére nyúlik vissza.

Az ókori világban a pálma az élet, a reménység, a győzelem jelképe volt, és a vértanúkkal is összefüggésbe hozták.

Virágvasárnapi barkaszentelés a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyen (Fotó: MTI/Komka Péter)

Azokban az országokban, ahol nincs pálma, a korán bimbódzó fűzfa vesszejét, a barkát szentelik meg a katolikus templomokban. A barka beszerzésére az ünnep vigíliáján, azaz szombaton kerül sor, egyes településeken ez a harangozó feladata, máshol lányok, legények és gyerekek szedik. A virágvasárnapi szertartás a barkaszenteléssel kezdődik, majd körmenettel folytatódik. A szentmisén ekkor olvassák fel Jézus szenvedéstörténetét, a passiót. A megszentelt barkát a következő év hamvazószerdája előtt elégetik, ezzel jelöli meg a hívek homlokát a pap.

Számos érdekes hiedelem fűződik a megszentelt barkához

A legelterjedtebb szerint ha a templomból jövet lenyelnek belőle egy-két szemet, az megvéd a hidegleléstől és a torokfájástól. Egyes helyeken úgy tartják, hogy a megszentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert akkor nyáron sok lesz a légy, ezért a padlásra, ablakba, házereszre akasztják. Elterjedt hiedelem, hogy viharban a barka megvéd a villámcsapás ellen. Más helyeken, így például Gyimesben csak a szentelt barkát szabad bevinni a házba, mert ha megszenteletlenül kerül oda, elhullanak a csirkék és más aprójószágok.

Virágvasárnapi szokás több palóc községben a kiszehajtás, a tél temetése. A lányok női ruhába öltöztetnek egy szalmabábut, amit körülhordoznak a faluban, majd levetkőztetik, a szalmát pedig elégetik vagy vízbe dobják, hogy elűzzék a telet és a betegségeket.

Virágvasárnap tilos a munka, főként a mulatság.

A Mátraalján úgy tartják, hogy ekkor nem szabad táncolni, mert letáncolnák a fákról a virágot. A népszokás szerint ekkor kell elvetni a virágmagvakat, mert szebbek és illatosabbak lesznek a növények.

A pandémia felülírta az ünnep menetét, bár nem véglegesen

A koronavírus-járvány a virágvasárnapi szertartásokat is átírta. 2020-ban a Vatikánban Jézus jeruzsálemi bevonulását nem a papokkal és hívőkkel teli, virágokkal és növényekkel díszített Szent Péter téren idézték fel: Ferenc pápa a teljesen üres Szent Péter-bazilikában misézett, ez volt az egyház történetének legelső interneten közvetített virágvasárnapi miséje. Jeruzsálemben is elmaradt a szokásos virágvasárnapi menet az Olajfák hegyéről a Jeruzsálem óvárosában lévő Szent Anna-templomhoz, és Esztergomban sem tartottak nyilvános szertartást. 2021-ben ugyancsak interneten közvetítették a Vatikánból a virágvasárnapi misét, amelyet Ferenc pápa a Szent Péter-bazilikában mutatott be harminc bíboros és alig több mint száz hívő, többségében egyházi személy előtt.

FERENC pápa
Ferenc pápa pálmaággal a vatikáni Szent Péter-bazilikában zárt kapuk mögött pontifikált virágvasárnapi miséjén a koronavírus-járvány miatt bevezetett kijárási korlátozások idején, 2020. április 5-én (Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Alberto Pizzoli)

Tavaly, a járvány enyhültével a pápa ismét a Szent Péter téren mutatta be a virágvasárnapi szentmisét több tízezer hívő részvételével. A misén szokás szerint több nyelven imádkoztak: újdonságnak számított, hogy az első nyelv a sorban a szlovén volt, amelyen az egyházért fohászkodtak.

Borítókép: A keresztények virágvasárnap emlékeznek Jézus jeruzsálemi bevonulására, valamint ekkor kezdődik a nagyhét, amely a húsvétra felkészítő nagyböjt utolsó időszaka (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

Forrás

Hirmagazin.eu

Géza
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, jövőre jelenik meg az első regényem, a Hittől a keserűségig" címmel. A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, hogy mely témák hiányoznak médiánkból, szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, a [email protected] e-mail címen.

Most népszerű

weblap4u banner
securiton-tűzvédelem