forrás: Summa
A felmérések azt mutatják, hogy a lakosság jelentős része világszerte aggódik amiatt, hogyan fog majd megélni nyugdíjas éveiben. A Summa című magazinműsor a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát vizsgálta.
A nyugdíjrendszer elsődleges célja az időskori megélhetés biztosítása. A pénzek újraelosztása számos közgazdasági kérdést, gazdasági érdeket és politikai döntést érint.
A Medgyessy-kormány nyugdíjreformjának köszönhetően 2010-ig kötelező volt magánnyugdíj-pénztárt választani. Szakértők szerint az intézkedésnek volt alapja, hiszen az egyéni megtakarításokat nem veszélyeztetik olyan külső tényezők, mint a társadalom elöregedése.
Nem voltak elég hatékonyak a kasszák
A KEHI 2012-es vizsgálata során azonban kiderült, hogy a gyakorlatban több magánpénztár pazarló módon gazdálkodott, ezzel pedig a tagokat károsította meg. A magánnyugdíj-pénztárak 2001-2010 közötti befektetéseinek mindössze 5,44 százalékos hozama volt, miközben a rövid lejáratú magyar állampapírok tízéves átlaghozama 8,6 százalékos.
Vagyis ebben az időszakban még a kockázatmentes állampapír is eredményesebben fialtatta egy átlagos befektető pénzét, mint a pénztárak a tagokét. Ezzel párhuzamosan az államkassza az aktuális nyugdíjakat finanszírozó alapból kieső bevételt kénytelen volt folyamatosan pótolni.
Ez 1998-tól 2009 végéig több mint kétezer milliárd forint kiadást jelentett, ami jelentősen hozzájárult az ország eladósodásához.
– Amikor még működtek a kötelező nyugdíjpénztárak, adófizetői pénzekből kellett a GDP több mint 1 százalékát, sok esetben 1,4 százalékát betenni a nyugdíjkasszába. Ha ezt nem tettük volna meg, akkor hitelt kellett volna felvenni. Bizonyos esetekben az állam vett fel kölcsönt a kötelező magánnyugdíj-pénztári befizetések miatt a kieső hiány pótlására. Ennek a hitelfelvételnek pedig később lesz meg a költsége – állapította meg György László gazdaságpolitikai elemző.
Lépnie kellett a kormánynak
A magánpénztárak rossz gazdálkodása és a magas költségvetési hiány vezetett tehát ahhoz, hogy a kormány 2011-ben megkezdte a kötelező magánnyugdíj-pénztárak felszámolását, és az államra bízta a nyugdíjak finanszírozását.
Az átalakítás ugyanakkor nem érintette az önkéntes magánnyugdíj-pénztárak helyzetét, sőt, az állam ma is támogatja az ott elhelyezett megtakarításokat.
Bizonytalan a jövő
A magyar nyugdíjrendszer jelenlegi formájában a Nyugdíjbiztosítási Alap jelentése szerint 2040-ig biztosan fenntartható. Arról, hogy mi várható azután, már megoszlanak a szakértői vélemények.
– Kétféle nyugdíjprobléma is felmerülhet. Egyrészt, hogy az állam egész egyszerűen nem tud annyi nyugdíjat fizetni, mint amennyit korábban megígért, és a törvényekben előírt saját maga számára, mert nincs elégséges járulékfizető az elöregedés és az alacsony gyerekszám miatt. Másrészt, ha megteszi, akkor felborul a költségvetés – mutatott rá Madár István közgazdász.
Szakértők szerint nem kell tartani attól, hogy a jövőben teljesen megszűnik az állami nyugdíjellátás.
– A helyzet nem annyira drámai, mint amennyire ezt minden irányból halljuk. A magyar nyugdíjrendszer legutolsó átalakítása után a társadalombiztosítási rendszer, vagyis a nyugdíjrendszer egyensúlyba került. Bezáródott a rendszer, ami azt jelenti, hogy adófizetői pénzekből nem kell átcsoportosítani a nyugdíjkasszába azért, hogy a nyugdíjakat ki tudják fizetni – magyarázta György László.
A mindenkori kormány egyik legfőbb érdeke, hogy az idősek megkapják a nyugdíjukat. Ellenkező esetben ugyanis a gazdaság rövid időn belül összeomlana. Nehézséget az jelenthet, hogy a népességfogyás miatt egyre kevesebb dolgozónak kell majd eltartania egyre több nyugdíjast.
