A koalíciós tárgyalás elkezdése mellett döntött a Német Szociáldemokrata Párt.
A Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségével folytatandó hivatalos koalíciós tárgyalás elkezdése mellett döntött vasárnap Bonnban a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) rendkívüli kongresszusa. A 642 küldött közül 362 a tárgyalás megkezdésére, 279 pedig ellene szavazott, 1 küldött tartózkodott. A koalíciós tárgyalások elkezdésére a küldöttek 56,3 százaléka szavazott, ellene pedig 43,5 százalék.
Az SPD és a CDU/CSU várhatóan kedden kezdi el a tárgyalásokat, amelyek nagyjából két hétig tarthatnak. Ha sikerül kidolgozni egy koalíciós szerződést, a mintegy 450 ezres tagságú SPD pártszavazással, a tagság voksai alapján dönt arról, hogy ismét koalícióra lép-e a CDU/CSU-val.
Az új német szövetségi kormány így húsvét körül alakulhat meg. Ez lenne a harmadik nagykoalíció, és a negyedik kormány, amelyet Angela Merkel, a CDU elnöke vezet.
A kormányalakítás minden eddiginél hosszabb, a koalíciós tárgyalás is csak a tavaly szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás utáni 120. napon kezdődhet el. Az eddigi rekordot 2013-ban állították fel, amikor a CDU/CSU és az SPD kormánya a választás utáni 86. napon alakult meg.
A tavalyi Bundestag-választáson győztes CDU/CSU először a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP) és a Zöldekkel kezdett egyeztetést a közös kormányzásról. A pártok színei alapján Jamaica-koalíciónak nevezett kormány gondolata novemberben elbukott, mert az FDP kivonult a tárgyalásokról. A liberálisok arra hivatkoztak, hogy a pártok elképzelései között nincs elég közös pont a közös kormányzáshoz.
Az SPD tavaly szeptemberben a szavazatok 20,5 százalékát gyűjtötte össze, ami minden korábbinál gyengébb eredmény. A választás után a párt vezetése elhatározta, hogy az SPD ellenzékben tölti el a következő ciklust, mert az eredmény azt jelenti, hogy a németek leszavazták a nagykoalíciót. Most azonban mégis koalíciós tárgyalást kezd eddigi partnerével.
Martin Schulz pártelnök a bonni kongresszuson a fordulatról azt mondta, hogy nem a szociáldemokraták nézetei változtak meg, hanem a politikai helyzet. Az SPD a Jamaica-koalíció ügyének bukása után sem akart feltétlenül ismét kormányra lépni a CDU/CSU-val, hajlandó lett volna egy CDU/CSU-s kisebbségi kormányt támogatni, vagy a kormányzati együttműködést néhány területre korlátozó úgynevezett együttműködési koalícióra lépni, de a CDU és a Horst Seehofer bajor miniszterelnök vezette CSU csak a nagykoalícióról hajlandó tárgyalni. Így az SPD-nek csak két választása maradt: a hivatalos koalíciós tárgyalás, vagy az előrehozott választás, amely azonban „nem jó út” a szociáldemokratáknak – mondta a pártelnök.
Az újabb nagykoalíció ellenzői legtöbbször azzal érvelnek, hogy az SPD csak akkor erősödhet és újulhat meg, ha ellenzékbe vonul és ismét világossá teszi, hogy miben áll a szociáldemokrata politika, és ez miben különbözik a másik nagy néppárt, a jobbközép CDU/CSU politikájától.
Martin Schulz erről azt mondta, hogy a megújulás és a kormányzás nem zárja ki egymást, az SPD a kormányzati felelősség vállalása mellett is elérheti, hogy ismét „a modern társadalom motorja” legyen, és ellenzékben is kudarcot vallhat a megújulásban.
Hangsúlyozta: az SPD-nek azért is folytatnia kell a kormányzást, hogy véget érjen az Európai Unióban a megszorításokon alapuló politika, és eltűnjön a neoliberális szellemiség.
Mint mondta, a bécsi, a prágai, a varsói és a budapesti kormány tevékenysége is jelzi, hogy „jobboldali hullám” indult Európában, amellyel dacolnia kell az SPD-nek, mert a párt a „bástya a jobboldal ellen”. Ezért Németországnak össze kell fognia Emmanuel Macron francia elnökkel az Európai Unió megerősítéséért, különben a hullám Párizst is elérheti, és megszerezheti a hatalmat a Nemzeti Front – figyelmeztetett Martin Schulz.
A többi között arról is beszélt, hogy a CDU/CSU-val folytatott előzetes egyeztetések eredményeit összefoglaló megállapodásról „legendák” kezdtek terjedni, amelyekkel szemben az igazság az, hogy „a szociáldemokrata párttal semmi esetre sincs felső határ a menekültek számára”.
Az egyeztetés legnehezebb témája a migráció volt, a megállapodás mégis egyértelmű kiállás a menedékjog, az alaptörvényben rögzített alapjogok és a genfi menekültügyi egyezmény mellett, és ha az SPD vállalja a kormányzati felelősséget, akkor Németország „visszatérhet a humanitárius nemzetközi jogon alapuló, emberséges menekültpolitikához” – mondta a pártelnök, aki a hivatalos koalíciós tárgyalás elkezdése mellett érvelt beszédében.
A megállapodás menekültügyi kérdésekről szóló fejezete szerint tovább kell folytatni az erőfeszítéseket a Németországba és Európába irányuló migrációnak a társadalom befogadó, integrációs képességének megfelelő „irányításáért és korlátozásáért”, hogy ne alakuljon ki ismét „olyan helyzet, mint 2015-ben”.
Ezért törekedni kell arra, hogy a menekültügyi rendszer keretében befogadott emberek száma az évi 180 ezer és 220 ezer közötti sávban maradjon, és ezen belül havonta legfeljebb havi 1000 fő érkezzék Németországba a családegyesítés révén – áll a dokumentumban.
Forrás: Szeretlek Magyarország
Fotó: Wikimedia Commons
