A magyar és a szlovák vezető is fenntartotta „vétóját”, pedig számos ország győzködte őket ennek ellenkezőjéről másfél órán keresztül a brüsszeli uniós csúcstalálkozón.
Magyarország nem hajlandó támogatni az Ukrajnának nyújtott 90 milliárd eurós hitelt, amíg az olajszállítások újra nem indulnak a Barátság kőolajvezetéken, így patthelyzet alakult ki a brüsszelben zajló uniós csúcstalálkozón – írta az Euractiv, a Politico és az Eurológus is.
A vezetők hiába fokozták a nyomást, Magyarország mellett Szlovákia sem fogadta el a zárókövetkeztetést, így annak csak 25 aláírója lett csütörtökön.
Ausztria azzal érvelt, hogy „létfontosságú” betartani a megállapodást, Franciaország arra kérte Budapestet, hogy „tartsa be a szavát”, Belgium pedig hangsúlyozta, hogy mivel a hitelről decemberben „politikailag döntöttek”, a folyósítást „végre kell hajtani”. Svédország a magyar kormányzat elutasítását „elfogadhatatlannak” nevezte, míg Lettország hangsúlyozta, hogy „Ukrajnának valóban szüksége van a 90 milliárd euróra”, mivel Kijev várhatóan áprilisban kifogy a pénzből.
Andrej Babiš cseh miniszterelnök elhatárolódott: „Nem fogok Orbánról nyilatkozni” – mondta a Patrióták Európáért csoportbeli kollégájáról, mivel „ez az ő ügye, nem az enyém” – tudósított az Euractiv.
Diplomaták szerint Franciaország és Németország viszonylag visszafogott maradt, a kisebb tagállamokra hagyták a legerőteljesebb üzenetek megfogalmazását. António Costa, az Európai Tanács elnöke azt mondta Orbán Viktornak, hogy a hitelügylet blokkolása elfogadhatatlan.
Orbán Viktor mindezekre válaszul kifejtette: „a magyar álláspont nagyon egyszerű. Készek vagyunk támogatni Ukrajnát, amikor megkapjuk az olajat, amelyet ők blokkolnak.” Ezt később megerősítette egy rövid Facebook-videóban is.
Horvátország mindeközben visszautasította a Barátság-vezeték zavarai miatti aggodalmakat, ragaszkodva ahhoz, hogy már léteznek alternatív ellátási útvonalak, ilyen az Adria-vezeték is.
Ukrán elnök: ez a támogatás kritikus számunkra
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videós bejelentkezésében emlékeztette az EU vezetőit, hogy az Ukrajna számára nyújtott legfontosabb pénzügyi biztonsági garancia ügye három hónapja nem halad, pedig a megrekedt 90 milliárd eurós támogatási csomag kritikus fontosságú országa számára az emberéletek megvédése szempontjából is.
Az Euractiv emlékeztet: nehéz helyzetbe került ezzel az EU, és felmerült a kérdés, hogy a 25 vezető vajon megkerüli-e Magyarországot.
„Vannak alternatívák” – vélekedett korábban Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője, hozzátéve, hogy meg kell várni, mi lesz az EU-csúcson. Belga részről is elhangzott, hogy van egy B terv, de „nem hiszem, hogy okos dolog róla beszélni.”
Ezzel le is zárult a tanácskozás Ukrajnáról szóló része, a közel-keleti háború ügyével folytatódott az ebéd után a megbeszélés.
Kapcsolódó:
Orbán Viktor: jogunk van blokkolni a 90 milliárdos ukrán hitelt
Jogunk van blokkolni a 90 milliárdos ukrán hitelt – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök péntekre virradóra Brüsszelben újságíróknak, az EU-csúcsról távozva.
A kormányfő az EU-csúcsot értékelve úgy fogalmazott: harcos volt, göröngyös, „egy kicsit rázott a kocsi”.
Hozzátette: nem voltak boldogok, hogy egy decemberben meghozott döntést az ukránok olajblokádja miatt megváltoztattunk, de miután a jogi helyzet teljesen világos, hogy ehhez van jogunk, hiszen nem zárult le a döntési folyamat, ezért egyetlen dolgot tehettek, hogy kicsit fenyegetőztek és utána belátták, hogy ez nem fog menni.
„Nem volt olyan érvük, amelynél ne lett volna erősebb érvünk” – fogalmazott Orbán Viktor. Megjegyezte: nem szép dolgokat mondtak, de egyetlen olyan dolgot se tudtak mondani, ami akár morális, akár jogi, akár politikai szempontból fölróható lett volna Magyarországnak. „Minden egyes érvet, a morálist is, a politikait is, meg a jogit is visszavertük, illetve sajátjainkat megvédtük” – emelte ki.
A kormányfő hangsúlyozta: ha az ukránok decemberben olajblokád alá vették volna Magyarországot, „sose járultunk volna hozzá ehhez a 90 milliárdos hitelhez”. De miután megvárták ezt a pozitív döntést, és utána vettek bennünket olajblokád alá, „nem kérhetik tőlem, hogy tegyek úgy, mintha mi sem történt volna”.
Az olajvezeték állapotának vizsgálatával kapcsolatban Orbán Viktor azt úgy fogalmazott: „szeretnénk odamenni, hogy megnézzük, hogy mi van. Egyelőre az a helyzet, és ez a bizonyíték szerintem arra, hogy az ukránok hazudnak, hogy nem engednek oda bennünket. Ez fölfoghatatlan. A szlovákok meg mi oda szeretnénk menni. Nem is egyedül, velük együtt. Nézzük már meg, miért nem lehet”. Az a gondolat, hogy az unió elküld egy bizottságot, amiben nincs ott a szlovák és a magyar kormány képviselője, az egy rossz vicc – tette hozzá.
Arról, hogy ha Ukrajna visszaállítja a Barátság-kőolajvezeték működését, majd Magyarország feloldja a hitel blokkolását, a kormányfő azt mondta: nemcsak arról van szó, hogy az olajnak meg kell jönnie, hanem „garanciákat kell kapnunk arra, hogy ez még egyszer nem fordul elő”. Eszköz ehhez „most még nincs, de majd lesz” – mondta.
„Amint megjön az olaj, és megkapjuk a garanciákat, hogy ilyen többet nem fordul elő, azonnal mehet a pénz” – fogalmazott.
Kijelentette: az orosz energiaforrások nélkül Európa nem tud élni. „Kopogtat az ajtón” a globális olajhiány, ezért az a viselkedés és az a stratégia, amelyet az európaiak ebben a kérdésben folytatnak, az egész egyszerűen őrületes. Mindenképpen szükségünk van az orosz olajra, enélkül nem tudjuk túlélni ezt a helyzetet, amely egyre súlyosabb lesz – értékelt.
Hozzátette: meghallgatták az Európai Központi Bank és az eurócsoport elnökének a beszámolóját a helyzetről, amely „minden képzetet felülmúlóan súlyos”. Két nap alatt annyit romlott a globális energiahelyzet, ami korábban elgondolhatatlan lett volna.
Kiemelte: ma az a helyzet, hogy az Európai Unió nincs tárgyalásos viszonyban az amerikaiakkal, nincs ilyen viszonyban az oroszokkal és a kínaiakkal. Ha nem tudjuk kiszabadítani magunkat ebből az izolációból, ahova az unió rossz politikája belesodorta Európát, akkor nagy baj lesz.
Orbán Viktor hangsúlyozta: egy ilyen energiaválságot a többiekkel való együttműködés nélkül nem lehet menedzselni, „tehát az, amit itt csináltak, az most a csőd felé sodor bennünket”.
A migráció ügyével kapcsolatban a kormányfő azt mondta: vannak tagállamok, amelyek a magyar modellt követelik, amely szerint nemcsak az illegális bevándorlókat kell távol tartani, nem akarnak beengedni senkit. Kifejtette: miután van 4 millió afgán menekült Iránban, plusz van az iráni konfliktus, amit a helyiek is elszenvednek, tömeges migrációra kell felkészülni. Mint mondta, erről nyíltan beszéltek reggel és az is kiderült, hogy vannak tagállamok, amelyek a magyar modellt követelik.
„Tehát azt mondták, hogy nem ér semmit a most megalkotott migrációs paktum, mert nem arról van szó, hogy az illegálisakat kell távol tartani, hanem ők nem akarnak beengedni senkit. A legálisakat se. Ez a magyar modell” – jelentette ki Orbán Viktor.
Itt lassacskán a magyar pozíció nemcsak elméletileg kap elismerést, hanem lassan mindenkinek át kell vennie – hangoztatta.
Kívánom, hogy ne történjen meg ez, hogy délről meginduljon egy ilyen hatalmas migrációs áramlás, de itt ezzel úgy számolnak, mint egy lehetséges forgatókönyv – tette hozzá a kormányfő.
A magyar migrációs intézkedésekkel kapcsolatban kiszabott bírsággal kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta, Magyarországnak napi egymillió eurót kell fizetnie, azaz ennyit tartanak vissza. A mi pénzünkből tartják vissza. Úgyhogy ezt mindig elmondom, hogy ezt majd vissza kell adni. Tehát ne költsék el, mert ezt vissza kell adni – fogalmazott.
Orbán Viktor kérdésre válaszolva kijelentette: a magyar ellenzéket Brüsszelből finanszírozzák.
„Brüsszelben azon dolgoznak, hogy a nemzeti kormány veszítse el a választást, és az új Ukrajna-párti kormány majd beáll a sorba, hogy pénzt és hadifelszerelést adjanak az ukránoknak”.
Arra a kérdésre, hogy pontosan kikre gondol, Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy ennek a „vágynak” a megvalósítása mögött brüsszeli intézmények állnak.
