Az ekáer szerint milyen bejelentési előírásokat kell alkalmazni meghibásodott, majd kijavított eszköz szállításakor, ha számla nem készül az ügyletről? Olvasói kérdésre Tüske Zsuzsanna vámszakértő válaszolt.
A kérdés konkrétan így szólt: Ügyfelem magyarországi adóalany, aki Olaszországból szerzett be korábban termelőberendezéseket, melyek ekáer-bejelentési kötelezettséget vontak maguk után. Ennek ügyfelem eleget is tett, az ügylet itt le is záródott volna, de a berendezések meghibásodtak, és az olasz beszállító garanciális cserét kínált fel. Ügyfelem visszaszállítja Olaszországba a hibás berendezéseket, és ezek helyett újakat szállít Magyarországra, sőt, az eredeti darabszámnál több berendezést fog szállítani, de azok is a garanciális vállalás részeként érkeznek, számlázásra és fizetésre már nem kerül sor, az áruk csak szállítólevéllel fognak mozogni. Kérdésem, hogy a meghibásodott berendezések visszaszállítása és/vagy a csereberendezések behozatala ekáer-bejelentési kötelezettséget fog-e maga után vonni, ha egyéb paraméterei alapján a kötelezettség fennállna (érték és tömeg alapján), de nem fog hozzá számla kapcsolódni, mert csak garanciális cseréről van szó?
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
Sem az áru visszaküldése, sem a csereáru megküldése nem keletkeztet új áfaügyletet, ugyanis nem keletkezik sem közösségi termékértékesítés, sem közösségen belüli beszerzés, valamint nem saját áru más tagállamba történő kiviteléről, illetve visszahozataláról van szó. Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 5/2015. (II. 27.) NGM rendelet 3. §-a értelmében azonban az értékesítéssel nem járó, más tagállamot és Magyarországot érintő ügyletek egyéb célú kivitel, illetve behozatal jogcímén ekáer-kötelesek lesznek. Ha tehát a nem kockázatos terméket útdíjköteles gépjárművel, vagy 3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművel szállítják, és az áru bruttó tömege meghaladja a 2500 tonnát, adó nélküli ellenértéke pedig az 5 millió forintot, akkor bejelentést szükséges tenni mind a hibás áru kiszállításakor, mind a csereáru visszahozatalakor. Mivel az árumozgáshoz nem készül számla, így az áru értékét a korábbi beszerzés értéke alapján, vagy a könyv szerinti értéken szükséges meghatározni.
A fentiekben hivatkozott ekáer rendelet értelmében egyéb célú kivitel esetén a feladó lesz a bejelentésre kötelezett, azaz az a személy, akinek az érdekében az egyéb célú kivitel megvalósul. A bejelentés kötelezettje tehát az Ön ügyfele lesz feladóként. A bejelentésben címzettként pedig a terméket átvevő gazdálkodó fog szerepelni. Fontos megjegyezni, hogy ez eltérhet az eredeti ügylet eladójától abban az esetben, amennyiben a hibás árut az eladó például egy külső szolgáltató által üzemeltetett raktárba kéri visszaszállítani.
A fentiekhez hasonlóan a csereáru Magyarországra történő beszállításakor az ekáer-bejelentés kötelezettje a rendelet 2. § 4. pont b) pontja értelmében a terméket a kirakodási (átvételi) helyen átvevő személy, szervezet lesz. Ez a személy – ugyanúgy, mint a kiviteli ágon – nem feltétlenül az Ön ügyfele, amennyiben az áru nem az ügyfele telephelyére kerül leszállításra, hanem egy külső szolgáltató által üzemeltetett raktárba.
Az eredeti darabszámon felül felmerülő árumennyiség ugyanúgy egyéb című termékmozgatás jogcímén kerülhet bejelentésre, amennyiben a levelében foglaltak értelmében azok is a garanciális vállalás részeként érkeznek ügyfeléhez, számlázásra és fizetésre már nem kerül sor.
Forrás: adozona.hu
