A visegrádi országok érvényesíteni fogják szempontjaikat az uniós vezetői posztok elosztásánál – mondta péntek reggel Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban.
A kormányfő kifejtette: a politikában a fontos dolgoknál az erő számít, ennek alapját az adott állam érvei és súlya adja. E két területen jól áll Közép-Európa.
A Fidesz európai néppárti tagságával kapcsolatban úgy fogalmazott: nem lényegtelen, de másodlagos kérdés, hogy melyik pártcsaládhoz tartozik a jövőben a Fidesz, mert a legfontosabb, hogy a magyar érdekekkel összhangban kell helyet foglalnia a pártnak az európai színtéren. A Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elhangzott interjút a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában elemezték szakértők.
Magasabb szintre emelhető a V4-ek szövetsége
A közeljövőben sok uniós szintű döntés várható, és ezeknél a visegrádi országok együttműködve sokkal jobb eredményt érhetnek el. Az elmúlt négy évben, a migrációs válság kitörése óta a V4-ek rájöttek, hogy a 25–30 éve tartó együttműködés folytatható, és magasabb szintre is emelhető – fogalmazott Kiszelly Zoltán, a XXI. Század Intézet regionális igazgatója a műsorban.
A visegrádiak tényezővé váltak,
Emmanuel Macron francia elnöktől Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökig az EU vezető politikusai találkoznak a V4-ekkel, keresik a közös hangot és a közös érdekeket, és annak ellenére is együtt tudnak működni velük, hogy a közép-európai országcsoport heterogén, hiszen mind a négy kormányfő másik európai pártcsalád tagja.
Eddig két visegrádi kormányfő – a magyar és a szlovák – tartozott a többséget adó két európai pártcsaládhoz, a néppártiakhoz és a szocialistákhoz, ez a kettős pedig matematikailag kiegészül majd a cseh kormányfővel, aki a liberális pártcsalád tagja, azaz itt is nőn majd a visegrádi országok súlya – magyarázta.
Jobban megéri összetartani
Minél szorosabban és minél több fontos kérdésben működnek együtt a V4-ek, annál kevesebb eséllyel osztják meg őket – hangsúlyozta Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető elemzője.
Az elemző egyetértett Kiszelly Zoltánnal: a különböző vezetők más pártcsaládokból, más világnézettel érkeznek, mégis jól működnek együtt. Ha ki tudnak jelölni közös irányokat, és a fontos kérdésekben tartják magukat a közös állásponthoz, akkor
növekszik az egymásba vetett bizalom,
az egymásrautaltság és az egymásra hagyatkozás képessége is – fogalmazott.
Éppen a bizalom erősödése miatt van egyre kisebb tere a V4-eket érő megosztási kísérleteknek, hiszen hiába látják a tagállamok, hogy az adott pillanatban megérné nekik kilépni az együttműködésből és az egyeztetésekből, engedve a külön ígéreteknek, hosszabb távon azonban sokkal nagyobb az egymásrautaltság és többet nyernek közép- és hosszú távon azzal, ha tartják magukat a közös álláspontokhoz – vélekedett Pócza.
Csak egy közép-európai politikus képviselheti hatékonyan a térséget Brüsszelben
Arra a felvetésre, hogy a német–francia ellentét hozhat-e nagyobb súlyt a visegrádi országoknak, Kiszelly azt mondta: az EP-választáson kiderült, a magyar emberek többségének fontos a migráció megállítása, a keresztény kultúra védelme és a tagállamok független gazdaságpolitikája.
Mint mondta, Nyugaton megpróbálják a klímavédelem választási témává emelésével kiszorítani a migráció kérdését, de látszik, hogy
a jó idő megérkezésével egyre több bevándorló érkezik a kontinensre,
azaz a veszély nem szűnt meg.
Kiszelly Zoltán szerint legalább egy uniós vezető politikusnak a kelet-közép-európai térségből kellene kikerülnie, ugyanis nem mindegy, hogy csak olyan nyugati politikusok kerülnek a vezető tisztségekbe, akik nem járnak túl sokat a peremvidékeken, vagy olyan is lesz köztük, aki a régióból származik.
Elmondta: talán Maros Sefcovic lehet az a politikus, aki mind a négy visegrádi ország támogatását megszerzi.
Közép-Európa történelmét, problémáit és az itt élők gondolkodásmódját csak egy közép-európai politikus ismeri jól és tudja hatékonyan bevinni a brüsszeli gondolkodásba és a döntéshozatalba – emelte ki.
Hiradó, KOssuth Rádió
