Élelmiszerekkel kapcsolatba kerülő anyagokból majd fél kilogrammot eszünk – és most nem a papírszalvéta-foszlányokra gondolunk, hanem a csomagolóanyagokból az ételekbe kioldódó vegyületekre.
Melyek ezek? Hogyan együnk belőlük kevesebbet? Kiderül laboratorium.hu írásából…
Mire való a csomagolás?
A csomagolás az élelmiszer-biztonság fenntartásának egyik legfontosabb feltétele: amellett, hogy egyben tartja az élelmiszert, védi a környezet hatásaitól (és fordítva), eltarthatóvá teszi, a fertőzés és szennyeződés (infekció és kontamináció) veszélyét minimalizálja, valamint gátolja a termékben lévő mikroorganizmusok szaporodását, adott esetben még tűrnie kell a hideget és a meleget, ráadásul tartalmaznia kell a jogszabályban előírt kötelező jelölési adatok is (nettó tömeg, minimális megőrzési idő, tárolási körülmények, tápértéktartalom), hogy a marketingüzenetek hordozásáról már ne is beszéljünk.
Milyen kockázatai vannak?
A világon az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok (Food Contact Material) száma eléri a négyezret, ezekből az anyagokból kioldódás révén az élelmiszereinkbe juthatnak különböző vegyületek. Ki gondolta volna, hogy nyolcvan év alatt akár 400 g csomagolóanyagot fogyasztunk el?
A csomagolóanyagokból, csomagolószerekből kioldódó anyagok az emberi anyagcserét, hormonháztartást szabályozó szerveket károsíthatják. Hosszabb idő alatt vese- és májelégtelenséget okozhatnak, az örökítő anyag szerkezetének torzítása révén karcinogének lehetnek, gyermekkorban megzavarhatják a nemi jellegek zavartalan kialakulását, veszélyesek.
Mire figyelje a fogyasztó?
- Az élelmiszert annak csomagolásán feltüntetett módon kell tárolni;
- Ha lehet, a termékeket ne tegyük ki erős hőnek és/vagy fényhatásnak;
- Mikrohullámú melegítőeszközbe csak akkor helyezzünk csomagolt élelmiszert, ha a csomagolásán annak lehetőségét jelzik (pl. mikrohullámmal készíthető pattogatott kukorica);
- Erős oldóhatással rendelkező élelmiszert lehetőleg üveg edényben tároljunk, nem műanyag csomagolószerben (pl. ajándékba kapott pálinka);
- A kibontott élelmiszert lehetőleg ne töltsük át más csomagolószerbe, tároljuk abban, amiben a kereskedelemben forgalomba hozták (vélelmezhető ugyanis, hogy a közforgalomba hozott élelmiszerek csomagolását szakemberek, laboratóriumok ellenőrizték, és megfelelnek az EU-ban érvényes élelmiszer-biztonsági előírásoknak);
- Az élelmiszerek csomagolószereit használat után környezettudatosan kell kezelni, lehetőség szerint külön kell gyűjteni az általános háztartási hulladéktól. Az élelmiszerrel erősen szennyezett csomagolószert (pl. tejes dobozok, tejfölös, joghurtos poharak, zsíros fóliák stb.) kidobás előtt célszerű felületesen elöblíteni;
A részletekről a laboratórium.hu oldalon olvashatsz!
Faljuk a műanyagot a popcornnal együtt
Gondolkodtál már azon, hogy az autóülésre dobott pizza-doboz miért nem zsírozza be a huzatot? Vagy, hogy miért nem lobban lángra a mikróban a túlhevített popcorn? Azért, mert egészségünkre veszélyes műanyagokat tartalmaznak.
eletforma, laboratorium, Hirmagazin.eu
