Egyre több okosfarm lesz Magyarországon

forrás: hirado.hu

A gazdák fele hallott már a precíziós gazdálkodásról. Bár a mezőgazdaságban tevékenykedők jelentős része a „fontolva haladás” híve, ugyanakkor megjelent a nem is jelentéktelen számú “tech-savvy”, újításokra fogékony réteg.

A KSH 2014-es adata szerint 2500 milliárd forint az agrárium kibocsátása. A digitális technológiák támogatásával termésátlag- és hozamnövekedés érhető el. Óriási lehetőség előtt áll Magyarország.

Ők azok a pionírok, akik példát mutatnak, és a kedvező tapasztalatuk előmozdítja a technológia gyorsabb elterjedését – derül ki abból az online kutatásból, amelyet a Market Insight készített az Agroinform.hu portálon elért 400 szántóföldi gazdaság döntéshozója körében.

Még több gazdasági hír itt!

A 100 hektár alatti szántóföldi területtel rendelkező gazdaságok döntéshozóinak harmada, a 100-500 hektár közti szántóföldi területtel rendelkező gazdaságok döntéshozói közül pedig kétszer annyian hallottak már a precíziós gazdálkodásról.

A kutatásban részt vevőknek a precíziós gazdálkodásról a következő kifejezések jutottak eszükbe az említésszámot tekintve a leggyakoribbtól lefelé haladva: GPS, helyspecifikus, műholdas, pontos, talajvizsgálat, informatika, modern, optimalizálás, technológia, költséghatékony, tápanyag-utánpótlás, sorvezetés, technológiafejlődés, gazdaságos, takarékosság.

Pálinkafőzdében állítják be a számítógép irányította főzőberendezést. (MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely)

A különböző szolgáltatásokról (mint változtatható öntözés, precíziós sorközművelés, precíziós növényvédőszer-, tápanyag-kijuttatás dózisa, precíziós vetés, precíziós talaj-előkészítés, automata kormányzás, talajszonda) az ismeret tekintetében már a kis gazdaságok is tájékozottságról tettek tanúbizonyságot, de esetükben a használat szintje alacsony, amiből azt látjuk, hogy egy kritikus gazdaságméret alatt szerintük (még) nem éri meg a használatuk. A közepes gazdaságok esetén már jóval gyakrabban, a precíziós talaj-előkészítésnél ötször annyian használják a mindennapokban, mint a kis gazdaságok esetén. A nagy gazdaságok körében még meghatározóbb a használat a mezőgazdasági munkák során.

A használó gazdák elégedettek a bevezetett technológiákkal.

A kérdésre, mennyire vált be az adott technológia, tízes skálán zömében 8-9-es értéket jelöltek be a kutatásban részt vevők. A „mennyire érte meg” kérdés válaszai 6-9 között mozogtak. A „mennyire javasolná gazdatársai számára” kérdés 8-9 között végzett. A technológiákkal való elégedettség átlaga a használók körében 79%.

81%-uk javasolná is másoknak. Érvek mellette: költséghatékonyság, jobb minőségű termény, környezetvédelem, kényelem, modernitás, innováció. Érvek ellene: beszerzési ár, tőke-, tudás-, támogatáshiány, az időjárás szerepe az eredményben.

Akik használnak precíziós technológiákat, azok további eszközök beszerzését tervezik.

A február 24-én rendezendő Precíziós gazdálkodás – digitalizáción innen és túl szakmai konferencia még el nem terjedt, de a kis és nagy gazdaságok működésébe könnyen integrálható, ma még a jövőnek látott technológia hazai és nemzetközi példáit szemlélteti az érdeklődőknek. A mezőgazdasági fórumon szó lesz arról, miként optimalizálható az agráriumban az input a szükséges adminisztrációs feladatok gyorsításával, csökkentve a költségeket, a tápanyag és vetőmag korszerűbb és jobb felhasználásával, célzott kijuttatásával termésnövekedést elérve. A szervezők célja, hogy a szakmai felsőoktatással és az agráriumban tevékenykedőkkel együttműködve Magyarország a precíziós gazdálkodás éllovasa legyen.