Egy hét alatt négy lövöldözés volt az Egyesült Államokban.
Kaliforniában négy nap alatt tízen haltak meg golyó által. Az egyik esetben, Santa Claritában egy középiskolás diák lőtt társaira. Idén ez már a tizenegyedik olyan eset, amely oktatási intézményben történt, és a tettes vagy az áldozat kamaszkorú fiatal.
Az Oklahoma állambeli Duncanben egy áruház parkolójában lőtte le a feleségét és annak feltételezett szeretőjét egy férfi, majd öngyilkos lett. A kaliforniai Fresnóban négyen haltak meg és hatan megsebesültek, amikor ismeretlen tettesek lőfegyverrel támadtak rá egy meccset néző társaságra egy kerti partin.
A New Jersey állambeli Pleasantvilleben hárman sebesültek meg, amikor egy fegyveres hat lövést adott le a nézőkkel teli lelátóra egy középiskolai focimeccsen. A támadás célpontja egyetlen személy volt, a lövöldözésben azonban hárman is megsebesültek, köztük egy tízéves gyermek. Santa Clarita városában pedig hárman meghaltak és hárman megsebesültek, amikor a Saugus Középiskola 16 éves diákja, Nathaniel Berhow az intézmény udvarán rálőtt öt társára, majd főbe lőtte magát.
Az Egyesült Államokban a lakosság 40 százaléka él olyan háztartásban, ahol fegyvert tartanak, száz főre százhúsz fegyver jut, és a fejlett országok között itt
a legnagyobb a lőfegyverrel elkövetett gyilkosságok aránya.
Különösen sok eset érint középiskolásokat: csak idén eddig tizenegy ilyen lövöldözés volt. A gimnáziumokban és az egyetemeken történt esetek együttes száma még elszomorítóbb: 46 hét alatt 45 ilyen tragédia történt, azaz szinte minden hétre jutott egy.
Az egyik leghírhedtebb középiskolai lövöldözés az 1999-es columbine-i eset. A város gimnáziumának két diákja tüzet nyitott társaira. A tragédiának 13 halottja és 24 sérültje volt, a két elkövető öngyilkos lett.
Általában problémás gyerekek az elkövetők
Szociológusok és pszichológusok azóta kutatják a középiskolai lövöldözések okait. Az ilyen elkövetők általában problémás gyermekek, akiket kizártak az iskolából, vagy kinézete, származása, esetleg tanulmányi eredményei miatt nem kedvelték az osztálytársai, és állandóan gúnyolták őt – erről beszélt Georg Spöttle, a Nézőpont Intézet elemzője az M1 Világ című műsorában.
Mint mondta, a felgyülemlett harag általában ahhoz vezet, hogy beszereznek valahonnan egy fegyvert.
Több esetben ezeket a szülőktől veszik el,
beviszik az iskolákba, majd végrehajtják a merényleteket.
Antiszociális, problémás kamaszok más országokban is élnek, Európában ugyanakkor mégsem lövik le egymást a gimnazisták. A szabad fegyvertartás amerikai ellenzői szerint azért nem, mert nem jutnak lőfegyverhez. Georg Spöttle szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy több amerikai szülő nem megfelelően tárolja otthon a lőfegyvert, nem zárja el, amelyhez így sok esetben a gyerekek is hozzá tudnak férni.
Ezt támasztja alá az a tény is, hogy például Svájcban is sokan tartanak fegyvert otthon. Az alpesi országban csak 1999 óta szabályozzák a fegyvertartást és a kötelező katonai kiképzéseken átesett férfiaknak, akik mindegyike tartalékos katonának minősül, az otthonukban kell tartaniuk a hadseregtől kapott fegyverüket, megszabott mennyiségű lőszerrel együtt. Svájcban még sincsenek középiskolai lövöldözések vagy mészárlások.
Módosíthatják a törvényeket
A fegyvertartás és vásárlás szigorításába azonban eddig minden amerikai elnöknek és törvényhozásnak beletört a bicskája. A nagyhatalmú fegyverlobbi ugyanis eddig hallani sem akart erről. Most úgy tűnik azonban, Donald Trump elnök – akit bírálói a fegyverlobbi bábjának tartanak – mégis el tudja érni, hogy a szervezet beleegyezzen bizonyos törvénymódosításokba.
A címlapfotó illusztráció.
M1, Hirmagazin.eu
