Hatalmas számban nyújtottak be a határon túli magyarok állampolgársági kérelmet az elmúlt hat és fél évben, és már több mint 845 ezren tették le az állampolgársági esküt.
2010 óta az egyszerűsített honosítás kérelmezői mellett a magyar diaszpóra körében mintegy 125 ezer főt sikerült honosítani hagyományos módon vagy magyar állampolgárként elismerni. Összesen tehát több mint egymillió fő kérelmezte valamilyen módon a magyar állampolgárságot az elmúlt hét és fél évben.
A 2010-es parlamenti választást követően az új Országgyűlés egyik első döntésével fogadta el azt a törvénymódosítást, amely 2011. január 1-jétől megteremtette az egyszerűsített honosítási eljárás törvényi kereteit. A törvénnyel lehetővé vált, hogy minden magyar a lakóhelyétől függetlenül, a szülőföldjén magyar állampolgár lehet.
A magyar állampolgárság kiterjesztése a magyar nemzetpolitika egyik legfontosabb területe és egyben az egyik legfontosabb eredménye. Az egyszerűsített honosítási eljárás megalkotása mellett az elmúlt években jelentősen egyszerűsödött a többi állampolgársággal, hazai anyakönyvezéssel, nyilvántartással és úti okmánnyal kapcsolatos eljárás, hogy a külhoni magyarok – bárhol is éljenek a nagyvilágban – a lehető legegyszerűbben és a lehető legkevesebb költséggel és adminisztratív akadállyal tarthassák a kapcsolatot az anyaországgal.
Az egyszerűsített honosítási eljárás lényege:
• nem kell Magyarországon letelepedni a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárság megszerzéséhez
• nem kell állampolgársági vizsgát tenni (DE!: szükséges a magyar nyelv ismerete!)
• nem kell a magyarországi lakóhelyet és megélhetést igazolni.
Ki nyújthat be kérelmet?
Kérelmet az nyújthat be, aki a kedvezményes honosítás következő (együttes) feltételeinek maradéktalanul megfelel:
• maga vagy felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását,
• magyar nyelvtudását igazolja (ezt a kérelmet átvevő szerv ellenőrzi),
• a magyar jog szerint büntetlen előéletű és büntetőeljárás nincs ellene folyamatban;
• honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát.
Milyen okiratokat kell csatolni?
Az állampolgársági kérelem mellett a kérelmezőnek be kell nyújtani:
• születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat (házassági anyakönyvi kivonat, válást igazoló dokumentum, stb.) eredeti példányban, magyar nyelven vagy hiteles magyar fordítással ellátva, valamint
• a magyar származást igazoló dokumentumokat (pl. a felmenők születési anyakönyvi kivonatai, de lehet plébánosi/lelkipásztori igazolás vagy régi magyar okirat, pl. illetőségi bizonyítvány, iskolai bizonyítvány, katonakönyv, stb.). A magyar származás igazolásánál fontos, hogy a családi kapcsolat, azaz a leszármazás végig követhető legyen (pl.:„édesanyám édesapjának az édesanyja…”).
• egy magyar nyelven, saját kézzel írt nem szakmai önéletrajzot;
• két darab igazolványképet (külföldön élőnek egyet).
Hol és milyen formában kell a nyilatkozatot benyújtani?
A nyilatkozatot személyesen, az erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani: • a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához, • az integrált ügyfélszolgálati irodához („kormányablak”), • a magyar konzuli tisztviselőhöz, illetve • a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságaihoz.
Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.
Forrás: Ripost