Védelempolitikai kérdésekről tárgyaltak a NATO-tagországok miniszterei Brüsszelben. Az egyeztetésen – sok más mellett – szó volt a nukleáris erőkről is. Ennek kapcsán a katonai szövetség főtitkára arról beszélt, hogy Oroszországnak be kell tartania a rakétafejlesztésekről szóló egyezményben foglalt kötelezettségeit.
A megállapodás megsértését – mint a szakértő mondta – nagyon komolyan veszik. A NATO főtitkár meglehetősen éles nyilatkozatot tett, amikor azt mondta: „nukleáris fegyelemre inti Oroszországot”.
Stoltenberg arra reagált, hogy az elmúlt hónapok során Oroszország olyan új fejlesztéseket jelentett be – például rakétatechnológiában –, amelyek alapvetően új kihívást jelenthetnek úgy a NATO, mint az Egyesült Államok számára is.
Az Egyesült Államok NATO-nagykövete szerint, amennyiben az oroszok nem szerelik le a rakétákat, akkor ők megsemmisítik azokat, mielőtt hadrendbe állítanák őket. Az orosz külügyi szóvivő válaszul kijelentette: erre az orosz katonák, „szakértők” részletes választ fognak adni – magyarázta Horváth József biztonságpolitikai szakértő az M1 csütörtök reggeli műsorában.
Az oroszok hadgyakorlatot tartanak
„Oroszország és a NATO közötti versenyfutás újabb stációjának vagyunk a szemtanúi. Az elmúlt hetekben volt egy hatalmas orosz hadgyakorlat, amin demonstrálta Oroszország és Kína, hogy több ezer kilométeren átívelő szárazföldi hadgyakorlatot tudnak véghezvinni. Erre a nyolcvanas évek óta nem volt példa. Ebből a szempontból ismét tanúi vagyunk annak, amikor az egyik fél által odadobott kesztyűt habozás nélkül felveszi a másik is. Egyelőre ennek nem látni a végét ” – fejtette ki a szakember.
Washington üzletét sérti Moszkva
A kétnapos tanácskozáson megint előjött a védelmi kiadások fokozatos emelése, ami kulcskérdés lesz, lévén az Egyesült Államok azt szeretné, ha a tagországok elérnék a két százalékos GDP arányos katonai költségvetést. Egyrészt Washington szeretné „tehermentesíteni” magát, másrészt ez a történet az üzletről is szól. Az amerikai hadiipar ezekből a bevételekből akarna részesülni. Ráadásul Georgiát fel kell venni a NATO-ba, aminek kapcsán például elkezdődött a georgiai parti őrség felkészítése.
Horváth József szerint ennek kapcsán újabb ütközőpont látszik kialakulni. Az orosz-ukrán konfliktus után Moszkva számára a Kaukázus térsége és a Fekete-tenger – a biztonsága szempontjából – különleges jelentőséggel bír. A NATO főtitkár legújabb nyilatkozata megint előrevetíti, hogy újabb feszültséggóc keletkezik Európa tőszomszédságában.
Az összetett kaukázusi helyzet
A Kaukázuson belül nagyon bonyolultak a területi viták. Oroszország és Törökország mellett Amerika is szeretne „pozíciókat fogni” a térségben. Ahogy már bebizonyosodott a Balkán vonatkozásában: ha a nagy egész „puzzle-ból” akár egyet is kiveszünk, már nem úgy illeszkedik egymásba a dolog. Elég, ha a csecsen helyzetet szemléljük, és az Iszlám Állam vonatkozásában vizsgáljuk az onnét eredő történéseket. Puskaporos hordó mindez, amivel nagyon óvatosan szabad csak bánni – húzta alá a szakértő.
Az orosz és az amerikai katonai költségvetés között egy a tíz az arány, tehát nagyon az utóbbi felé billen a mérleg. Viszont Oroszország sokszor jelezte már: katonai hatalomként igényt tart a világhatalmi státuszra. A rakétavédelmi fejlesztésekre, a nukleáris arzenálra tekintve Moszkva valóban világhatalmi tényező, de ez nem a gazdasági, hanem a katonai értelemben igaz – mondta Horváth József biztonságpolitikai szakértő.
Sérülékeny a közel-keleti helyzet
Törökország mindkét „nagyhatalomnak” szeretne gesztusokat tenni. Az orosz rakétavédelem élesben már többször bizonyította hatékonyságát, legutóbb Szíriában, ami ellen Izrael is felszólalt, mert sérti a stratégiai érdekeit. Igaz a Közel-Keletre, ahogy a Kaukázusra is: nagyon nehéz egy-egy „bábut” arrébb mozdítani anélkül, hogy ne boruljon föl a rend.
Forrás: M1
