Az olasz miniszterelnök amellett, hogy nem szavazta meg Ursula von der Leyent az Európai Bizottság elnöki posztján, álhírek terjesztésével is vádolja Brüsszelt. Meloni belpolitikai fejlemények miatt is kénytelen lavírozni.
A médiaszabadsággal kapcsolatos vita és Giorgia Meloni elutasítása, hogy támogassa Ursula von der Leyent egy második ciklusra az Európai Bizottság élén, repedéseket idézett elő olasz miniszterelnök és Brüsszel kapcsolatában.
A hatalomban töltött közel két év alatt Meloni
- a vártnál jobb kapcsolatokat alakított ki az EU vezetésével,
- mérsékelte euroszkeptikus retorikáját, és
- gondosan kezelte Olaszország törékeny államháztartását – az olasz államadósságot vásárló befektetők megelégedésére.
- Von der Leyen is udvarolt a jobboldali miniszterelnöknek, mivel az uniós vezetők támogatását kérte, hogy hivatalában maradhasson.
- A német politikus támogatta az olasz vezető kemény megközelítését a migrációval kapcsolatban, és beleegyezett abba, hogy
- megváltoztassák az uniós gazdaságélénkítési alapból Olaszországra jutó 200 milliárd eurós rész eredeti kiadási terveit.
Ez a partnerség azonban most a feszültség jeleit mutatja. Meloni a múlt héten tőle szokatlan hevességgel vádolta Brüsszelt, hogy a „dezinformációknak” és „álhíreknek” adott hitelt, miután a Bizottság jelentést tett közzé, amelyben az olaszországi médiaszabadsággal kapcsolatos problémákra hívta fel a figyelmet.
A Bizottság szóvivője közölte, hogy megkapták Meloni tiltakozó levelét, és továbbra is érvényesnek tartják a jelentést, valamint annak módszertanát. Az olasz vezető éles megjegyzései hetekkel azután hangzottak el, hogy tartózkodott a Von der Leyen újraválasztásáról tartott szavazáson. Ezt követően azonban arra utasította Olasz Testvérek pártjának tagjait, hogy Von der Leyen ellen szavazzanak az Európai Parlamentben.
Meloni belpolitikai nyomással is szembesül
Elemzők szerint a két incidens a Róma és Brüsszel közötti feszültségek fokozódását jelzi, mivel Meloni igyekszik megerősíteni radikális jobboldali beállítódását – részben belpolitikai kényszerből. A feszültségek legfőképpen az EU fiskális politikája, valamint a zöld átállás területén erősödnek.
Pietro Benassi, az EU volt olasz nagykövete szerint Meloni harciasabb hozzáállását a radikális jobboldali vezetővel és miniszterelnök-helyettessel, Matteo Salvinivel való rivalizálása motiválja, aki radikálisabb euroszkeptikus nézeteket vall.
Ezzel párhuzamosan az a lehetőség, hogy a novemberi amerikai választások után Donald Trump visszatér a Fehér Házba, szintén azt jelzi Meloninak, hogy „megnőhet a mozgástere” Brüsszellel szemben – mondta a Financial Timesnak Benassi.
Meloni igyekezett elbagatellizálni a médiaszabadsággal kapcsolatos vitát. A hét elején közölte:
nem látok semmilyen negatív következményt Olaszországra nézve,
és azt állította, hogy nem romlanak Róma kapcsolatai Brüsszellel.
Az olasz költségvetés örök feszültségforrás
Claudio Borghi szenátor Salvini Liga pártjából azonban arra figyelmeztetett, hogy a viszályok elkerülhetetlenül fokozódni fognak még az idén, amikor Olaszországról kiderül, hogy semmibe veszi az uniós költségvetési szabályokat.
A Róma növekvő költségvetési hiánya és államadóssága miatt fenyegető konfliktust látva Borghi szerint Meloni nem engedhette meg magának, hogy aktívan támogassa a bizottsági elnök második ciklusát.
Von der Leyen mellett szavazni csapda lett volna
– mondta a Liga szenátora, tekintettel arra, hogy Meloni nem tudott semmi „érdemlegeset” kicsikarni Brüsszeltől cserébe. A szavazástól való tartózkodás „nagyon okos lépés volt” – mondta.
Von der Leyen nyilvános támogatása „hatalmas ajándék” lett volna Salvini és a Liga számára, és Meloni kiszolgáltatottá válik a kritikáknak, ha Brüsszel keményen fellép Olaszországgal szemben. „Az igazi probléma a gazdasági oldalon van” – mondta Borghi. „Meglátjuk, hogy más elbánás lesz-e köztünk és Franciaország között”.
Biztosi kérdés
Meloni brüsszeli tekintélyének és befolyásának egyik kulcsfontosságú és gyorsan közelgő próbája az lesz, hogy Róma milyen uniós biztosi posztot kap. A kabinet fontos gazdasági tárcára számít, jelöltje Raffaele Fitto, aki jelenleg az uniós ügyekért felelős miniszter, az Európai Néppárt korábbi európai parlamenti képviselője lesz. Fitto valószínűleg átmegy a parlamenti meghallgatásokon – bár a portfólió terjedelme a bizottsági elnökön múlik, így elképzelhető, hogy Von den Leyen bosszút áll Melonin.
Giovanni Orsina, a római Luiss Egyetem politológusa szerint azzal, hogy Meloni nem támogatta von der Leyen második ciklusát,
marginalizálta magát, és ez hiba volt.
A kapcsolatok megszakadásának lehetőségétől azonban nem tart, véleménye szerint „sem érdeke, hogy a kapcsolataink konfrontatívabbak legyenek”.
