Mind Kína, mind India „nagy erőket” állomásoztat a világ tetejének vidékén.
India és Kína „nagy számban” állomásoztat katonai erőt a két ország Himaláján húzódó határa mentén – közölte Anurag Szrivasztava, az indiai külügyminisztérium szóvivője Újdelhiben csütörtökön.
Az AFP hírügynökség szerint ezzel India először ismerte be a két ország között június közepén kitört véres határincidens óta, hogy maga is jelentős katonai jelenlétet épített ki az említett térségben, de ezt – a szóvivő úgy fogalmazott – a kínai katonák telepítésére válaszul tette.
„Mindkét fél nagy számban állomásoztat katonai erőt a térségben, addig is folytatódik katonai és diplomáciai szinten a kapcsolattartás a válság rendezése érdekében” – mondta csütörtökön a tisztségviselő.
Az indiai külügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy a konfliktus hátterében Kína áll, amely nagy létszámú katonai kontingenst telepített erre a határszakaszra, egész „struktúrákat” épített ki a Himalája térségében a Galván folyó völgyében húzódó demarkációs vonalon. India erre válaszul vezényelt abba a körzetbe további katonai egységeket – mondta a szóvivő.
Korábban Peking Indiát tette felelőssé a június 15-i határincidensért, amelyben legalább húsz indiai katonai vesztette életét. Néhány nappal ezelőtt Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő megismételte a kínai álláspontot, amely szerint az összetűzésre azért került sor, mert indiai határőrök illegálisan kínai területre léptek, és provokálták a kínai katonákat.
„Az indiai hadsereg a felelőtlen lépéseivel súlyosan megsértette a két ország közötti egyezményeket és a nemzetközi kapcsolatok alapelveit” – mondta Csao Li-csien.
Június 15-én a két ország határőrsége közötti összetűzés során a hivatalos beszámolók szerint a helyszínen elhunyt három mellett később további tizenhét indiai katona halt bele a sérüléseibe, amelyeket a Himalája térségében, a Galván folyó magasan fekvő völgyében szerzett a fagypont alatti hőmérsékleti viszonyok közepette kibontakozott harcokban. Egy másik indiai forrás kiemelte, hogy lövések nem dördültek el, a rivális erők fémrudakkal és kövekkel harcoltak egymás ellen. Külügyi közlés szerint a súlyos incidensnek mindkét oldalon voltak halálos áldozatai.
Később bejelentették, hogy az indiai és a kínai erők időközben felhagytak a csatározással a térségben, a felek magas rangú képviselői pedig tárgyalóasztalhoz ültek, hogy békés úton zárják le a konfliktust. A kínai és az indiai hadsereg tisztségviselői három nappal ezelőtt először találkoztak az incidens óta; többórás tanácskozást követően megegyeztek abban, hogy kivonják csapataikat a térségből, és pozitív, építő párbeszédet kezdenek.
Az érintett terület India északnyugati részén, a Kasmírhoz tartozó Ladakban fekszik. Ezen a vidéken a két ország határvitája India és Pakisztán függetlenné válásáig, 1947-ig nyúlik vissza. A kínai ellenőrzés alatt álló Akszai Csin nevű területről indiai részre átfolyó Galván folyó völgyébe május elején kínai katonák érkeztek, amire válaszul India is több ezer fegyverest mozgósított. A kínai csapatok többszöri felszólítás után sem távoztak, a kínai és indiai egyenruhások pedig többször összeverekedtek, kővel dobálták egymást.
A kasmíri térséghez tartozó Ladakban Kína csaknem magyarországnyi, 90 ezer négyzetkilométeres indiai területet követel magának, India viszont azt állítja, hogy a kínai fennhatóság alatt álló Akszai Csin-fennsík 38 ezer négyzetkilométere Ladak természetes része, amelynek ezért Indiához kell tartoznia.
