Magyarország — Bár a statisztikák szerint az autópályákon való közlekedés az egyik legbiztonságosabb, komoly veszélyben van az élete annak, aki mégis ott kerül bajba.
Akkor is, ha csak egy defekt vagy hóakadály állítja meg. A közlekedésbiztonsági szakemberek nem győzik elégszer elismételni, hogy mindenki legyen óvatos, és még véletlenül se tartózkodjon a nagy sebességgel haladó autók között, gázolásos balesetek mégis rendszeresen történnek az autópályákon.
Szilveszterkor tragikus hirtelenséggel kettő is: 31-én este egy 68 éves pécsi asszony életébe került, hogy nem húzódott le az út szélére, hanem az M0-son beszélgetett azzal a felsőpakonyi férfival, akivel előtte összeütközött. Egy hátulról szabályosan érkező kocsi pedig elsodorta őt. Alig több mint egy nappal később pedig egy gyönyörű, 26 éves lányt, Böröcz Katát gázolta halálra egy autós az M3-as autópályán. Miután a fiatal összeveszett kedvesével, kiszállt az autóból, majd kiszaladt az úttestre, a száguldó járművek közé.
Augusztusban Balatonszentgyörgynél, áprilisban pedig Pákozdnál gázoltak el gyalogosokat az M7-es autópálya mellett. Ők valószínűleg nem tartózkodhattak volna a sztrádán, egy rendőrnő viszont a munkavégzés közben halt meg: akkor gázolta el egy kamion az M5-ösön, amikor igazoltatni akarta egy személyautó sofőrjét 2017 februárjában.
– Az autópályán és az autóúton történő balesetek mindig súlyosabbak, mert a járművek itt gyorsabban haladnak és nagyobb erővel ütköznek – fejtegette Köves Szilárd vezetéstechnikai szakértő. – Mivel a forgalmi irányok jól el vannak különítve, érkező járműre vagy gyalogosra nem kell számítani, így a sofőrök bátrabban haladhatnak. A legkisebb figyelmetlenségnek azonban tragikus következményei is lehetnek. Amennyiben kisebb probléma adódik az autóval, netán defektet kapunk, próbáljuk meg a leállósáv felé kormányozni az autót. Amint megállt, azonnal szálljon ki mindenki, lehetőleg a jobb oldali ajtókon, és minél gyorsabban menjenek a szalagkorláton kívülre. A leállósáv sem biztonságos: a statisztikák szerint húszpercenként történik ott egy baleset. Épp emiatt nem érdemes a kerékcserével sem bajlódni: inkább hívjunk autómentőt, nehogy az életünkbe kerüljön a rossz gumi.
A láthatósági mellény csak lakott területen kívül és rossz látási viszonyok között kötelező, a közlekedésbiztonsági szakértő mégis mindenkinek minden körülmények közt ajánlja.
– Különösen veszélyes, ha az autópályán és autóúton este, sötétedés után történik baleset. Az ütközés után nehéz praktikusan gondolkodni, hiszen traumatikus állapotban vagyunk. A láthatóság miatt nagyon fontos éjjel és nappal is a mellény viselése, ha kiszállunk a kocsiból. Az elakadásjelző háromszöget jóval az autó mögé kell kitenni, hogy a mögöttünk érkezők időben észlelhessék a balesetet, és óvatosan közelítsék meg. Ám fokozottan óvatosan járjunk el, amíg az elakadásjelzőt ki nem helyeztük – fejtegette Pausz Ferenc közlekedésbiztonsági szakértő.
– A sofőrök – teljes joggal – nem számítanak gyalogosra az autópályán, hiszen azt tiltja a KRESZ. Általánosságban tehát elmondható, hogy az autópályán gyalogost gázoló nem feltétlenül vétkes – fejtegette Kovács Kázmér közlekedési szakjogász. – Sok baleset például a leállósáv indokolatlan használata miatt történik: pedig ez jelenleg szabálysértésnek minősül, amiért adott esetben százötvenezer forintos bírságot kell fizetni.
Kötelező felszerelés
Bármilyen hihetetlen, sem a pótkerék, sem a fényvisszaverő öltözet nem kötelező tartozék az autóban, bár azért büntethetnek, ha sötétedés után lakott területen kívül úgy szállunk ki, hogy nem viselünk láthatósági mellényt. Az elakadásjelző háromszög és az érvényes szavatosságú elsősegélydoboz hiányáért viszont bírság jár.
Kit hívjunk ha baj van?
Ha autópályán kerülünk bajba, tárcsázzuk a 112-es számot. Egy központi diszpécser jelentkezik, akivel a legfontosabb közlendő a helyszín, illetve az, hogy hány fő utazott a járműben. Ha nem tudjuk, hol vagyunk, vagy külföldön tartózkodunk és nem ismerjük a nyelvet, érdemes keresni egy kihelyezett segélykérő állomást (S.O.S. oszlopot).
Forrás: Blikk