Január 1-jétől polgári ügyekben már közjegyző előtt, bírósági eljárás nélkül is köthető egyezség. Ha vita van a felek között, de meg akarnak egyezni, nem kell bírósághoz fordulniuk, mert a közjegyző előtt kötött egyezség ugyanolyan hatályú lesz, mint ha bírósági ítéletben mondták volna ki, ráadásul a közjegyző által jóváhagyott egyezséget be nem tartó féllel szemben közvetlen végrehajtásnak lehet helye.
A részletekről Tóth Ádámot, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökét kérdezte a Világgazdaság.
Mennyire keresik az ügyfelek a közjegyzőt problémás ügyeik rendezésére?
A megkeresések száma emelkedik, ám áttörésről még nem lehet beszélni. Ma még kevesen tudják, hogy nagymértékben megnőtt azoknak a lehetőségeknek száma, amelyek esetében az elhúzódó bírósági eljáráson kívül is rendezhetők a jogviták. Mód van például az előzetes bizonyítási eljárás lefolytatására, sőt a közjegyző szakértőt is kirendelhet a jogviták rendezésére. Ez utóbbi lehetőséggel tavaly már közel kétezer esetben éltek a közjegyzők ügyfelei, miközben 2008-ban csak harmincszor. A tények ismeretében pedig valóban könnyebb, gyorsabb és olcsóbb a közjegyző előtti megegyezés.
Mennyiben más az egyezség, mint a megállapodás közjegyzői okiratba foglalása?
A közjegyzői okirat megtámadható, de vitatható a jogalap és a szerződés összegszerűsége is. Az egyezség ugyanakkor önmagában olyan szintű jogintézmény, mint egy másodfokú, jogerős döntés. Azt szoktuk mondani az ügyfeleknek, hogy a megállapodási szándék egyfajta fokmérője az, ha a partnerek elfogadják a közjegyző előtti egyezséget, hiszen így az egyezségi okiratba foglaltaknak minden fél meg akar felelni – olvasható a vg.hu-n.
A teljes cikk itt elérhető.
Forrás: MTI, adozona, VG
