Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy szülés előtt álló, hallgatói jogviszonnyal rendelkező, nem főállású egyéni vállalkozó kismama hogyan veheti igénybe az egészségbiztosítási ellátásokat (csedet, gyedet), mit tekintenek nála az ellátás alapjának. A kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.
A kérdés részletesen így szólt: Szülés előtt álló kismama hallgatói jogviszonnyal rendelkezik. A szülés várható ideje 2024.11.11. Mellette van nem főállású átalányadózó egyéni vállalkozása. Hogyan veheti igénybe a gyermekszületéssel járó ellátásokat? Mit tekintenek nála az ellátás megállapításának alapjául? Az egyéni vállalkozásból származó bevételek hogyan számítanak be az ellátás alapjába? A 2024-ben kibocsátott számlák alapján befolyt bevételek beleszámítanak-e az ellátási alapba? Ha igen, milyen intervallumban? Az ellátás igénybevétele korlátozza-e az egyéni vállalkozói tevékenységét, vagy a hallgatói jogviszonyra van-e valamilyen hatással?
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA
Kiindulás: Feltételezem, hogy a kérdező nem a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díjra kérdezett rá, hanem az egyéni vállalkozói tevékenység kapcsán megállapítandó ellátásokról szeretne tájékoztatást kapni. Feltételezem továbbá, hogy a hallgatói jogviszonyban nappali képzés keretében kerül sor a tanulmányok folytatására, hiszen a kérdésben az szerepel, hogy a kismama „nem főállású”. Nem ismert, hogy a kismama a vállalkozásában rendelkezik-e olyan havi jövedelemmel, amely kapcsán társadalombiztosítási járulék fizetésére köteles. Mindezeket figyelembe véve, az alábbi válaszokat adom:
Abban az esetben, ha a kérdésben foglalt kismama a gyermek születését megelőző 2 éven belül rendelkezik 365 nap biztosítási idővel, akkor jogosult lesz csecsemőgondozási díjra (csed) és gyermekgondozási díjra (gyed) az egyéni vállalkozói tevékenysége – biztosítási jogviszonya – kapcsán.
Az egyéni vállalkozásban azokat a jövedelmeket lehet figyelembe venni a csecsemőgondozási díjnál és a gyermekgondozási díjnál, amelyek kapcsán társadalombiztosítási járulék került megfizetésre.
A csecsemőgondozási díj alapját az alábbiak szerint kell megállapítani:
1. lépés:
Ha a biztosítási idő a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napját megelőzően folyamatos (azaz nem került sor az egyéni vállalkozói tevékenységben 30 napot meghaladóan történő szüneteltetésre vagy ha jogviszonyt váltott az érintett személy, akkor a két jogviszony között 30 napnál több idő nem telt el), akkor a csecsemőgondozási díj alapját a csecsemőgondozási díjra jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem (*) alapján kell megállapítani.
Azaz, ha a csecsemőgondozási díjra jogosultság 2024. november 11-étől áll fenn, akkor folyamatos biztosítás esetén az irányadó időszak a 2023. január 1-je és 2024. augusztus 31-e közötti idő azzal, hogy a 180 naptári napra jutó keresetet 2024. augusztus 31-étől kell visszamenőleg keresni.
2. lépés:
Ha a biztosított a fenti időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, azonban az 1. lépésnél leírt időszak utolsó napjához időben legközelebb eső időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, és van legalább a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napjától 180 nap folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor a csecsemőgondozási díj naptári napi alapját a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani.
3. lépés:
Ha a naptári napi alap nem állapítható meg a fentiek alapján, akkor a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének (azaz 2024-ben 533 600 forintnak) a harmincad része. Ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni azzal, hogy a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét nem haladhatja meg.
(*) Megjegyzés: Jövedelem az adott időszakra vonatkozóan az adóelőleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott, 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelem. A jogosultság kezdőnapjának hónapjára járó szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni, ha a tényleges jövedelem 30 naptári napnál kevesebb.
Gyermekgondozási díj megállapítása:
1. lépés:
Ha a biztosítási idő a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napját megelőzően folyamatos, akkor a gyermekgondozási díj alapját a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a gyermekgondozási díj alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
Azaz, ha a gyermekgondozási díjra jogosultság 2025. április végétől áll fenn, akkor folyamatos biztosítás esetén az irányadó időszak a 2024. január 1-je és 2025. január 31-e közötti idő azzal, hogy a 180 naptári napra jutó keresetet 2025. január 31-étől kell visszamenőleg keresni.
2. lépés:
Ha a biztosított a fenti időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, azonban a fenti bekezdésben leírt időszak utolsó napjához időben legközelebb eső időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, és van legalább a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napjától 180 nap folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor a gyermekgondozási díj naptári napi alapját a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani.
3. lépés:
Ha a biztosított a fenti időszakban nem rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel, de a gyermekgondozási díjra való jogosultság első napját megelőzően van legalább 180 napnyi folyamatos biztosítási jogviszonya, a gyermekgondozási díj naptári napi alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.
4. lépés:
Ha a naptári napi alap nem állapítható meg a fentiek szerint, akkor a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része azzal, hogy ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a gyermekgondozási díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni. (Szerződés szerinti jövedelem nem más, mint a megállapításkor hatályos szabályok szerinti bruttó minimálbér.)
Végezetül az utolsó kérdés: „Az ellátás igénybevétele korlátozza-e az egyéni vállalkozói tevékenységét, vagy a hallgatói jogviszonyra van-e valamilyen hatással?”
Csecsemőgondozási díj folyósítása alatt – amely 168 nap – nem lehet az egyéni vállalkozói tevékenységet folytatni. Ugyanakkor sem a csecsemőgondozási díj, sem a gyermekgondozási díj a hallgatói jogviszonyra nincs kihatással. Sőt, ha a hallgatói jogviszonyban nappali képzésen vesz részt az édesanya, akkor a gyermekgondozási díj folyósítását nem befolyásolja, ha a gyermekét bölcsődében, mini bölcsődében, munkahelyi bölcsődében, családi bölcsődében vagy napközbeni gyermekfelügyeletben helyezi el.