Sokat hallunk mostanában arról, hogy drága az élelmiszer, drágák a zöldségek, gyümölcsök.
Ettől függetlenül mégis sok élelmiszer a kukában végzi.
Nem gondoljuk át, hogy mennyi élelmiszerre van szükségünk, mennyit fogunk elfogyasztani. Sok családban még mindig feleslegesen nagy az élelmiszertartalék, a háztartások 20 %-a szerint nem fogják tudni a lejárati időn belül elfogyasztani a termékeket, ami több mint kétszerese a Covid járvány első hulláma idején tapasztalt adatnak.
Legfrissebb életmódhírek, itt!
A járványügyi helyzetben ugyan csökkent a háztartásokban elpazarolt élelmiszer mennyisége, ami annak köszönhető, hogy jellemzően több idő jutott a háztartásra, az otthoni főzésre, étkezésre. Ugyanakkor a járvány első és harmadik hulláma között majdnem kétszer annyian híztak, mint ahányan fogytak, és a magyar lakosság testtömege átlagosan további 30 dekagrammal gyarapodott tavaly tavasz óta. A járvány harmadik hulláma óta ismét gyakrabban megyünk boltba, ami ugyan még mindig messze elmaradt a járvány előtti számoktól, mert egyre többen az élelmiszert is online vásárolják.
Élelmiszerpazarlás számokban
Az élelmiszerpazarlás egyébként szoros összefüggést mutat a lakosság jövedelmével. Minél kisebb arányt képviselnek az élelmiszercélú kiadások a lakosság kiadásai között (a gazdagabb országokban ez alig 10-15%), annál hajlamosabbak pazarolni a fogyasztók. Ahhoz, hogy megérthessük a számok mögött húzódó jelenséget, szükséges tisztázni, hogy mit tekintünk élelmiszerpazarlásnak. Élelmiszerpazarlás az, amikor olyan élelmiszer kerül a szemétbe, melynek a hulladékká válása elkerülhető lehetett volna. Ilyenek a lejárt szavatosságú élelmiszerek vagy a kidobott ételmaradékok. Emellett vannak az emberi fogyasztásra nem alkalmas hulladékok is (csontok, héjak, magvak), melyek egy része újrahasznosítható is lenne.
A becslések szerint Magyarországon összességében 1,8 millió tonna élelmiszert dobunk ki évente, aminek a harmada a háztartásokban keletkezik. Az egy főre jutó élelmiszerhulladék 65 kilogramm, mely pénzösszegre átszámítva – egy átlagos, 4 fős magyar háztartásra – 128 ezer forintnyi élelmiszer pazarlást jelent évente.
Legfrissebb életmódhírek, itt!
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a kidobott élelmiszerek közel felénél (48,8%) elkerülhető lenne a pazarlás, mivel a háztartási hulladék 88%-át az otthon készült ételek, a pékáruk, a zöldségek és gyümölcsök, valamint a tejtermékek teszik ki. Évente tehát egy főre vetítve mintegy 32-33 kilogramm olyan élelmiszerhulladék keletkezik hazánkban (az összesen kidobott 65 kilogrammból), ami tudatosabb otthoni élelmiszer-gazdálkodással elkerülhető lett volna. Ráadásul ezzel egy átlagos magyar család évente akár 50 ezer forintot tudna megspórolni.
Mit tehetünk az élelmiszerpazarlás ellen?
Az élelmiszerpazarlás a fogyasztói tudatosság növelésével, a vásárlás és tárolás megszervezésével, illetve a gyermekkori nevelés során a megfelelő viselkedésminták kialakításával csökkenthető a legnagyobb mértékben.
A vásárlás megszervezésében sokan alábecsülik a bevásárló lista szerepét. A bevásárló lista hozzájárul, hogy kevesebb élelmiszer vesszen kárba, míg az „ad hoc” bevásárlás növeli a hulladékképződést. A bevásárló listával csökkenthetjük a napi szintű vásárlásokat, mert aki ritkábban – például hetente egyszer – vásárol, az csökkenteni tudja a feleslegesen megvásárolt élelmiszerek mennyiségét. A vásárlások során a bevásárló lista fizikai kapaszkodó lehet az áruház láncok csábító, akciós ajánlatai ellen. A termékek nagyobb kiszerelése és kedvező áron való megvásárlása (pl.: egyet fizet kettőt kap, a harmadik féláron) az adott szituációban kedvező döntés lehet, de a spórolási céllal megvásárolt, de el nem fogyasztott élelmiszer a végén mégis ráfizetéssel fog járni.
Legfrissebb életmódhírek, itt!
Az élelmiszerpazarlás elkerülésében megfelelő tárolásának kiemelt szerepe van. Jó tárolási módszer lehet az, hogy a vásárlás követően átlátszó üvegekben tesszük a beszerzett élelmiszert (pl.: müzli, rizs, tészta, liszt, cukor), mert így folyamatosan ellenőrizhetjük a készletek mennyiségét. A friss, romlandó termékek (pl.: sajt, tejtermék, felvágottak, húsok, zöldségek, gyümölcsök, megbontott konzervek) eltarthatóságának szempontjából a hűtőszekrényben lévő hőmérséklet meghatározó, ezért nem mindegy, hogy mit hova teszünk a hűtőbe.
Az otthon (kamrában, hűtőszekrényben) tárolt élelmiszer elfogyasztásánál, feldolgozásánál fontos szempont, hogy a csomagoláson jelzett időn belül fogyasszuk el azokat. A minőségmegőrzési idő azt az időtartamot jelöli, ameddig az élelmiszertől elvárható, hogy a megadott tárolási körülmények között tartva biztonsággal fogyasztható marad és megőrzi eredeti minőségi tulajdonságait.
Már egy olyan egyszerű lépéssel megmenthetjük az élelmiszert kukától, mint az adományozás. Itt azt az alapelvet tartsuk szem előtt, hogy csak olyan, bontatlan csomagolású, nem lejárt terméket adományozzunk, ami mi magunk is megennénk. Sok településen működik élelmiszerbank, ahova a megmaradt élelmiszert, zöldséget, gyümölcsöt el lehet helyezni.
Legfrissebb életmódhírek, itt!
A szemetesbe kerülő élelmiszer értékes erőforrások felhasználásának eredménye, amely magas ökológiai lábnyommal rendelkezik, figyelembe véve azt energiát, amelyet a termelésbe, betakarításba, szállításba, előállításba, csomagolásba, tárolásba, kereskedelembe és előkészítésbe fektetünk. Az élelmiszer pazarláskor mindezt a befektetett energiamennyiséget pazaroljuk el.
Az élelmiszerek megtermeléséhez, előállításához rengeteg víz szükséges. Bár a bolygónk több mint 70%-át víz borítja, ám ebből mindössze alig 2% az édesvíz, mely emberi fogyasztásra, illetve öntözésre alkalmas.
A kidobott élelmiszer azért is káros környezetvédelmi szempontból, mert az élelmiszerek megsemmisítése során különféle gázok, káros anyagok kerülnek légkörbe, melyek nagyban hozzájárulnak a globális felmelegedéshez.
Számos okot lehet még felsorakoztatni, ami miatt az ételeket nem fogyasztják el, egy részük még a boltba jutás előtt elvész a rossz időjárás, a feldolgozási problémák, a túltermelés, illetve az instabil piacok miatt. Az otthonokban viszont sokszor azért kerülnek a termékek a szemetesben, mert az emberek túlvásárolják magukat, rosszul tervezik meg a szükséges mennyiséget, illetve figyelmetlenük szerzik be az ételeket. Kis odafigyeléssel az otthon keletkezett élelmiszerhulladék könnyedén csökkenthető. Tegyünk pazarlás ellen a saját és a jövő generációjának jó(l)létünk érdekében!
Állami Számvevőszék
Molnárné Szücs Valéria, Pénzügyi Kultúra Nagykövet
Nagy Erika számvevő, Pénzügyi Tudatosság Projekt
Gy. Kasza, A. Dorkó, A. Kunszabó, D. Szakos (2020): Quantification of Household Food Waste in Hungary: A Replication Study Ising the FUSIONS Methodology https://www.mdpi.com/2071-1050/12/8/3069/htm
Szabó-Bódi Barbara (2018): A élelmiszerhulladékok szerepe a környezeti terhelésben – Társadalmi megítélés és szerepvállalás, Budapest https://docplayer.hu/146101714-Szent-istvan-egyetem-doktori-ertekezes-tezisei-az-elelmiszerhulladekok-szerepe-a-kornyezeti-terhelesben-tarsadalmi-megiteles-es-szerepvallalas.html
https://portal.nebih.gov.hu/karantenkutatas
