Forrás: Napközben/Kossuth Rádió | 2015. 02. 25. 20:18:00
Jó-e póráz nélkül sétáltatni a kutyát? – szakemberek ütköztették véleményéküket a Napközben szerdai adásában.
Egyelőre csak terv egy olyan városi kutyavizsga bevezetése, amely során a gazdák bebizonyíthatnák, hogy póráz nélkül is képesek irányítani kedvencüket. Az elképzelése szerint, azt, aki ebével sikeresen vizsgázik, felmentenék a belterületi sétáltatáshoz előírt pórázhasználat alól.
A vizsga ötletét támogató Korom Gábor, a kutyanevelési tükör módszer kidolgozója a Napközben szerdai adásában azt mondta, a felelős ebtartó ma sem pórázon sétáltatja az állatát, ugyanis ha kell, vissza tudja hívni, le tudja tiltani. A gazda ezzel képes megakadályozni például, hogy kedvence más labdája vagy kutyája után szaladjon, esetleg kinyalja egy gyerek kezéből a fagylaltot, vagy akárcsak hízelegni is odarohanjon egy idegenhez – engedély nélkül.
A felelős kutyatartó tehát akkor is el fogja engedni a kutyáját, ha bármekkora hatalom is tiltja ezt neki, mert az ebek számára ez a természetes állapot. Hozzátette: nem lehet úgy kutyát tartani, hogy az állandóan pórázon van, az pedig naiv elképzelés, hogy a kutyafuttatók alkalmasak az állat mozgásigényének kielégítésére. Ha minden kutyás egyszerre jelenne meg a néhány elkerített területen, tömegkatasztrófa alakulna ki.
A megoldás az, ha közparkokban, erdők szélén – olyan helyeken, ahol nincsenek mások kárára –, a gazdák elengedik a kutyáikat. A felelős kutyatartók jellemzően tudják, hogy mikor zavarják a környezetüket, a probléma az, hogy olyanok is leveszik a pórázt, akik nem rendelkeznek a szükséges irányítási képességgel. A tükör módszer célja éppen az, hogy a gazdák birtokában legyenek ennek – hangsúlyozta Korom Gábor. A metódussal a gazdát is nevelik, méghozzá tudatosságra, hogy tudja, kutyájának és saját magának hol vannak a határai, mikor jön el az a helyzet, hogy pórázra kell vennie kedvencét.
A szakember arról is beszélt, szerinte jó lenne, ha a jövő generációi – nem csak a gazdák – olyan alapképzést kapnának, amely által jobban kiismerhetik az őket körülvevő természeti világot, illetve, tisztában lehetnének azzal, milyen károkat okozhatnak benne. Meg kell tanulni bánni a kutyával is, amely egy darab természet a természettől elvált ember életében, jellemzően ma már nem csupán társ, hanem családtag. A kutyára tehát nagy szüksége van a társadalomnak, hiszen a természet őszinte, nem hazudik, az embernek pedig muszáj beszélnie ezt a nyelvet – fogalmazott Korom Gábor.
Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora a Kossuth Rádió műsorában azt mondta, minden tisztelete Korom Gáboré és a kutyakiképzőké, de a póráz nélküli sétáltatás csak egy szép új világban valósulhat meg. A kiinduló pont szerinte az, hogy a domesztifikált kutya húsevő, ragadozó emlős, amely jó esetben társ, ám a realitás az, hogy az ebek évente két-három ezer alkalommal harapnak meg embert. Igaz, ezeknek az állatoknak a nagy része láncon tartott vagy elvadult kutya.
Szilágyi István azt is hangsúlyozta, szerinte nincs százszázalékosan megbízható kutya sem, mert hiába háziasította az ember épített környezetben is az ebeket, azokat egyes szagok, fények, vagy több más inger is megzavarhatja.
Az is gyakran előfordul, hogy bizonytalan gazda kezében a kutyának a póráz nem a korlátot, hanem a biztonságot jelenti. Az állatvédő szerint inkább a leendő gazdákat kellene vizsgáztatni, hogy alkalmasak-e bizonyos fajtájú, típusú kutyák tartására, képesek-e például egy őrző-védő eb kezelésére.
Szilágyi István szerint a póráz nélküli sétáltatásra a megoldás a több kutyafuttató, vagy zárt területek kijelölése az ebek számára.
Egyelőre csak terv a városi kutyavizsga bevezetése
Jó-e póráz nélkül sétáltatni a kutyát? – szakemberek ütköztették véleményéküket a Napközben szerdai adásában.
Egyelőre csak terv egy olyan városi kutyavizsga bevezetése, amely során a gazdák bebizonyíthatnák, hogy póráz nélkül is képesek irányítani kedvencüket. Az elképzelése szerint, azt, aki ebével sikeresen vizsgázik, felmentenék a belterületi sétáltatáshoz előírt pórázhasználat alól.
A vizsga ötletét támogató Korom Gábor, a kutyanevelési tükör módszer kidolgozója a Napközben szerdai adásában azt mondta, a felelős ebtartó ma sem pórázon sétáltatja az állatát, ugyanis ha kell, vissza tudja hívni, le tudja tiltani. A gazda ezzel képes megakadályozni például, hogy kedvence más labdája vagy kutyája után szaladjon, esetleg kinyalja egy gyerek kezéből a fagylaltot, vagy akárcsak hízelegni is odarohanjon egy idegenhez – engedély nélkül.
A felelős kutyatartó tehát akkor is el fogja engedni a kutyáját, ha bármekkora hatalom is tiltja ezt neki, mert az ebek számára ez a természetes állapot. Hozzátette: nem lehet úgy kutyát tartani, hogy az állandóan pórázon van, az pedig naiv elképzelés, hogy a kutyafuttatók alkalmasak az állat mozgásigényének kielégítésére. Ha minden kutyás egyszerre jelenne meg a néhány elkerített területen, tömegkatasztrófa alakulna ki.
A megoldás az, ha közparkokban, erdők szélén – olyan helyeken, ahol nincsenek mások kárára –, a gazdák elengedik a kutyáikat. A felelős kutyatartók jellemzően tudják, hogy mikor zavarják a környezetüket, a probléma az, hogy olyanok is leveszik a pórázt, akik nem rendelkeznek a szükséges irányítási képességgel. A tükör módszer célja éppen az, hogy a gazdák birtokában legyenek ennek – hangsúlyozta Korom Gábor. A metódussal a gazdát is nevelik, méghozzá tudatosságra, hogy tudja, kutyájának és saját magának hol vannak a határai, mikor jön el az a helyzet, hogy pórázra kell vennie kedvencét.
A szakember arról is beszélt, szerinte jó lenne, ha a jövő generációi – nem csak a gazdák – olyan alapképzést kapnának, amely által jobban kiismerhetik az őket körülvevő természeti világot, illetve, tisztában lehetnének azzal, milyen károkat okozhatnak benne. Meg kell tanulni bánni a kutyával is, amely egy darab természet a természettől elvált ember életében, jellemzően ma már nem csupán társ, hanem családtag. A kutyára tehát nagy szüksége van a társadalomnak, hiszen a természet őszinte, nem hazudik, az embernek pedig muszáj beszélnie ezt a nyelvet – fogalmazott Korom Gábor.
Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora a Kossuth Rádió műsorában azt mondta, minden tisztelete Korom Gáboré és a kutyakiképzőké, de a póráz nélküli sétáltatás csak egy szép új világban valósulhat meg. A kiinduló pont szerinte az, hogy a domesztifikált kutya húsevő, ragadozó emlős, amely jó esetben társ, ám a realitás az, hogy az ebek évente két-három ezer alkalommal harapnak meg embert. Igaz, ezeknek az állatoknak a nagy része láncon tartott vagy elvadult kutya.
Szilágyi István azt is hangsúlyozta, szerinte nincs százszázalékosan megbízható kutya sem, mert hiába háziasította az ember épített környezetben is az ebeket, azokat egyes szagok, fények, vagy több más inger is megzavarhatja.
Az is gyakran előfordul, hogy bizonytalan gazda kezében a kutyának a póráz nem a korlátot, hanem a biztonságot jelenti. Az állatvédő szerint inkább a leendő gazdákat kellene vizsgáztatni, hogy alkalmasak-e bizonyos fajtájú, típusú kutyák tartására, képesek-e például egy őrző-védő eb kezelésére.
Szilágyi István szerint a póráz nélküli sétáltatásra a megoldás a több kutyafuttató, vagy zárt területek kijelölése az ebek számára.
