Szerencsére nagyon sok fehérvári és a városba látogató jár ki a Sóstó Természetvédelmi Területre. Ma pedig már nem pusztán a beruházásról van szó már, hanem az ökológiai tapasztalatokról és azokról az élőlényekről, melyek otthonra leltek a város szívében található természetvédelmi területen – mondta Cser-Palkovics András Székesfehérvár polgármestere.

Minden várakozást felülmúlt a Sóstó rehabilitáció utáni diverzitása

Csete Gábor a Városgondnokság természetvédelmi szakmai vezetője mindig rendkívüli lelkesedéssel beszél arról, hogy milyen csodálatos madarakkal lehet találkozni a Sóstón. Mint mondja az első teljes vegetációs év után látszik, hogy a rehabilitáció után fantasztikusan működik az „élővilág” és minden várakozásunkat felülmúlja, mint amilyennek megálmodtuk. Ennek egyik jelzése, hogy komoly természetvédelemmel foglalkozó egyesületek, mint a Magyar Madártani Egyesület vagy a Duna-Ipoly Nemzeti Park már fokozottan védett területté szerette volna minősíteni. A terület diverzitása pedig nagyon közel van a Velencei-tavi rezervátuméhoz, vagy akár a Dinnyési-fertőhöz. Mindez azért van, mert a Sóstó egy olyan megmaradt élőhelyfolt a Sárvíz és a Velencei-tó között, amit nagyon kedvelnek a vízimadarak és egyéb élőlények is.

A sirálysziget fantasztikus, ugyanis Európában a legnagyobb szerecsensirály szigettel rendelkezik Székesfehérvár. Ez egy fokozottan védett sirályfaj, melyből 113 fészkelő egyedet regisztráltak a Sóstón. A többi sirályfajtával együtt mintegy 8-900 költő sirály található itt. A kétezres évek elején regisztrált 70-80 költő madárfaj pedig bőven száz fölé emelkedett már, de a természetvédelmi terület rendkívüliségét bizonyítja az is, hogy a napokban egy szitakötőkutató fél nap alatt 16 szitakötő fajt regisztrált, ami azt jelenti, hogy a szitakötő fajok több mint negyede megtalálható a Sóstón egy mindössze fél napos számlálás alapján.

Amikor a Virágos Magyarország zsűrije néhány éve Fehérváron járt és meséltünk nekik a Sóstóról, akkor még nehezen hittek abban, hogy megvalósulhat a természetvédelmi terület ilyen sikeres rehabilitációja – mondta Mészáros Attila alpolgármester. A szerdai zsűrizés alkalmával azonban kisebb csodának nevezték azt, ahogyan sikerült megmenteni a Sóstó Természetvédelmi Területet.

Teljes mértékben lehet tekinteni úgy a Sóstóra, mint a Kis-Balatonra, ami hasonlóan mozaikos elrendezésű, lagúnás védett övezet. Nagyon változatos élőhelyek vannak itt, amiből sokszor csak a tavat látjuk, de valójában ez egy 218 hektáros természetvédelmi terület.

Minden szombaton reggel kilenc órától ökotúra indul a Sóstó látogatóközponttól, ami nagyon izgalma kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Ezek másfél órás vezetett, tematikus túrák, amikre érdemes gyerekeket is vinni, mert testközelből meg lehet mutatni nekik az itteni élővilágot. Ez az igazi környezeti nevelés, amikor megtapasztalják a természetet a gyerekek.

Két hete 6-7 fokozottan védett fajt figyeltünk meg az ökotúrán, melyből öt biztosan költ a területen, amire nem volt még példa a Sóstón. Tavaly rendkívüli esemény volt, amikor a gázlómadarak közül a fokozottan védett gólyatöcs megjelent és azóta a fekete nyakú vöcsök, üstökös gém és törpegémek mind-mind itt vannak a Sóstón. Az összes gémféle és kócsag visszatért, mert van táplálék. A ragadozó madarak közül pedig az egerészölyv költ a Sóstón, illetve a barna rétihéja költ még a belső lagúnában.
Sokan kérdezik nyáron, hogy milyen sok „nyálka” van a tavon, ami valójában zöldmoszat. Ez azért van, mert az első néhány évben folyamatosan változik a vízi ökoszisztéma, illetve a víz összetétele és emiatt a tápanyag összetétel is folyamatos változásban van. Jelenleg viszonylag magas a tápanyag tartalom, de mindig van egy kis nitrogén és foszfor tartalom is, ami virágzásra ösztökéli a zöldmoszatot.

szekesfehervar.hu