Home Főhírek Belföldi hírek Egy ügy, amiben akár egyetértés is lehetne a parlamentben, de vita lesz...

Egy ügy, amiben akár egyetértés is lehetne a parlamentben, de vita lesz róla

0
mti

Kormánypárti kezdeményezésre több pontból álló, az orosz–ukrán háborúról és annak következményeiről szóló határozati javaslatról is vitázik kedden a parlament.

Megkérdeztük az ellenzéki pártokat, hogy támogatják-e az állásfoglalást.
A két kormánypárti frakcióvezető, Kocsis Máté, valamint Simicskó István „az orosz–ukrán háború egyéves évfordulójáról” címmel nyújtott be kilenc pontból álló határozati javaslatot.

„Egy éve zajlik a háború Oroszország és Ukrajna között, és nincs jele annak, hogy rövid időn belül véget érne. A következmények drámaiak: a háború már eddig is több százezer emberéletet követelhetett és az elmúlt évek legnagyobb európai humanitárius válságát okozta” – olvasható a javaslatban, amelyben azt is leszögezik, hogy Európa a háborúba sodródás napjait éli,

az Európai Parlament további fegyverszállításokat követel. Vadászgépeket, helikoptereket, rakétarendszereket, harckocsikat és még több lőszert küldenének a hadszíntérre. A tagállamok egy része már el is kötelezte magát a további fegyverszállítások mellett. Ezek a lépések világháborúhoz vezethetnek.

A határozati javaslat kilenc pontja:

  1. Kifejezzük elkötelezettségünket a béke mellett. Azt várjuk el a nemzetközi közösség minden tagjától, hogy a mielőbbi béke érdekében lépjenek fel, és kerüljék azokat a lépéseket, amelyek a háború kiterjedésével járnak.
  2. Ismételten elítéljük Oroszország katonai agresszióját, és elismerjük Ukrajna jogát az önvédelemhez.
  3. Álláspontunk szerint a Brüsszelben elfogadott gazdasági szankciók nem csillapították a háborút, és az orosz gazdaságot sem kényszerítették térdre, sőt a szankciók eredményezte magas energiaárak megfizetésével Oroszország háborúját finanszírozza Európa. Az energetikai szankciók egekbe lökték az energiaárakat, gazdasági károkat és tomboló inflációt okoztak minden uniós tagországban. Nincs olyan család, amely ne érezné a szankciós infláció terheit.
  4. Ellenezzük azokat a brüsszeli terveket, amelyek tovább szélesítenék az energetikai szankciók körét. A gáz- és olajimport teljes befagyasztása, a nukleáris fűtőelemek behozatali tilalma jelentős ellátásbiztonsági zavarokat és még nagyobb inflációt okoznának számos tagországban, így Magyarországon is. Elvárjuk a brüsszeli döntéshozóktól, hogy ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek gazdasági kárai nagyobbak, mint nehezen jósolható előnyei. Elfogadhatatlan, hogy Európa, és benne Magyarország legyen a háború fő gazdasági teherviselője.
  5. Magyarország a háború kirobbanása óta történetének legnagyobb humanitárius segélyakcióját hajtotta és hajtja végre. Felhívjuk a Kormányt, hogy továbbra is minden lehetséges módon folytassa az Ukrajnából menekültek megsegítését.
  6. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a katonai konfliktus súlyosan érinti a kárpátaljai magyar közösséget. Már eddig is sokan adták az életüket a háborúban, miközben jelenleg is zajlik a sorozás annak érdekében, hogy további kárpátaljai férfiakat vigyenek a frontvonalba.
  7. Magyarország a NATO és az Európai Unió elkötelezett tagja. Teljes jogú tagként és szuverén államként Magyarország mindent meg fog tenni a béke előmozdítása érdekében. A 2022. évi áprilisi választások és a szankciókról szóló konzultáció eredményei egyértelműek, ezek alapján megerősítjük: fegyverszállítások és további szankciók helyett mielőbbi béketárgyalásokra van szükség.
  8. Felszólítjuk a magyar közéleti szereplőket, hogy tartózkodjanak az olyan állásfoglalásoktól és politikai akcióktól, amelyek jelentős gazdasági károkat okozhatnak hazánknak, vagy Magyarország háborúba sodródását eredményezhetik. A háború folytatása, a halált okozó fegyverek szállítása emberek ezreinek életébe kerülhet. Csak azonnali tűzszünettel, tárgyalásokkal és békével lehet életeket menteni!
  9. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

Az Országgyűlés körülbelül pont egy évvel ezelőtt már elfogadott egy hasonló politikai nyilatkozatot, az tíz pontból állt, és itt írtunk róla.

Valamennyi parlamenti ellenzéki pártnál érdeklődtünk arról, hogy támogatják-e a határozati javaslatot. Arra is kíváncsiak voltunk, ha nem szavazzák meg, milyen módosításokkal tartanák elfogadhatónak azt.

Az MSZP az ENSZ határozatát szavazná meg

Az MSZP-től azt a választ kaptuk, hogy ők a béke pártján állnak, a béke előmozdítását, a magyar emberek, családok biztonságát, és a megélhetést segítő javaslatokat támogatják. Hozzátették:

A Fidesz javaslata azonban nem ilyen. Az MSZP valódi békepárti határozatnak az ENSZ Közgyűlése által 2023. február 24-én, a tagállamok 3/4-es többségével elfogadott határozatot tartja. A Fidesz és a KDNP háborús határozati javaslatához ezért módosító javaslatként ennek az ENSZ közgyűlési határozatnak a pontjait terjesztjük az Országgyűlés elé, hogy a magyar országgyűlési képviselők is erősítsék meg azt. Amennyiben a Fidesz–KDNP elfogadja a módosító javaslatunkat, úgy megszavazzuk a határozati javaslatot.

A szocialista párt lapunk kérdésére úgy vélekedett, hogy „a Fidesz és a KDNP háborús határozati javaslatának jelenlegi formájában történő megszavazása az emberek egyre nagyobb csoportja számára is nyilvánvalóan stratégiailag hibás lenne, az ország sorsát jelentősen befolyásoló döntéseinek politikai felelőssége alól mentené fel az Orbán-kormányt. Ebben az MSZP nem kíván partner lenni.”

Jobbik: Putyin által diktált határozat

„A szóban forgó határozati javaslathoz a Jobbik-Konzervatívok képviselőcsoportja módosításokat fog javasolni, és a szavazási álláspontunkat is ehhez fogjuk igazítani” – közölték megkeresésünkre.

A párt azért módosítaná a határozati javaslatot, mert szerintük

a jelen javaslat nem egy igazságos békére tesz javaslatot. Nem mondja ki, hogy a megszálló orosz csapatoknak el kell hagyniuk Ukrajna területét. Álláspontunk szerint nem egy Putyin által diktált határozat védi meg Magyarországot, hanem a NATO és az EU, ezért Magyarország biztonságát rombolja, aki a javaslatot az általunk szükségesnek tartott módosítások nélkül szavazza meg.

A Jobbik jelenlegi formájában egy Európa-ellenes álláspontnak tartja a kezdeményezést, „márpedig világosan látszik: nekünk Európa a biztonságunk”. Mindezek mellett fontosnak nevezték, hogy hangsúlyosan kifejezésre jusson az őshonos kárpátaljai magyar kisebbség védelme és kiszolgáltatottságának csökkentése is.

LMP: Még nem döntöttünk

Az LMP-től az alábbi választ kaptuk:

Az LMP-Magyarország Zöld Pártja még nem hozta meg a döntését arról, hogy támogatjuk-e a Kocsis Máté és Simicskó István által benyújtott határozati javaslatot. Amint a döntésünk megszületik, tájékoztatjuk róla Önöket.

Momentum: Nem szavazzuk meg

A Momentum Mozgalom Gelencsér Ferenc Facebook-posztját ajánlotta figyelmünkbe. A pártelnök és frakcióvezető ebben úgy fogalmazott, hogy

igent mondunk az igazságra, nemet a hazugságokra. Ez ennyire egyszerű. Igent mondunk Oroszország elítélésére, de nemet a hergelésre és az uszításra. Nem fogjuk megszavazni az állampárt háborús határozati javaslatát, amiben többször írták le a szankció szót, mint a békét. Ez a javaslat hemzseg a hazugságoktól és nem a békét szolgálja.

A politikus leszögezte, ha valóban békepárti, háborúellenes és Oroszországot elítélő parlamenti nyilatkozatot akarnak elfogadni, akkor a Momentum javaslatát kell az Országgyűlés elé vinni, „ami Oroszországot terrorista állammá nyilvánítaná. Ezt a javaslatot mi már január közepén benyújtottuk, de parkoltatják. Bezzeg most, a hazugságokkal teli politikai propagandájukat minél hamarabb megszavaztatnák.”

A Párbeszédnek is van saját javaslata

A Párbeszéd is benyújtotta a módosító javaslatát, amiben már a határozat címét is átírnák arra, hogy „az Ukrajna elleni orosz agresszió egyéves évfordulójáról”.

Javaslatukban többek között az szerepel, hogy „ismételten elítéljük Oroszország embertelen, provokálatlan és jogilag igazolhatatlan katonai agresszióját, és elismerjük Ukrajna jogát az önvédelemhez. A háborúért a felelősség egyértelműen Vlagyimir Putyint és Oroszországot terheli. Arra szólítjuk fel Oroszországot, hogy a béke helyreállítása érdekében tartsa tiszteletben Ukrajna 1991-ben megállapított határait, haladéktalanul hagyjon fel a fegyveres cselekményekkel, és vonuljon ki Ukrajna megszállt területeiről. Felkérjük a nemzetközi közösséget a civil lakosság elleni, bucsai és más hasonló vérengzések kivizsgálására és a háborús bűnösök felelősségre vonására.”

A határozati javaslat kérdése érintőlegesen hétfőn is előkerült az Országgyűlésben, amikor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter napirend előtt szólalt fel, majd kemény adok-kapok alakult ki a kormánypárti és ellenzéki képviselők között.

KAPCSOLÓDÓ

Szijjártó Péter felszólalt a parlamentben, óriási adok-kapok lett belőle

A miniszter és a kormányoldal a békét hangsúlyozta, az ellenzék szerint álbékebeszédet hallottak.

(Borítókép:  Szigetváry Zsolt / MTI)

Forrás

Hirmagazin.eu

Exit mobile version
Megszakítás