Home Tudástár Technika, kommunikáció Egy tudós, akinek szelleme túlszárnyalta fizikai határait

Egy tudós, akinek szelleme túlszárnyalta fizikai határait

Érdekes egybeesés: Einstein születésének évfordulóján és a Pí világnapján távozott az élők sorából az asztrofizika ikonikus figurája, Stephen Hawking. A brit elméleti fizikus a modern kori tudomány egyik legmeghatározóbb alakjává vált.

 Stephen Hawking nagyságát és elismertségét mi sem bizonyítja jobban, hogy még életében bemutatták azt a mozifilmet, amely cseppet sem szokványos sorsát dolgozta fel korai éveitől. A tehetséges brit fiatalember célja már a cambridge-i egyetemi évek alatt az volt a 60-as évek elején, hogy, ahogy fogalmazott „egyszerű, meggyőző magyarázatot” találjon az univerzumra.

A mindenség elmélete című filmből is kiderült, hogy a világa akkor tárult ki igazán, mikor megismerte első hitvesét, Jane Wilde-ot, akiről a legszűkebb környezetük azt vallotta: hogyha ő nincs, talán Hawkingot sem ismerte volna meg a világ. Jane-nel 1990-ben váltak külön útjaik. Hawking ezt követően elvette az ápolónőjét, azonban az a házasság nem bizonyult hosszú életűnek, mivel a szóbeszéd szerint a nő bántalmazta a férfit.

Több mint ötven évig élt együtt ritka betegségével

Stephen Hawkingnál 21 évesen diagnosztizálták a ritka motoros neuron betegséget, a Lou Gehrig-kórt, amelynek következtében a mozgóidegek fokozatosan elsorvadnak, sőt, idővel a beszéd képessége is elveszik. A betegség felismerésekor az orvosok két évet jósoltak neki.

De Hawking nemhogy két évet, hanem több mint ötvenkét évet élt együtt ezzel a betegséggel. DNS-ét épp ezért több alkalommal is vizsgálatoknak vetették alá az orvosok, azonban a mai napig nem tudtak rájönni, hogy ő más betegekkel szemben miként volt képes évtizedeken keresztül élni, sőt, alkotni ilyen állapotban. 1966-ban  már betegsége tudatában szerezte meg doktori végzettségét Cambridge-ben, 1969-től kényszerült tolókocsiba. A 70-es évektől tanítványai segítettek ellátásában.

A fekete lyukak vizsgálata hozott számára hírnevet

A 70-es évek elejétől foglalkozott mélyebben a „mindenség elméletének” kidolgozásával, a fekete lyukakat tanulmányozta. Azonban akkoriban még csak elmélet volt a fekete lyukak létezése, a csillagászok még nem bizonyították létezésüket. 1971-ben merült fel, hogy talán a Cygnus X-1 nagy tömegű kettős csillag mellett egy fekete lyuk található. Hawking izgatottan várta az eredményt. A mérések végül bizonyították a fekete lyuk létét, ami Hawkingnak új lendületet adott.

1974-ben egy tanulmányában feltételezte, hogy a kvantummechanika szabályai szerint a fekete lyukak hőt bocsátanak ki: ezt „Hawking-sugárzásnak” nevezték el. A felfedezése hatására a brit tudományos akadémia, a Royal Society tagjává választották. Később pedig megkapta az Albert Einstein-díjat is.

1975-ben megírta első szakmai könyvét, 1977-ben pedig professzorként tért vissza Cambridge-be, miután egy esztendőt vendégprofesszorként töltött Kaliforniában. 1979-ben tizenhetedikként megkapta a Cambridge-i Egyetem Lucas professzor címét, amelyet korábban Isaac Newton is betöltött. Ebben a megtisztelő titulusban 2009-ig, nyugdíjazásig maradt.

Tömegeket ért el Az idő rövid története című könyvével

Az idő rövid története című könyvét, amely a laikusok számára magyarázza el a téridő elméletét 1982-ben kezdte írni. A végül 1988-ban megjelenő könyv kiemelkedő sikert ért el. Négy évig volt a londoni Sunday Times bestseller listájának élmezőnyében. A művet több mint negyven nyelvre fordították le, és világszerte harmincmillió példány kelt el belőle. E könyv révén vált a tömegek előtt is ismert tudóssá. A mű megjelenését követően is több átdolgozást ért meg: Hawking célja az volt, hogy minél szélesebb kör értse meg kutatásainak lényegét.

A 2001-ben megjelent A világegyetem dióhéjban című könyvében pedig arról értekezett, hogy hosszú távon az emberiségnek a túléléshez terjeszkednie kell a világűrben. Fontosnak tartotta a lendületét vesztett űrprogramok fejlesztését is. Amikor a NASA-nál tett látogatást 2007-ben, lehetőséget kapott, hogy részt vehessen egy súlytalansági repülésen. Ezt az alkalmat használta fel arra, hogy felhívja a figyelmet az űrutazásra.

Egy tudós, akinek szelleme túlszárnyalta fizikai határait
Stephen Hawking (Fotó: Reuters/Lucas Jackson)

A modern technika révén közvetítette tudását

Egy genfi utazás során 1985-ben tüdőgyulladást kapott, és szervezete összeomlott. Az életét megmentő gégemetszés miatt elveszítette beszédkészségét. Több, a kommunikációt segítő megoldást kipróbáltak, végül egy Walt Woltosz által fejlesztett gép vált be. Ennek segítségével az éppen, hogy minimális ujjmozgásra képes Hawking mindössze egy kapcsoló mozgatásával tudott szöveget szerkeszteni, és egy másik készülék segítségével azokat kimondani. Így a kommunikációja gördülékenyebb lett, mint a beavatkozás előtt volt.

A betegsége miatt idővel csaknem minden testrészének kontrollját elveszítette, amelyeket az agyi idegek vezéreltek. A szívizmok mozgását automatikus reflexek irányítják, így azt nem érintette a betegség. A 80-as években már csak az egyik ujját, szemét és fejét tudta némileg mozgatni, ezért speciális motoros kerekesszékbe kényszerült.

Az Intel pár évvel ezelőtt egy okos kerekesszéket alkotott a közreműködésével. Az egészségügyi berendezés folyamatosan nyomon követi a székben ülő beteg életjeleit, egyebek között a vérnyomást, a szívritmust és a testhőmérsékletet. Az eszköz emellett a felhasználó környezetéről is gyűjti az adatokat, ezáltal bárki fel tudja mérni, hogy mennyire okozhat nehézséget egy hely megközelítése. Hawking azt vallotta az innovációról, hogy nagyban hozzájárulhat a mozgáskorlátozottak életminőségének javításához.

Stephen Hawking halála veszteség az egész világ számára. Azonban munkássága, elért eredményei, élelmes megjegyzései, valamint bölcseletei még hosszú éveken keresztül inspirálni fogják mindazokat, akiket érdekel a tudomány azon szeglete, amely azzal foglalkozik, hogy honnan érkeztünk, és merre tartunk.

forrás: Híradó.hu

 

Exit mobile version
Megszakítás