Joe: A Bibliából tudjuk, hogy eljön az idő, amikor senki sem tud majd vásárolni vagy eladni egy bizonyos „bélyeg” nélkül. Ennek a bélyegnek az előfutárai sorra jelennek meg a piacon RFID és egyéb chipek és technológiák formájában.
A Jelenések 13:16-18-ban a következőket olvashatjuk:
„Arra is rávesz mindenkit, kicsinyeket és nagyokat, gazdagokat és szegényeket, szabadokat és szolgákat, hogy a jobb kezükre vagy a homlokukra bélyeget tegyenek, hogy senki se vehessen vagy adhasson el semmit, csak az, aki viseli a bélyeget, amely a fenevad neve vagy nevének száma. Itt van helye a bölcsességnek. Akinek van értelme, számítsa ki a fenevad számát, mert egy ember száma az, és annak száma hatszázhatvanhat.”
Az alábbi cikkből pedig láthatjuk, hogy önként jelentkezőkből nincs és valószínűleg nem is lesz hiány, pedig még senkit sem próbáltak meg „rávenni” a chipbeültetésre. Az a majdani rendszer vagy technológia legalább annyira csábító lesz, mint például ma egy okostelefon.
Forrás: phys.org
Jowan Oesterlund számára elmúltak azok az idők, amikor biztonsági kódot kellett bepötyögnie a céges riasztó kikapcsolásához. 18 hónapja ugyanis egy chipet ültetett saját kezébe és azóta azzal teszi mindezt.
„Amikor bemegyek a boltba, csak legyintek egyet a kezemmel és a riasztó már ki is kapcsolt,”
mondja a tetováló művész.
„Amikor valaki megfelelő jogosultsággal rendelkezik a riasztó kikapcsol, a lámpák felkapcsolódnak… a számítógép és a pénztárgép bekapcsol és így tovább,” tette hozzá.
Oesterlund egyike azon kicsi, de rohamos léptekkel növekvő globális csoport tagjainak, akikben NFC (Near field communication, avagy rövid hatótávú kommunikációs szabványgyűjtemény) chipimplantátum van.
Oesterlund olyannyira hiszi, hogy az ilyen technológiáké a jövő, hogy egyből kettőt is ültetett magába: egyet a kezébe, egy másikat pedig a karjába.
„Egy éve még azt mondták, hogy bolond vagyok vagy pedig azt, hogy „hű, de király”, ma viszont már egyes multik is azt vizsgálják, hogy hogyan tudják ezt bevezetni,”
magyarázza, a Kaspersky kiberbiztonsági céget említve egyik példaként.
Az ismert kiberbiztonsági vállalat ugyanis meghívta Oesterlundot, hogy tartson élő demonstrációt a chipbeültetéséről a berlini IFA szórakoztatóelektronikai kiállításon, ami szeptember 4-én nyitotta meg kapuit.
A bemutató alanyaként Rainer Bock-ot, a Kaspersky munkatársát jelölték ki, aki a szemmel láthatóan idegesen várta az akciót. Miután Osterlund egy tű segítségével beinjekciózta a chipet a „kiborg” klub új tagja csak annyit mondott, hogy „nem fájt”.
A kíváncsiság faktor
880 kilobájtos kapacitásával a chip nem mondható a sok millió titkos dokumentum tárolására képes adatházak tudományos fantasztikumból ismert másának. A kis chipeket viszonylag egyszerű, nagyon is konkrét feladatok ellátására tervezték. Például arra, hogy ajtókat nyissanak vagy rákapcsolódjanak egy okostelefonra.
A korlátozott felhasználási lehetőségek ellenére a gyártó Dangerous Things az AFP hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy ma már 10 000 ilyen ’kiborg’ vagyis olyan ember van a világon, akikbe chipet ültettek.
A chip ilyetén felhasználása persze nem új keletű. Egy barcelonai klub már 2004-ben bevezette VIP vendégei számára, akik így sorban állás nélkül léphetnek be a szórakozóhelyre és vehetik igénybe annak VIP helyiségeit vagy rendelhetnek italokat.
A chipek népszerűsége az okostelefonok megjelenésével indult hirtelen növekedésnek, mivel ezek az eszközök képesek kommunikálni az implantátummal.
A chipet viselők nagy többsége elismeri, hogy egyelőre a módszer újszerűsége vonzza őket leginkább.
Jevgenyíj Cseresenyev, a Kaspersky egyik munkatársa hét hónapja kapta meg chipimplantátumát.
„Néhány hétig fura volt… de azután megszoktam, hogy nem kell többé hordanom a belépőkártyát, és már azt is elfelejtettem, hogy milyen érzés kulccsal nyitni egy ajtót.”
Marco Preuss, a Kaspersky európai kutatási igazgatója ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az implantátumok nem veszélytelenek. Például egy okostelefon, ha elég közel kerül a chiphez, könnyen leolvashatja a rajta található adatokat.
Oesterlund is átgondolta a chipbeültetéssel járó veszélyeket, például, hogy esetleg valaki megpróbálja erőszakkal ellopni az implantátumot, de arra a következtetésre jutott, hogy egy bűnöző valószínűleg nem menne ilyen messzire.
„Egy kéz levágása nagyon amatőr módja a lopásnak,” mondja.
A „kiborg” klubhoz csatlakozók úgy gondolják, hogy az elsők között csatlakozva a kezdeményezéshez egy életmegváltoztató potenciállal rendelkező fejlesztés úttörőinek mondhatják magukat.
„A kíváncsiság is egy tényező,” mondja Hannes Sjoeblad, aki szintén chipet visel magában. Számára az a legfontosabb, hogy feltárja a technológiában rejlő lehetőségeket mielőtt az állam is nekilátna ennek.
„Részesei akarunk lenni a platform megismerésének és ez már önmagában is nagyon izgalmas.”
forrás: Időkjelei
