Decemberben 5,5 százalékra mérséklődött a havi infláció éves alapon Magyarországon, az éves inflációs adat viszont 17,6 százalékos, az élelmiszerinfláció pedig 25,9 százalék volt. Kibogozzuk a számokat!
Az inflációs statisztika hosszabb távú adatainak bemutatásával kezdte sajtótájékoztatóját a KSH nemzeti számlák főosztályának vezetője. Cseh Tímea elmondta: a magyarországi infláció 1995/1996 óta nem mutatott a 2023-ashoz hasonló, 25 százalék feletti értéket, a fogyasztói árindex azonban 2023 végére az elemzői várakozásoknál is nagyobb mértékben csökkent.
„25,7 százalékos árnövekedésről indultunk januárban, ami az év végére fokozatosan csökkent, a december végi adatokban 5,5 százalékos árnövekedést mértünk. Különböző intézmények teszik közzé a várt fogyasztóiár-index adataikat, ezek az értékek 15 és 18,3 százalék között mozogtak éves szinten, ezzel szemben a méréseink 17,6 százalékot mutatnak 2023 egészére” – részletezte.
Cseh Tímea arra is felhívta a figyelmet, hogy 2023-ban különösen is magas volt az élelmiszerek árának emelkedése, az éves átlagos élelmiszer-infláció megközelítette a 26 százalékot.
„Az év elején az élelmiszerek mutattak nagy fokú áremelkedést, itt az élelmiszer, szeszes ital, dohány kategóriában akár 35 százalék feletti árindex is megfigyelhető volt.”
Elmondta,
a KSH 2023-ban 960 reprezentáns alapján végezte el az infláció kiszámítását,
a jelenlegi módszertan 2022 augusztusától, a gáz és az elektromos energia lakossági árát érintő kormányrendeletek módosítása, vagyis a rezsicsökkentés szabályainak megváltoztatása óta van érvényben. Azóta viszont változatlan.
„2022 szeptemberében jelentek meg a fogyasztóiár-indexben a kiugró értékek, miután 2022 augusztusában a rezsicsökkentés szabályainak módosítása szükségessé tette módszertanunk változtatását. Ekkor transzparens módon mind a közvélemény, mind az Eurostat felé publikáltuk azt a módszertant, amely kialakításra került, és azóta is változatlan.”
Hogyan számoltak a gázárnál?
Arra a kérdésre, hogy az infláció számításánál a KSH miért nem vette figyelembe azt, hogy a lakosság a fogyasztásától függően kétféle árat fizet a háztartási energiáért, Cseh Tímea azt mondta, végigvették a nemzetközi standardeket, módszertani ajánlásokat, és az egység-költség módszertant tekintették a legjobbnak, azóta is ez van érvényben.
A KSH szakemberei kiemelték, az elmúlt időszakban több, szakmailag nem megalapozott, téves megállapítást közlő, méltatlan támadás érte a hivatalt a fogyasztóiár-index számításával összefüggő módszertan miatt, de a hivatal megerősítette: folyamatosan egyeztet az Eurostattal, az inflációszámítás pedig összhangban van az Európai Bizottság és az Eurostat irányelveivel, és nem alkalmazkodik politikai vagy gazdasági elvárásokhoz; ezt erősíti meg az Eurostat független külföldi szakértőinek nemrég kiadott jelentése is.
KAPCSOLÓDÓ HANGANYAG