A tudomány folyamatosan új és izgalmas felfedezéseket tesz a Föld múltjával kapcsolatban, és most egy nem mindennapi elmélet került napvilágra: 14 millió évvel ezelőtt egy gigantikus kozmikus „hullám” érhette el bolygónkat, amely jelentős változásokat idézhetett elő az éghajlatban és a földi ökoszisztémákban. De honnan jöhetett ez a titokzatos energiaáradat, és milyen hatása volt a Földre?
Egy kozmikus esemény nyomai
A kutatók szerint a Földet érő hullám egy szupernóva-robbanás vagy egy másik nagyszabású asztrofizikai esemény következménye lehetett. Amikor egy hatalmas csillag életciklusa végére ér és szupernóvaként felrobban, hatalmas mennyiségű energiát és kozmikus sugárzást bocsát ki az univerzumba. Ha egy ilyen esemény a galaxisunk „közeli” régiójában történt, akkor a kilökődött energia és részecskék akár a Földet is elérhették.
A kutatók olyan geológiai és kozmikus nyomokat keresnek, amelyek ezt az elméletet alátámaszthatják. Az egyik kulcsfontosságú bizonyíték a vas-60 izotóp, amely szupernóvák robbanásából származik, és megtalálható az óceáni üledékekben. Az ilyen izotópok jelenléte arra utalhat, hogy egy ősi kozmikus esemény valóban hatással lehetett bolygónkra.
Drasztikus klímaváltozás és kihalási hullám
A kutatások szerint a 14 millió évvel ezelőtti időszakban jelentős klímaváltozás zajlott a Földön. Az úgynevezett Middle Miocene Climate Transition (Miocén Középső Klímaváltás) során a bolygó hőmérséklete csökkent, a jégtakarók megnőttek, és számos élőlényfaj számára kedvezőtlenebbé vált a környezet.
Egyes tudósok feltételezik, hogy egy ilyen kozmikus hullám olyan ionizációs folyamatokat indíthatott el a felső légkörben, amelyek befolyásolhatták az éghajlatot. Például a megnövekedett sugárzás módosíthatta az ózonréteget, amely az UV-sugárzás szűrésében játszik szerepet, vagy akár befolyásolhatta a felhőképződést, amely szintén hatással van a globális hőmérsékletre.
Lehetséges következmények és tanulságok
Ha a kutatók továbbra is megerősítik ezt az elméletet, az nemcsak a Föld történetének jobb megértését segítené, hanem arra is rámutatna, hogy a kozmikus események milyen mértékben alakíthatják bolygónkat. Ez különösen fontos lehet a jelenlegi klímaváltozás vizsgálata szempontjából, hiszen rávilágít arra, hogy nemcsak a földi folyamatok, hanem az űrből érkező hatások is formálhatják a Föld ökoszisztémáját.
Egy ilyen felfedezés emlékeztet arra, hogy bolygónk nem elszigetelten létezik, hanem szerves része egy hatalmas és dinamikus univerzumnak, ahol kozmikus események akár millió évek múltán is éreztethetik hatásukat. Vajon milyen más titkokat rejt még az univerzum múltja, és milyen kozmikus hatások érhetik a Földet a jövőben? Ezekre a kérdésekre a tudósok továbbra is keresik a választ.
